Egy szélsőjobboldali svéd zsidó honatya

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Kent Ekeroth a stockholmi parlamentben  a Svéd Demokraták soraiban ül.

Kent_Ekeroth

Ez az ellenzék második legnagyobb pártja. A büszke svéd nacionalista Ekeroth a baloldal, a liberálisok és a muszlim bevándorlók makacs ellenfele.

Ekeroth ráadásul zsidó, gyakran fordul meg Izraelben, úgy is, mint pártjának külügyi titkára, de úgy is, mint magánember, Izrael barátja. Mint ilyen élesen elítélte a svéd kormány bejelentését arról, hogy a palesztin állam egyoldalú elismerésére készül.

„A határozatot több okból is ellenezzük. Egyrészt Svédország részéről rossz döntés lenne a palesztin állam egyoldalú elismerése előzetes tárgyalások és Izrael bevonása nélkül. Másrészt egy állam akkor jöhet létre, amikor az képes a területe fölötti ellenőrzés gyakorlására, és erre a Palesztin Hatóság képtelen. Ami ennél is rosszabb: a Hatóság egységkormányt hozott létre a Hamasszal. Számunkra ez elfogadhatatlan” – nyilatkozta Ekeroth.

A svéd parlament (Riksdag) Európa-ügyi bizottságában Palesztina hivatalos elismeréséről a Svéd Demokraták (több ellenzéki párttal együtt) a kormány ellen szavaztak. Szerintük Stefan Lövfen új balközép kormányának először a parlament külügyi bizottsága elé kell terjesztenie az ügyet megvitatásra. Amennyiben ez nem történik meg, az alkotmányjogi bizottsághoz fordulnak.

Ekeroth szerint az a gond, hogy Stockholm nem szándékozik visszakozni az ügyben. Az pedig dominó-effektust válthat ki, minthogy a brit alsóház október közepén hasonló határozatot hozott (a 650 képviselő kevesebb, mint fele szavazott, 274 támogatta, 12 ellene volt), és úgy tűnik, a spanyol parlament lesz a következő. „A nyugat-európai baloldal az angol példára fog hivatkozni, és mivel a médiában pozícióik erősek, nem csodálkoznék, ha nagy lenne a nyomás”.

Stockholm

Palesztin-párti demonstráció Stockholmban, 2009-ben. (Fotó: Miriam Alster/Flash90)

A 33 éves Ekeroth Malmőben született svéd apától és zsidó anyától, aki a 60-as években vándorolt be Kazahsztánból. „Részben zsidónak érzem magam, de elsősorban svédnek, mert ebben az országban születtem, ezt a nyelvet beszélem, ezen a kultúrán nőttem föl. De a zsidó gyökerek is ott vannak.” Teljesen világi embernek tartja magát, aki a zsidó hagyományt csak felületesen ismeri, és nem tagja a zsidó közösségnek. A politikába mégis egy helyi zsinagóga körül folytatott vitája kapcsán került. A Centrum Párt igyekezett beszervezni őt, de mivel mindig hevesen ellenezte a külföldiek bevándorlását, a szélsőjobbos Svéd Demokratákhoz csatlakozott, és 2010-ben került a parlamentbe. Véleménye szerint hazájában minden rossz (így a mostani kormányhatározat is) eredendően a korlátlan bevándorlás számlájára írható. A Zöldek, a szociáldemokraták jelenlegi koalíciós partnerei „vadul Izrael ellenesek” – véli Ekeroth. Mehmet Kaplan, a török születésű építésügyi miniszter pedig ott volt a hírhedt Mavi Marmara hajón, amely a gázai blokádot szándékozott megtörni 2010-ben.

Svédországban kevés neonáci él, Ekeroth szerint az antiszemitizmus „importált probléma, amit a korlátlan bevándorlás hozott magával. Ez komoly gondot jelent, a zsidók elvándorolnak Malmőből és növekvő számban vándorolnak ki Svédországból is.”

Malmo Councillor Katrin Stjernfeldt Jammeh stands in front of the gate of a Jewish Community Center in Malmo

Jelképes őrség a Malmö-i zsinagóga betört ajtajánál

Furcsának hathat, hogy egy nyugat-európai zsidó az idegengyűlölettel határos nacionalizmus híve. A szélsőjobboldali politikusokkal rokonszenvező zsidó azonban már nem olyan ritka kivétel Nyugat-Európában, ahol a francia Le Pen Nemzeti frontja vagy a holland Geert Wilder Szabadságpártja nagyrészt az arab-iszlám bevándorlás makacs ellenzői közül verbuválják híveiket.

Múlt évben a Svéd Demokraták egyik önkormányzati politikusa vihart kavart azzal a megjegyzésével, hogy pártja a zsidók miatt „gyűlöli a muszlimokat”, és Ekeroth személyére hivatkozott. Ő viszont tudomásul veszi, hogy pártja és a helyi zsidóság között feszült a kapcsolat. „Hiszen a zsidók Svédországban, Európában többnyire liberálisak, abban az értelemben, hogy a tömeges bevándorlást támogatják”. A zsidók kisebbségnek érzik magukat, és úgy vélik, a többi kisebbséget is védeniük kell. A svédek a zsidó-keresztény kultúrkörhöz és örökséghez tartozónak tartják magukat. „A zsidóknak is ezzel kellene azonosulniuk, nem pedig az arab muszlim bevándorlást támogatniuk. Mert ez két külön világ” – véli Ekeroth. De nem csak a bevándorlók hozzák magukkal az Izrael ellenes érzelmeket. A svéd újságírók 80%-ban baloldaliak, és amit hirdetnek, hatással van a közvéleményre. A svéd lakosságnak nincs teljes képe a történtekről. Nem ismerik Izrael történelmét, és a zsidók kötődését Izraelhez.

A kérdésre, hogy cionistának tartja-e magát, Ekeroth a következőt válaszolja: „Elsősorban svéd nacionalista vagyok és támogatom Izrael Államot, lakói jogát a szülőföldjükre és arra, hogy megvédjék magukat. Svéd nacionalistaként pedig bárki másnál jobban tudom, hogy Izrael a zsidók hazája.”

A Times of Israel cikkét  Bassa László fordította.

[popup][/popup]