Clinton és Trump zsidó szavazói

Írta: Lázár György - Rovat: Politika

A sajátos amerikai elektori rendszer tette azt lehetővé, hogy Trump több elektori szavazathoz jusson az elnökválasztáson, noha országosan 1,5 millióval kevesebb szavazatot kapott, mint Clinton.

trump-orotodoxok

Donald Trump ortodox zsidók körében

Az elektori rendszerben azonban államonként kell győzni és Trump populista taktikával érte el a bűvös 270 elektori szavazatküszöböt. A választást végül három un. “hintaállam” (swing state)  döntötte el: Pennsylvania (20 elektor), Michigan (16) és Wisconsin (10). Az Egyesült Államokban összesen leadott mintegy 120 millió szavazatból a fenti három állam 117 ezres szavazatkülönbsége döntötte el az elnökséget. Az az összes szavazat 0,1 %-a.

Amerikában mindenről statisztika készül, és a felmérések szerint

Hillary Clinton kapta a zsidó szavazatok többségét, mintegy 70%-át.

Ez valamivel több annál amit Obama kapott négy évvel ezelőtt, őt a zsidó választók 69 %-a támogatta. Trump a zsidó szavazatok mintegy 25%-át kapta, ami viszonylag jó teljesítmény egy republikánus elnökjelölt esetében. Jobb mint az idősebb Bush 1992-es 11%-a, vagy Dole 1996-os 16%-os eredménye, viszont visszalépés a mormon Mitt Romney 2012-es 30%-os szavazatarányától.

Trump viszonylag gyengén szerepelt New York-ban, annak ellenére, hogy ebben a városban nőtt fel, ízig-vérig New York-i. Számtalan kapcsolata van a zsidó közösséggel, Ivanka lánya a zsidó vallást gyakorolja és férjével, az egyre jelentősebb politikai szerepet kapó Jared Kushner-rel, a modern ortodox irányzatot követik. Trump fia is zsidó nőt vett el; Eric Trump felesége, Lara Yunaska is zsidó származású.

Hillary Clinton egy ortodox zsidó újság címlapján

Hillary Clinton egy ortodox zsidó újság címlapján

Az amerikai zsidó választók legfontosabb választási témája az amerikai gazdaság volt

(35%), de sokakat izgatott az egészségbiztosítás és belföldi terrorizmus kérdése, mindkettőt a szavazók 27%-a tartotta fontosnak. A zsidó szavazók 9%-a vélte úgy, hogy Izrael és annak biztonsága fontos téma az elnökválasztáson; az Iránnal való kapcsolatokat, a nukleáris egyezményt, 2% tartotta fontosnak. Trump kampányígérete volt az Iránnal kötött nukleáris egyezmény újratárgyalása, de az amerikai zsidó szavazók többsége Obamát támogatja Irán kérdésében. (A felmérést a Gerstein Bocian Agne ügynökség végezte; 731 szavazót kérdeztek meg és az eredményeket a liberális J Street nevű szervezet publikálta. A statisztikai hibahatár 3.6% volt.)

Kik voltak Trump választói? Országosan a zsidó szavazók mintegy 30%-a republikánus szimpátiájú és Trump szavazói elsősorban közülük kerültek ki. Több csoport egységes tömbként támogatta, például a legtöbb ortodox közösség számára fontos volt azon kijelentése, hogy Jeruzsálemet tartja Izrael fővárosának. Trump számos gesztust is tett New York vallásos közösségeinek, például néhány nappal a választások előtt Ivanka lánya és férje felkeresték a lubavicsi rebe, Menachem Mendel Schneerson sírját. A látogatás jelezte, hogy a Trump klán közeli kapcsolatokat kíván ápolni a vallásos zsidó közösségekkel.

Többnyire Trumpot támogatta az a 300 ezer amerikai állampolgár is, aki Izraelben él.

Közülük sokan szavaztak, és a felmérések szerint az izraeli amerikaiak 75%-a Trumpot támogatta.

A választás megosztotta az amerikai zsidó közösséget, és sokakat aggaszt, hogy a Netanjahu kormány szoros kapcsolatokat ápolhat Trumppal. A zsidó szavazók többsége nem csupán támogatta Hillaryt, de elítélte Trump politikáját és főleg személyét. Több véleménycikk amiatt aggódik, hogy a szakadék tovább nőhet az amerikai zsidók többsége és a Netanjahu kormány között.

Fontos megjegyezni, hogy az Izraelre vonatkozó kérdést az elnökválasztással összefüggésben tették fel. Egy 2013-as Pew felmérés szerint az amerikai zsidók túlnyomó többsége érzelmileg kötődik Izraelhez, támogatja a zsidó államot. Viszont politikai kérdésekben jelentősek a különbségek. Az izraeli zsidók 42 százaléka szerint a telepek építésével javult Izrael biztonsága, az amerikai zsidók mindössze 17%-a gondolja így. Az izraeliek 56%-a szerint kormányuk mindent megtesz a békés rendezés érdekében, az amerikaiak 38%-a ért ezzel egyet.

Trump kapcsolata az amerikai zsidó közösséggel már most sem problémamentes. Azt a Steve Bannont nevezte ki kabinetfőnökének, aki választási kampányát vezette, és most a Fehér Ház meghatározó stratégája lett. Korábban a Breitbart News konzervatív jobboldali, un. alt-right hírportál igazgatója volt és

nem idegenek tőle az összeesküvés-elméletek,

sőt, antiszemita szimpátiát is a szemére róttak.

150 amerikai kongresszusi képviselő követelte Bannon kinevezésének visszavonását, és az Anti-Defamation League (ADL) is nyilatkozatban ítélte el azt, szerintük Bannon antiszemitákat támogat. Az American Jewish Committee (AJC) ugyan nem kommentálta a kinevezést, de szintén aggodalmának adott hangot. Érdemes megjegyezni, hogy Andrew Baker rabbi az AJC képviselőjeként gyakran megfordul Budapesten is.

Ron Dermer, Izrael washingtoni nagykövete viszont melegen üdvözölte Trump győzelmét akit “Izrael igaz barátjának” nevezett, és kész együtt dolgozni Steve Bannon-nal is, akit Izrael támogatójának tart.

Sajnálatos, hogy sok esetben Hillary még lobbizni sem tudott az ortodox zsidó közösségek médiájában. Egyes zsidó újságok hölgyek fényképeit sem jelentetik meg, és sajtószenzációvá vált a Yated Ne’eman nevű angol nyelvű zsidó hetilap Hillaryról szóló cikke. Az újság egy fejcímmel kitakarta Hillary arcát és csupán a keze volt látható. A sokszázezres amerikai ultraortodox közösség számára egy női elnök a Fehér Házban még ma is elfogadhatatlan.

 

[popup][/popup]