Brexit – a brit kilépés reflexiói három földrészről, és zsidó szemszögből

Írta: Szombat - Rovat: Külpolitika, Politika

David Cameron a konzervatív, ám Európa-párti brit miniszterelnök hétfőn még a bennmaradás mellett érvelt a brit zsidó szervezetek éves nagy adománygyűjtő összejövetelén.

david-cameron

Az Izrael mellett több ízben kiálló politikus szerint Izrael és a zsidóság is veszítene a brit kilépéssel, mert elveszítenék a zsidó állam egyik legerősebb támogatóját, az Izrael-ellenes bojkott-mozgalmak következetes ellenzőjét.

„Amikor Európában az Izraellel kapcsolatos magatartásról vitatkoznak, akkor Önök a briteket – Izrael legnagyobb barátait – ott szeretnék látni, ahol szembeszáll a bojkottal, ellenzi a tőkekivonást és a szankciókat, avagy azt szeretnék, ha kívül maradnánk a vitán, és így nem tudnánk befolyásolni ennek kimenetelét?”

Ekképp érvelt Cameron, aki a Brexitet a megosztás és az intolerancia mozgalmának nevezte. „A Brexit „mindannak az ellentéte, ami országunkat naggyá tette. Büszke vagyok arra, hogy Nagy Britannia otthont adott az üldözés – a nácik vagy az orosz pogromok – elől menekültek.”

Cameron dicsérte a brit zsidók patriotizmusát és közösségüket a sikeres integráció példájának nevezte. „Talán nem vagyunk tökéletesek, de a mienk a világ egyik legsikeresebb, sokvallású, soknemzetiségű országa”, jelentette ki.

Donald Trump

DonaldTrump

Donald Trump

a republikánus elnökjelölt üdvözölte a Brexitet:

„Visszavették az országukat, ez nagyszerű dolog” – jelentette ki a milliárdos, de visszautasította, hogy David Cameron lemondását kommentálja.

 

A szélsőjobboldali vezetők, mint a franciaországi

Marine Le Pen

Marine Le Pen

Marine Le Pen,

szintén dicsérték az angolok kilépését. Felreppent a hír, hogy Dánia és Hollandia is fontolóra veszi EU-tagságukról szóló népszavazás kiírását.

Naomi Chazan,

a Knesszet korábbi szóvivőhelyettese (a baloldali Meretz párt képviselőjeként) a Brexit ellenzőinek szószolójaként lépett fel. A humanitárius és a nők jogaiért való tevékenységéről ismert Chazan egy blogbejegyzésben négy fő pontot körvonalazott, amiért az izraeli zsidóknak foglalkozniuk kellene a britek esetleges kilépésével az Unióból.Naomi-Chazan
– Először is a Brexit megnehezíti az izraeli cégek európai üzleti tevékenységét, mivel sokaknak az Egyesült Királyságban van a székhelye, így az Európai Unióval folytatott kereskedelem feltételeit újra kell majd tárgyalniuk.
– Másodszor London Izrael leghűségesebb szövetségese az EU-n belül.
– Harmadszor, a britek nélküli EU valószínű sokkal kevésbé fog az izraeli elvárásoknak teret engedni a Palesztin Hatósággal történő tárgyalások során.
– Végezetül a bennmaradás melletti szavazat a demokrácia és a pluralizmus melletti vokssal egyenértékű.

Az ellenkező oldalon foglalt állást

Meir Deutsch,

a Regavim – egy, a telepes mozgalomhoz közel álló izraeli környezetvédelmi civil szervezet – politikájáért és kormányzati kapcsolataiért felelős igazgatója. A Regavim a közelmúltban egy videót jelentetett meg, amiben Hamasz milicistáknak öltözött színészek az EU-ban való maradásra biztatják a Briteket, hogy egy erős EU továbbra is folytathassa a „zsidó termékek” címkézését, csakúgy, ahogy azt a „mérges kis német ember” tette és „segélypénzt” tudjon küldeni a terrorista csoportoknak.

David Hirsch,

David Hirsh

David Hirsh

a Londoni Egyetem vezető szociológia professzora a szavazás eredményét értékelve kijelentette, hogy az „hatalmas löket az összes rasszista és etnikai nacionalista pártnak Európa-szerte.” Hirsch, aki zsidó származású és Izrael békepárti támogatója a Facebookon hozzátette: „Az EU összeomlása valódi veszély. Minden egyes államban színre lépnek majd azok, akik sürgetni fogják a falak gyors felhúzását a menekültek és bevándorlók előtt.”

Azonban a szintén brit zsidó

Daniel Hannan,

a Konzervatív Párt Európai parlamenti törvényhozója és a Brexit támogatója, ünnepelte az eredményt. „Annyira büszkének érzem magam, hogy brit vagyok ma reggel. A megfélemlítés, az erőfitogtatás és a rémtörténetek nem csorbították az elszántságunkat” – írta a Twitteren, „Függetlenség Napjának” titulálva az eredményt, hozzátéve, hogy „a jogszabályaink feletti ellenőrzés visszavétele nem azt jelenti, hogy elsétálunk Európai Uniós szövetségeseinktől.”

Izraeli jobboldal: jó; baloldal: semmi

Nagyjából így lehet összegezni az izraeli (angol nyelvű) sajtó legfrissebb kommentárjait pénteken 13 órakor, miután kiderült: a britek többsége az EU-ból való kilépésre szavazott.

A nagy hagyományú baloldali lap, a Haarec nem kommentálja a brit kilépést. Szintén nem olvasható kommentár a középbal szellemiségű Ynetnews honlapján. Talán a sokkhatás a pillanatnyi csend oka, hiszen a britek távozása az EU-ból mindenütt a (szélső)jobb malmára hajtja a vizet.

A középjobb irányultságú Times of Israel kommentátora,

Barbara Diamond

a britek bátorságát méltatja, amiért volt merszük ezeréves önállóságukat visszavenni a tagállamokat „önigazgatásuktól megfosztó” Európai Uniótól.

Diamond szerint a kilépés egyik fontos katalizátora kétségkívül az ellenőrizetlen bevándorlás volt. Az Európai Unió az elmúlt időszakban nem volt képes határait ellenőrizni, s amikor most ezzel próbálkozik, a 70 milliós Törökországnak ígér EU-tagságot és vízummentességet. Nagy Britannia, a népvándorlás egyik fő célországa joggal aggódik az ilyen, lehetséges fejlemények miatt.

A szerző nem tartja hitelesnek azt a vádat, mely szerint a britek, akik közül nagyon sokan maguk is bevándorlók gyermekei, most elfordulnak bevándorló sorstársaiktól. Fő érve az, hogy elsőként az arab-iszlám világ erkölcsi kötelessége lett volna a szíriai, iraki menekültek befogadása. A gazdag moszlim országok azonban sorsukra hagyták a bevándorlókat, holott kultúrájuk, értékrendjük közös. Az európai országok elsődleges kötelessége lett volna – érvel a szerző –, hogy a menekültek befogadásában aktív részvételre szólítja fel az iszlám országokat. Szerinte talán a brit népszavazás is más eredményt hozott volna, ha az iszlám világ gazdag országai befogadóbbnak mutatkoznak.

Melanie Philips,

a jobboldali Jerusalem Post kommentátora a brit baloldalt kárhoztatja, amiért az durva, lejárató kampányt folytatottMelanie Philips a Brexit hívei, a távozáspártiak ellen, gyakran kirekesztő, rasszista, mások szenvedése iránt részvétlen elemekként ábrázolva őket. Holott – írja a szerző – a jobboldali szavazók „nem is bevándorlás-ellenesek. Csak megdöbbenti őket az Európába özönlő emberáradat és aggódnak, hogy vajon a britek képesek-e kézben tartani a bevándorlás mértékét.”

A kampány gyakran túlcsapott a civilizált normák keretein. Tragikus momentum volt a baloldali képviselőnő, Jo Cox meggyilkolása, amit a szerző szerint sok baloldali egyetemlegesen a jobboldal nyakába akart varrni.

Philips idézi a Haarec egy korábbi kommentárját, amely szerint a Brexitet támogató zsidók „a rasszizmussal határos képmutatásban” bűnösek, hiszen hajdani menekültek leszármazottjaiként most elfordulnak menekült sorstársaiktól. Ám erre azt válaszolja, hogy a vád hamis, mert a múlt századforduló évtizedeiben összesen kevesebb zsidó érkezett Angliába, mint amennyi bevándorló most évente érkezik.

Arra a vádra pedig, hogy a távozás hívei a szélsőjobbot, vagy éppenséggel a neonácikat erősítik, Philips így válaszol: pontosan fordított a helyzet, éppenséggel a korlátlan bevándorlás az, ami ürügyet szolgáltat a szélsőjobbnak a szenvedélyek felkorbácsolására.

*

Két hónappal ezelőtt a Jewish Chronicle megbízásából felmérés készült arról, hogy az Egyesült Királyságban élő zsidók mit gondolnak az Unióból való kilépés vagy a bent maradás dilemmájáról. Az ezer fő megkérdezésével készült kutatás azt mutatta ki, hogy a brit zsidó közösség az országos átlagnál valamennyivel jobban szeretne az Európai Unióban maradni. A megkérdezett zsidók 49 százaléka válaszolt úgy, hogy a maradás mellett van, 34 százalék támogatta a kilépést és 17 százalék mondta azt, hogy még nem döntött. Ha végül az utóbbi kör mind a távozásra voksolt, akkor nagyjából ki is jön az országos arány: a 48 vs 52 százalék.

 

[popup][/popup]