A ketyegő bomba esete
Milyen módszerek engedhetők meg, ha egy terrorista merényletet kell megakadályozni?
A CIA szerint Izraelben bírósági döntések lehetővé teszik kínzás alkalmazását az úgynevezett “időzített bomba” terroristák esetében. Eszerint “kínzás szükségszerű abban az esetben mikor közvetlen veszély elhárításához okvetlenül szükséges és más eszköz nem áll rendelkezésre.”
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága által nemrég kiadott, a CIA által alkalmazott kínzásokról szóló jelentés megállapítja, hogy a CIA ügyvédei Izrael példáját használták fel arra, hogy törvényessé tegyék az al-Kaida gyanúsítottak kínvallatását a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.
A 6000 oldalas jelentés túlnyomó része továbbra is titkosított, viszont a nyilvánosságra hozott 528 oldalban az áll, hogy a CIA tisztjei jogi mentességet akartak teremteni újfajta kihallgatási módszerek használatára 2001 novemberében.
A jelentés szerint az izraeli példa az, hogy “kínvallatás szükséges azonnali, súlyos és személyek testi épségét fenyegető merénylet megelőzéséhez, ha más módszerekkel nem lehetséges a veszély elhárítása.” Az izraeli kormány szóvivője nem kívánta kommentálni a jelentést, de az izraeli Kínzás Elleni Bizottság képviselője elmagyarázta mit takar a “védelmi szükségszerűség” amelyet palesztin gyanúsítottak ellen használnak.
1987-ben a Landau-bizottság javasolta, hogy megengedhető legyen a vallatóknak a “mérsékelt fizikai kényszer” alkalmazása olyan esetekben, amikor a pszichológiai nyomásgyakorlás nem hatásos. Ezt a rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság 1999-ben felülbírálta.
Az új időszámítás kezdete
A Legfelsőbb Bíróság úgy határozott 1999-ben, hogy kínzás alkalmazása elfogadhatatlan Izraelben, továbbá azt is részletezte, hogy mi tartozik a kínzás fogalma alá. A határozat azonban egy kiskaput hagyott nyitva az “időzített bombák” esetére – nyilatkozta Rachel Stroumsa, az izraeli Kínzás Elleni Bizottság projektmenedzsere a Media Line-nak.
Ez olyan esetet jelent, amikor a gyanúsított tudja, hogy hol van egy élesített bomba elhelyezve. Ezekben az esetekben kínzás alkalmazható a bomba helyének felderítésére.
“Ez azt jelenti, hogy a vallató jogi védettséget élvez, ha úgy véli, hogy kénytelen volt kínzáshoz folyamodni.” Stroumsa elmondása szerint ezekben az esetekben már lehetetlen az előzetes engedély kikérése.
Stroumsa arról is tájékoztatott, hogy a bizottság 100-150 esettel foglakozik évente, ugyanakkor úgy véli, sokkal több eset fordul elő. Sok palesztin fél hozzájuk fordulni, mivel attól tartanak, hogy őket, illetve a családtagjaikat letartóztatják.
Izraeli tisztviselők azt állítják, hogy a hírszerzés vallatói határozott utasításokat kapnak a kínzás mellőzésére, s az csakis legvégső esetben fordulhat elő.
Amikor a megelőzés nem sikerül
A palesztinok jogait védő csoportok ellenben arról tudósítanak, hogy bizonyos módszereket, amelyeket ők kínzásnak tartanak, rutinszerűen alkalmaznak, mint például az alvásmegvonást.
A palesztin foglyok elleni bizonyítékok döntő többsége biztonsági okokból zárolt, azokat nyilvános bíróság előtt nem hozzák napvilágra.
A jelentés azt a CIA ügyvédet idézi, aki az “időzített bomba” forgatókönyvre hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy képtelenség a “kemény módszerek” előzetes jóváhagyása ilyen helyzetekben, de ha a leges-legrosszabb bekövetkezne, s a tisztet, aki részt vett a vallatásban bíróság elé állítanák akkor az általános szükségességi szabályra hivatkozva tud védekezni.
Izrael más összefüggésben is szóba került. A jelentésben az áll, hogy Khalid Sheikh Mohammed, az al-Kaida egyik kulcsembere, aki kitervelte a szeptember 11-i terrortámadást, kihallgatóinak elárulta, hogy más célpontok ellen is terveztek merényletet, többek között megjelölve “egy izraeli nagykövetséget a Közel-Keleten”.
Izrael tudvalevőleg két országgal kötött békeszerződést: Egyiptomban és Jordániában van állandó külképviselete. Így már nem volt olyan nehéz a célpontot megtalálni.
Fordította: Mika Klára
