Zsugorodó diaszpóra, gyarapodó Izrael

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

demograph

Egyetlen zsidó közösség van a földön, amelynek létszáma növekszik: Izrael. A diaszpóra zsidósága fogyatkozik, így a kettő együtt nagyjából nulla növekedést mutat. Ezelőtt 15-20 évvel az amerikait tartották a világ legnagyobb zsidó közösségének. Ma már Izrael megelőzte, olyannyira, hogy itt több zsidó él, mint egész Észak-Amerikában. Húsz éve még New York volt a legnagyobb zsidó város. Ma már a Tel Aviv-i agglomeráció az első.

A zsidó demográfia nagymestere, Sergio della Pergola adatai szerint a diaszpóra zsidósága 7,724,600 lelket számlál (2010-es adat). Ennek több mint kétharmada, 5.275.000 fő az Egyesült Államokban él. A 375 ezer fős kanadai közösséggel együtt Észak-Amerika adja a diaszpóra zsidóságának csaknem háromnegyedét. A hetvenes években még szerény növekedést mutató közösségek mára csökkenőbe fordultak: a halálozások száma (egyelőre még csak egy százalékkal) meghaladja a születésekét. Az átlagéletkor ennek megfelelően egyre növekszik.

A legnagyobb zsidó lakossággal rendelkező országok

Ország Zsidó lakosság létszáma (fő)
Izrael 5.703.700
USA 5.275.000
Franciaország 483.000
Kanada 375.000
Egyesült Királyság 292.000
Oroszország  205.000
Argentína 182.300
Németország 119.000
Ausztrália 107.500
Brazília 95.600
 Ukrajna 75.000
Dél-Afrika  70.800 
 Magyarország 48.600 

(Forrás: Sergio Della Pergola: World Jewish Population, 2010.)

A diaszpóra valamivel kevesebb, mint egyötödét kitevő európai zsidó közösség nemcsak létszámában csekélyebb (1.456 ezer fő) de állapota is sokkal rosszabb. Az elöregedés problémája az egész kontinenst sújtja, de a zsidókat az átlagnál jóval erősebben. A Holokauszttól megkímélt brit zsidóság létszáma jobb években még növekszik, de tartósan csökken. Viszonylag tűrhető képet mutat a francia zsidóság is, amelynek a nagyobbik részét kitevő, Észak-Afrikából bevándorolt szefárd közösséget szintén elkerülte a náci népirtás.

A többi európai zsidó közösség viszont aggasztó vagy egyenesen tragikus képet mutat. A 200 ezres orosz zsidó közösségben már 2000-ben is 613 születés jutott 8218 halálesetre (!). De a 120 ezer fős németországi zsidóság sem áll sokkal jobban. (A németországi zsidók is túlnyomórészt ex-szovjet bevándorlók.) Előbbi esetében a medián életkor (az az értek, amelynél a közösség egyik fele idősebb, másik fele fiatalabb) 57.5 év, utóbbinál 54 év. Még rosszabb a helyzet Ukrajnában és Romániában.

Pergola professzor ezt a helyzetet demográfiai szempontból „végső stádiumnak” nevezi. De azok az „előrehaladott korúnak” nevezett közösségek sincsenek megnyugtató helyzetben, amelynek fele 40-45 éven felüli. Magyarországon ez volt a helyzet 1995-ben. (!)

És ez még csak az egyik negatív tényező, hiszen az orosz vagy ukrán zsidóságot a kivándorlás is apasztja. (Előbbiből 2009-ben 3244 fő vándorolt el, csak Izraelbe.) De a fejlett világ minden fontos zsidó közösségében magas a vegyes házasságok aránya is. Oroszországban és Ukrajnában 75 százalék feletti, de az európai posztkommunista országokban is mindenhol 55-75 százalék közötti. Nyugat-Európában és az USA-ban ennél jobb az arány, Kanadában és Ausztráliában még jobb. A vegyes házasságra lépők túlnyomó többsége elhagyja a zsidó közösséget, ha egyáltalán volt valami köze hozzá korábban. Még az e téren rendkívül eredményes Amerikában is csupán a nem zsidó partnerek harmada házasodik be a zsidó családba,ami nem feltétlenül jelent formális betérést.

A diaszpóra fogyatkozó, vagy éppen olvadó zsidóságát az erőteljesen növekvő izraeli zsidóság ellensúlyozza. Itt a medián életkor 30 év. Az átlagos gyerekszám három. Még a teljesen szekuláris Tel Aviv-i családoknak is átlag két gyerekük van. (Az amerikai átlag 1.5.) A vallásosaknak ennél persze több, és a gyerekszám a vallásossággal arányban növekszik: a harédi közösségekben nem ritkán a családonkénti tízet is eléri. Ez természetesen feszültségeket szül az országon belül: a nem harédi izraeliek sérelmezik, hogy az egyre növekvő arányú harédi lakosság nem szolgál a hadseregben, és a munkavállalás, adófizetés terén sem jeleskedik, mivel az ő szemükben a tóra tanulmányozása a legmagasztosabb tevékenység.

A vegyes házasság és a kivándorlás Izraelben szintén nem jelent demográfiai problémát: előbbi jelentéktelen arányú (2-3 százalék), utóbbi pedig mindig a bevándorlók száma alatt maradt. (Kivétel: 1980-81.) A zsidóság létszámát itt az évi 4-6 ezer betérés is gyarapítja.
Sajátos demográfiai versenyben állnak viszont a zsidókkal az izraeli és a palesztin arabok. Előbbiek körében az átlagos gyerekszám családonként négy. Ez igen magas, noha lassan csökkenő tendenciát mutat. Ezt a palesztin lakosság elvándorlása, illetve a ’90-es években érkezett egymillió szovjet zsidó sem tudta ellensúlyozni. Így Izraelen belül az arab lakosság aránya az 1949-es 13.7 százalékról 2011-re 24.6 százalékra nőtt. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy ilyen magas gyerekszám az arab világban sehol máshol nem észlelhető, a palesztinok hatalmas népszaporulata tehát (egyéb okok mellett) alighanem összefügg az Izraellel fennálló konfliktussal.

támogatás