Szombat előfizetés 2017

A kabbala erotikája

Írta: Uri Asaf - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

„Ahhoz, hogy megértsük, milyen vonzalom köti egymáshoz a jesívák tanulóit, elég bepillantanunk a bet-midrásba, ahol talmudjukkal foglalatoskodnak. Párosával tanulják „sász-t”, az egyik megérinti társa gyönge szakállát, mélyen a szemébe néz és kérdést tesz fel…”

   

 

konyvborito web.jpg 

Jiri Langer könyvének angol nyelvű borítója

 

Milyen szerepet játszott a homoerotikus vonzalom Kelet Európa zsidó közösségeiben? A kérdés ma furcsán hangzik, inkább botrányosnak, nem kevésbé számított annak a 20. század húszas éveiben, mikor a fenti sorok íródtak. Szerzőjük, Jiri (Giorgio) Mordekháj Langer, költő, újságíró és kabbalista, aki 1894-ben, Prágában született. Ifjúkorában a belzi jesivában tanult, később lélekelemzéssel foglalkozott. Jól ismerte Kafkát, akit héberre tanított. 1943-ban halt meg Tel Avivban.

Langer teológiai-lélekelemző műve, „A Kabbala Erotikája” Prágában került kiadásra, német nyelven. Tézise szerint a zsidó vallás hatóereje a férfiszerelem. A könyv csaknem feledésbe merült, héberre soha nem fordították le. A Langer halála utáni német kiadás a cenzúra és a csonkítás jeleit mutatja, a férfiszerelemmel foglalkozó részek javát kihagyták, köztük a fent idézett sorokat. Azon kevesek, akik Langert ismerték, homoszexualitását titokban tartották, és mint zavaró tényt, igyekeztek nem hangsúlyozni. A Kabbala Erotikája „újraírja” a zsidók történetét, Szodomától napjainkig, úgymond, mely végig a férfiszerelem hagyományát követi.  Langer szerint a zsidók története arról „a nem tudatos küzdelemről szól, melyben kétféle erotikus irányzat csap össze”: a férfiszerelem, melyet a „szeresd felebarátodat, mint tenmagad” és a heteroszexualitás, melyet a „szaporodjatok és sokasodjatok” parancsolat fémjelez.  „A Tóra lényegét a párkapcsolati szerelem képezi, akár a két különböző nem között, akár két férfi között jön létre. A kabbalisztikus jeszod maga a genitália, mely az isteni gazdagságot az égből lehozza a földre. Érosz a Tóra rejtett és elsődleges kifejezése…”. Ezzel az írásával Langer saját vonzalmait próbálja átnemesíteni, „legalizálni” egy általa értelmezett zsidó hagyomány szerint. Langer a férfiszerelmet (melyet a felebaráti szeretettel azonosít, héb.: áhávát haréá) siratja: „a legemelkedettebb emberi érzés eltűnt a héberek szívéből a száműzetések keserűsége miatt, de én megpróbálom feltámasztani a mi felvilágosult napjainkban.” Hogyan képzelte el Langer a zsidó homoerotikus testvériségét?  Példáit a zsidó történelemből és zsidó forrásokból vette, de nem rejtette véka alá, hogy az inverzió kérdésében befolyásolta őt a pszichoerotika ideológusa, a náci Hans Blüher. Blüher nem titkolt antiszemitizmusa szerint a zsidó, családi és törzsi szabályok rabja, ezért minden társadalmi csoportosulás, ezen belül a férfiúi testvériség is idegen számára. A természet a zsidókat azzal büntette, hogy nem válhattak néppé, hanem „faj” maradtak, egy túlméretezett család. Langer teljességgel Blüher hatása alatt volt, még a nőgyűlöletét is utánozta, de antiszemitizmusával vitába szállva megállapította, hogy zsidó is lehet „invert”. A Sulhán Árukh tiltása „bizonyíték arra, hogy az a jelenség, melyet Blüher inverziónak nevez, még mindig jelentős mértékben elterjedt.”  Nehéz elképzelni, hogy Langer később is szimpatizált volna Blüher elméletével. 1940-ben, testileg, lelkileg megtörve Erecbe menekül. Mögötte két évtizedes irodalmi munkásság: lélekelemző írások, melyek Freud, Imágó c. lapjában jelentek meg, valamint a Kilenc Kapu c. hászid gyűjtemény, melyet a magyar olvasó is ismer. Mikor az atliti gyűjtőtáborból Tel Avivba érkezett, már nagyon beteg volt. Élete utolsó napján még arra kérte a Bialik kiadót, hogy ne hátráltassák az „Egy Kevés Balzsam” c. kötet megjelenését. E verseknek köszönhetően neve ismertté vált. Kafka Langer verseit a kínai versekhez hasonlította. Mi legszívesebben arra a Langerre emlékezünk, aki Kafkával együtt utazik a prágai villamoson, és az íróval héberül társalog. Az utasok kíváncsian kérdezik őket, miféle nyelv ez?

Ofri Iláni cikke nyomán, Hááarec, irodalmi melléklet, 2008 február 15.

 

Címkék:2009-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Modern zsidó költők VII. – Hal Sirowitz

„Az egyetlen lehetőség, hogy megtudja, / miért nem akar randevúzni magával, / mondta az analitikusom, hogy megkérdi őt, ám /...

Az elveszett világ muzsikája

A helyszín egy magyar kisváros. Smuel, a narrátor a város néhai rabbijának fia, aki apja halála után hazatér, hogy körülnézzen...

Close