Szombat előfizetés 2017

„Egy demokrata nem buzdít anarchiára”

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Új könyvének bemutatójára érkezett Magyarországra Adam Michnik, a
Szolidaritás szakszervezet egykori alapító tagja és vezetője, aki a
nyolcvanas években, ellenzéki magatartása miatt hat évet ült börtönben.

 

Interjú Adam Michnikkel

Nemrég egy kollégánk Varsóban járt, ahol egy náci könyvesboltban a kommunisták és az Európai Unió mellett a Gazeta Wyborcza-t nevezték fő ellenségnek.

– Köszönöm a bókot, de erre azt kell mondanom, hogy az ilyesmi egészen marginális jelenség.

A lengyelországi antiszemitizmust hogy értékeli?

– Ennek a kérdésnek nem vagyok szakértője.

Önt zsidó származású emberként, nem foglalkoztatja ez a kérdés?

– Én erre azt szoktam mondani, hogy az apám zsidó volt és kommunista, én pedig lengyel vagyok és antikommunista.

Konstanty Gebert, az ön harcostársa az ellenzéki időkből egész más utat járt be: jelneleg a Midrasz című zsidó folyóirat szerkesztője.

– Én csak akkor vagyok zsidó, ha antiszemitákkal találkozom, Kostek az én régi barátom viszont a „zsidó zsidó”: szokásaiban és megjelenésében is nagyon hangsúlyozza a zsidóságát. Ő egyébként jelenleg is rendszeresen publikál a Gazetában,

Milyen Izrael kép él a lengyel sajtóban?

– Azt mondanám, hogy alapvetően pozitív.

Magyarországon a jobboldali sajtó modernizált antiszemita nyelvezetet használ: Izraelt, a zsidó államot marasztalja el baloldali nyelven, de hasonló vádakkal, mint száz évvel korábban a zsidókat.

– Ilyen nyelven nálunk csak a szélsőjobboldali Radio Maryja-hoz közelálló sajtó beszél. A fősodrú sajtótól ez a hangnem távol áll, a lengyel külpolitika pedig kimondottan Izrael-barát. Igaz, történelmi okoknál fogva a mi külpolitikánk Amerika-barát, és ez utóbbi magyarázhatja az előbbit.

*

A Gazeta Wyborcza nemrég teljes terjedelmében leközölte Gyurcsány Ferenc balatonöszödi beszédét. Miért tartotta ezt szükségesnek?

– Ez a dokumentum precedens értékű. Hogy egy miniszterelnök hazudik, azt eddig is tudtam. De hogy ezt ki is mondja és kijelenti, hogy hagyjuk abba a hazudozást ez újdonság. Ezt be kellett mutatnunk a lengyel olvasóknak. Nagyon szeretnék ilyesmit hallani a saját miniszterelnökömtől, akinek egy munkatársát nemrég szintén lehallgatták, amint egy ellenzéki politikust vesztegetett meg. Ám a mi kormányfőnk a korrupciót, a megvesztegetési kísérletet „tárgyalásnak” nevezte. Az ő üzenete ezzel az, hogy hazudtunk, hazudunk és hazudni is fogunk.

Tehát a magyar ellenzéknek nincs igaza, amikor a hangfelvétel miatt támadja a kormányt?

– Az ellenzéknek joga van a kormány bírálatához. A baj akkor kezdődik, amikor a bírálatot a garázdaság váltja fel. Nincs olyan ellenzék, amely ne csinált volna egy ilyen dokumentumból óriási ribilliót. De egy demokrata nem buzdít anarchiára, az utak lezárására, adók be nem fizetésére. Mert itt van vége az ellenzékiségnek és kezdődik a demokratikus állam szétzilálása.

Van jelentősége ebben a harcban annak, hogy ki a jobboldali és a ki a baloldali?

– Azt gondolom, ma a közép-európai országokban valójában nem a jobb- és baloldal, hanem a nyitott és a zárt társadalmak hívei ütköznek össze egymással. Ez így van az én hazámban, ahol utóbbiak már hatalomra jutottak és így van Magyarországon, ahol ez még nem történt meg, csak a veszélye fenyeget. A zárt társadalmak hívei soha nem mondanának ki azt a szót, hogy „hazudtunk”. Ők nemzeti értékekről, vallásról, társadalmi egyenlőségről, közerkölcsről és hasonlókról beszélnek.

Mi a véleménye azokról az abszurditásokról, ami ma a közép-európai országokban történik? Arról, hogy a szlovák kormányfő szerint az idegengyűlölő szélsőjobbal kormányozni rendjén való, hogy Lengyelországban a Szejm nemrég határozatot hozott arról, hogy imádkozni kell az esőért? Hogy Magyarországról ne is beszéljek.

– Lengyelországban nagyon helyzetbe kerültek a szatíraírók. A lengyel politika ugyanis ma olyan groteszk, amit sem Mrozek, sem Gombrowicz nem tudott volna kitalálni. Ez persze Közép-Európa minden országának problémája, amelyek korábban az átalakulás pozitív példái voltak, ám most elöntötte őket a populizmus új hulláma. A populizmus néha antikommunista álorcában jelentkezik, mint nálunk, máskor meg kommunista nosztalgia képében, mint Szlovákiában. De a demokráciának nem csak Közép-Európában vannak gondjai. Belorussziában Lukasenko felszámolta a demokráciát védő független intézményeket és csak ezek látszatát hagyta meg. Venezuelában Hugo Chavez demokratikus választásokon győzött, hogy aztán demoralizálja a demokráciát. Az iszlám országokban demokratikus választásokon az iszlámisták, a demokrácia ellenségei győznek. Ez a demokrácia paradoxona, amivel nem tudunk mit kezdeni – ilyen helyzetekre nincs válaszunk. Közép-Európában is azt látjuk, hogy olyan erők kerülnek hatalomra demokratikus úton, amelyek rombolják a demokráciát. A folyamat még nem végzetes, de vannak veszélyes tünetek. Hazámban a kormány úgy kezeli a független igazságszolgáltatást vagy a nemzeti bankot, mint amelyek akadályozzák a munkában. Amikor az alkotmánybíróság nemrég a miniszterelnöknek nem tetsző döntést hozott, ő a bűnözők védelmezőjének nevezte a bírákat. És az ilyen politikát a társadalom jelentős része támogatja.

Az interjú készítője köszönetet mond közreműködéséért Pályi Andrásnak.

 

Címkék:online

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Az érvényes 1956

Az érvényes 1956 Tíz évvel ezelőtt e ha­sábokon, részint az egy­kori események közis­mert szereplőinek sorsán keresztül, részint családtörténeti epizódokat fel­villantva...

Vannak-e zsidók Lengyelországban? II.

Vannak-e zsidók Lengyelországban? II. rész 1939-ben mintegy 375 ezer zsidó élt az akkor 1,3 milliós Varsóban. Ma az 1,7 milliós...

Close