Szombat előfizetés 2017

„Kívánatos volna némi vérfrissítés”

Írta: Csáki Márton - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Kívánatos volna némi vérfrissítés”

Interjú Büchler Andrással

Huszonöt éves, orvosnak készült, ám jelenleg kommunikáció-informatika szakos hallgató. Nyolc éve a Hasomer Hacair tagja; először ifjúsági vezető volt, míg tavaly a szervezet egyik csúcsvezetőjeként működött. Számos zsidó kezdeményezésben részt vállalt, így például 2003 óta a Cionista Szö­vetségben alelnökként – jelenleg ügy­vezető alelnökként – dolgozik.

Jellemző, hogy valaki ennyire fia­talon ilyen pozícióba kerül?

Egyáltalán nem. A világ zsidó szer­vezetei különbözőképp találkoznak az­zal a problémával, miként lehet rávenni a vezetőséget arra, hogy tagjai közé fia­talokat is beengedjen – tudjuk. Magyar- országon is kívánatos volna némi vérfrissítés. A Cionista Világkongresszus­nak azonban néhány évvel ezelőtt volt egy döntése, ami kötelezővé tette, hogy a vezetőség harminc százalékának a har­minc év alattiakból kell kikerülnie.

És ez itthon ilyen könnyen ment?

Igen, hiszen a Cionista Szövetségbe eleve öt felnőtt, illetve öt ifjúsági szer­vezet delegál tagokat, tehát a vezetőség fele – 2003, a csúcsvezetőség átalakulá­sa óta például a három alelnökből kettő – automatikusan e korhatár alatt van. Az ilyen nagy múltú, alulról építkező zsidó szervezetek esetében szerencsés­nek bizonyultak a hasonló beavatkozá­sok. Nem az idősebb generáció munká­jával van probléma, viszont így újabb rétegek juthatnak szóhoz, több le­hetőség nyílik meg előttük.

Említette, hogy a Somerban épp „nyugdíjkorhatárnál” van. Valame­lyik idősebbeket tömörítő szervezet­ben folytatja a munkát?

Nehéz elhagyni azt a szervezetet – bár inkább mozgalomról beszélünk, aminek jó esetben egészen más hatása van, mint egy civil szervezetnek -, ami­ben gyakorlatilag felnőttem és nagyon sokat köszönhetek neki. Ugyanakkor nem gondolok újabb alapítására, jelen­leg is számos másikban tudok dolgozni.

Miből áll pontosan a Somer tevé­kenysége?

– Hat-hét évestől tizenkilenc éves korig foglalkozunk gyerekekkel, fiatalokkal. Heti rendszerességgel tartunk szakkörö­ket, foglalkozásokat, évente négy-öt tá­bort szervezünk. Saját vezetőképzésünk van, szájtunk, egyszóval elég kiterjedt te­vékenységet folytatunk. „Szerencsére” most nem a szervezet mindennapi vezeté­sével foglalkozom, ezt már a fiatalabbak is el tudják intézni. A mozgalommal kap­csolatban azt szoktuk mondani, nem az a siker, ha valamit létre hozunk, hanem ha ugyanezt a tudást az utánunk következők is képesek átadni a harmadik generáció­nak. Most a Somer és sok egyéb kezde­ményezés háttérszerveként működő köz­hasznú Alapítvány a Magyar Zsidó Ifjú­ságért munkájában veszek részt, amelyen keresztül több, lidérces anyagi helyzetben lévő kezdeményezés működését próbál­juk megoldani. Ezeket aktivisták vezetik, akik szabadidejüket áldozzák a felkész­ülésre, szervezésre, rendezésre, mára azonban kialakultak olyan feladatkörök, melyeket nem tudnak önkéntesek elvé­gezni, de egyelőre a túléléshez szükséges anyagi források kellenek.

Nem könnyíti meg a forrásokhoz való hozzájutást, hogy a Somer ese­tében egy elismert, nemzetközi moz­galomról beszélünk?

Azt szoktuk mondani, nincs pén­zünk, de az elmúlt években mégsem volt példa arra, hogy valami azért ne si­került volna, mert nem volt rá pénz. Az utolsó pillanatban mindig szereztünk.

A nemzetközi Somer sem nyújt segítséget?

A világmozgalmunktól semmilyen támogatást nem kapunk. Miután klasszi­kus cionista szervezetről van szó, műkö­désének egyik alappillére, hogy Izra­elből időről időre kiküldöttek érkeznek, az itthoni szervezeti változások, és az iz­raeli források elapadása miatt azonban egyre kevesebb lehetőség van arra, hogy állandó munkára ide küldjenek egy kép­zett vezetőt. A jelenlegi magyarországi mozgalom már nem igényli a fél-akti­vista, félállásban dolgozó lelkes katoná­kat vagy egyetemistákat. Inkább profi, fizetett vezetőre lenne szükségünk, mint amatőrizmussal társuló lelkesedésre. Remélhetőleg a magyarországi ve­zetőség ki tud nevelni olyan csúcsve­zetőket, akik idejük nagy részét egy-két évig rá tudják szánni erre a feladatra.

Azaz a saját vezetőképzés sem megoldás? A Mazsihisz soha nem tá­mogatta a „zsidó politikusképzést”?

Nem tudok róla, bizonyára nincs rá szükségük. Mi magunk informális zsidó oktatással foglalkozunk, képzéseink so­rán ezt tanítjuk, és persze érintjük a kö­zösségfejlesztést, a szervezetek általá­nos működését. Ezen kívül két fonto­sabb kurzus volt – a CEU és Joint közös kezdeményezése a Tnufa, illetve a Cio­nista Szövetség Ofakim programja -, de azok inkább fiatal vezetőket képeztek, nem direkten a fiatalok vezetőit.

A fiatalok hiányára panaszkodó Mazsihisznek nem éppen a Somer je­lenthetné a legjobb utánpótlást? Ön­nek vannak ilyen ambíciói?

– A Somer ápolja a zsidó hagyo­mányt, de nem kizárólag a vallásos éle­ten keresztül ad választ az identitáskér­désekre. Nem kívánjuk, hogy a Somer meghatározza a zsidó közéletet, csupán annyit akarunk, hogy a mindenkori zsi­dó vezetés színvonalas partnert lásson benne. Ne többet és ne kevesebbet.

Miért nem vonzó a Maszihisz a fi­atalok számára?

A Maszihisznek nem kell vonzónak lennie, a zsinagógáknak kellene annak lenniük. Létezik ilyen, sőt, néhol úgyne­vezett „someres rabbi” van, aki közöt­tünk nőtt fel, és az egyik legsikeresebb közösséget vezeti Pesten. Efféle partner­ségre van szükség, de politikai szempontból is fontos lenne az állandó straté­giai kapcsolat, a – hangsúlyozom – mű­ködő zsidó szervezetekkel. A Somer elsőként élt a lehetőséggel, mikor az új alapszabály értelmében a Hitközségen kívüli szervezetek részt vehettek a köz­gyűléseken. Konkrét segítséget nem je­lentett, egyszerűen jó volt érezni, hogy fontosak vagyunk másoknak.

Sikerült valamilyen befolyást szerezniük?

Azóta nem volt olyan szituáció, amelyben meghatározók lehettünk volna. Mi inkább a vezetőséggel állunk kapcso­latban, semmint a közgyűléssel. Igaz, 2000-ben, amikor minden ifjúsági szer­vezet élete ellehetetlenült, az ifjúsági ve­zetők ellepték a közgyűlést és sikerült elérniük egy éves általános működési tá­mogatást. Az elmúlt hetek fejleményei alapján veszélyben érezzük ezt a forrást, de bízunk abban, hogy a Maszihisz belát­ja: a zsinagógák jelenlegi működése ön­magában nem garantálja azok jövőjét, mi viszont potenciálisan biztosíthatjuk. Nagy büszkeségünk a ZSU, ami a na­pokban alakult meg és az öt legmeghatározóbb zsidó ifjúsági szervezet központi vezetősége és érdekképviseleti szerve lesz. A Mazsihisznek a költségvetésében és politikai befolyásában rejlik az ereje. Mindkettő irigylésre méltó pozíció és mindenki szeretné, ha beleszólása lenne. Persze nem engedhetjük, hogy a minden­napokat ez a harc határozza meg, de a Mazsihisznek egyértelműen állást kell foglalnia, mit képvisel: a neológiát, a sa­ját maga meghatározta vallási tevékeny­séget, a mai intézményközpontú szemlé­letet, vagy azt a nyitott, közösségközpon­túságot, ami az egész magyarországi zsi­dóság képviseletének és szervezeteinek ellátásának lehetőségét rejtheti magában.

Az interjúkat Csáki Márton készítette

Címkék:2006-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A zsidó iskolák végzettjei – 2005 (2. rész)

GADÓ JÁNOS A zsidó iskolák végzettjei - 2005 2. rész Az alábbi tanulmány a zsidó iskolákban érettségizett fiatalokról szóló felmérés...

Ősimádat

AHAD HA-AM Ősimádat (1897) Bevezető megjegyzés: A Tóra szó, amely „taní­tást vagy „útmutatást” jelent, s nem „törvényt", szigorú értelemben a...

Close