Szombat előfizetés 2017

Nagyon sokan csak párt akarnak találni

Írta: Salgó Adrienne - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Nagyon sokan csak párt akarnak találni

Interjú Verő Tamással

Az elmúlt egy-másfél évtizedben nem vállalkoztak sokan arra, hogy rabbik legyenek. Ebben szerinted mekkora szerepe van a rabbiság megítélésének általában?

– A rabbiképző vége felé egy gyakorlati évem töltöttem Szegeden, ott volt egy élményben részem, hogy hogy tekinte­nek az emberre, ha rabbi. Szóval akkor ott voltam én, egy huszonéves emberke, és jött a polgármester, a többi egyházfő és ők jöttek hozzám bemutatkozó látoga­tásra, akkor, ott megcsapott a szele an­nak, hogy régen milyen is volt a rabbiság presztízse. Ebből mára nem sok maradt. Schweitzer professzor mondta a saját generációjáról, hogy mi a Holokauszt miatt lehettünk rabbik. Ahhoz képest mi per­sze még sehol sem vagyunk, de úgy gon­dolom, hogy a rabbi szerepe is alaposan átértékelődött. Van persze a tanító, kö­zösségoktató szerep, de a legfontosabb dolog a közösségvezetés lett. Programo­kat szervezni, irányítani a közösséget.

Nem nyomaszt, hogy egy életre szóló döntést hoztál, és egy olyan pályát választottál, amit aztán elég nehéz módosítani?

– Ebbe soha nem gondoltam bele. Nem azt mondom, hogy amióta az esze­met tudom, rabbi szerettem volna lenni. Viszont mindig a zsidósággal kapcsola­tos dolgok érdekeltek, csináltam a So­mért, és ezzel is akartam foglalkozni, aztán a hitközség vezetői megkerestek, hogy menjek a rabbiképzőbe folytatni tanulmányaimat.

Jól megtaláltad a helyed a Fran­kelban…

A rabbiképző befejezése után Dr. Singer Ödön főrabbi mellé helyeztek. Mondjuk nekem nem volt új a dolog, ott születtem Budán, ott történt meg a kö­rülmetélésem, ötéves korom óta odajár­tam talmud tórára, a szüleimnek ott volt az esküvője. Most én tartok ott, briszeket, talmud tórát, esküvőket.

Hogy tartjátok meg az embereket?

Rengeteg programot szervezünk, az újságunk havonta 1000 családhoz jut el. Péntekenként 100-120 ember van a templomban, van before-partynk, min­den generációnak van klubprogramunk, amiben egy klubvezető és két körzetko­ordinátor segít. Meg persze a feleségem, Linda, akitől rengeteg ötletet kapok. Meghívjuk a Scheiber és a Lauder isko­la hasonló korosztályát, vagy meghí­vunk más zsinagógákat vendégségbe hozzánk, már volt a Hegedűs meg a Nagyfuvaros utca.

Milyen ma egy zsinagóga közös­sége?

Furcsa ezt az én számból hallani, de szerintem a magyar zsidóságot nem ér­dekli sem a vallás, sem a kultúra, se a zsidóság története. Ami érdekli, az a kö­zös ünnep, a közös élmény átélése, ami az összetartó erőt jelentheti számukra. A családok sajnos ezt a tudást, hagyományt, holokauszt és az utána jövő időszak miatt sem tudták továbbadni. Ez az igazság. Talán a következő generáci­óba már beleplántálódik.

Ezek szerint te megengedőbb vagy, és lehet lelkiismeret-furdalás nélkül zsidóságélménye annak, aki a szokásokat, vallást kevésbé, vagy nem tartja, de a barátai, a világlátá­sa, az identitástudata zsidó?

Ha ez a véleményem, ha nem, ezzel találkozom. Akármennyire verhetjük a mellünket, és mondhatjuk, hogy járjál zsinagógába, és rakjál fel tfilint minden reggel, ha ilyen az életfelfogásuk az em­bereknek, nem fér be az idejükbe a tra­díciók megőrzése, megtartása. Ha őket is eltaszítjuk, akkor biztos nem lesz belőle semmi.

– Mi a tendencia? Lehet azt mon­dani, hogy bár a szüleink nem na­gyon élték meg a zsidóságukat, azok, akik csak az együttlétért jár­nak a zsinagógába, már máshogy fognak tenni?

Mondok egy példát. A HVG-ben volt egy felmérés, hogy az utóbbi évben hány zsidó esküvő volt, 100, ebből én tartottam 35-öt. Nem vallásos érzülettel párok kerestek meg, de mégis fontos ne­kik a zsidó esküvő. És itt már a szigorú szabályoknak kell eleget tenniük, a fiú­nak körül kell, hogy legyen metélve, hé­ber névvel kell rendelkezzenek, a lány­nak el kell mennie a mikvébe stb. És ha fiúgyerekük lesz, ő is körül lesz metél­ve, ebben biztos vagyok.

Mit mondasz azoknak, akik össze akarják egyeztetni a minden­napi életüket a vallási előírással, és nehezen megy?

Ugyan minden parancsolat egyenér­tékű, de minden ember más. Lehet, hogy valakinek fontos elmenni a zsinagógába, de csak kocsival tud elmenni, akkor ezt persze vallásilag nem tudom nagyon tá­mogatni, de nem tudok mit tenni, ahogy egyik rabbi sem tud mit tenni. Ezt azért is mondom, mert rengeteg olyan fiatalt lát­tam, aki egy pillanat alatt bevallásosodott, aztán ugyanolyan gyorsan el is hagyta a vallást. Ha valaki eljut arra a szintre, hogy először nem rendel disznóhúst az étterem­ben, aztán szép fokozatosan elkezd kóser háztartást vezetni, annál sokkal biztosab­ban lesznek az alapok. Fokozatosság, (bár türelmetlen vagyok, és azt szeretném, hogy az egész magyar zsidóság ismerje meg a zsidó vallást, és tartsanak meg mindent, de ez nem megy egyik pillanatról a másikra). Én sem mondom, hogy az éle­tem minden napján mindig minden betar­tottam, gimiben ültem autóban sabatkor, ettem nem kósert is, de lassan és fokoza­tosan közeledtem a micvákhoz.

Tehát aki nem jár zsinagógába, nem tartja a kósert, nem tanul, nem tartja az ünnepeket, az zsidó?

Zsidó anyától született ember, zsi­dó. És ha megjelenik a zsinagógában, nem kérdezem tőle, hogy ki ő és mit csi­nál. Persze furcsa, hogy ha veri a mellét, hogy ő zsidó, de semmit nem tesz érte, akkor mire föl vallja magát zsidónak. De azért zsidó.

Ez téged nem zavar?

Nem. Nagyon sok fiatal jön le úgy, hogy anyja-apja zsidó, de neki semmi köze a zsidósághoz. Azt mondja, az egész tulajdonképpen csak annyiban ér­dekli, hogy zsidó párt akar találni. Vi­szont ha már megtalálja, és ott van a zsi­nagógában, akkor van remény.

Az interjúkat készítette: Salgó Adrienne

Címkék:2006-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„A kontraszelekció kényelmes, de már középtávon visszaüt”

„A kontraszelekció kényelmes, de már középtávon visszaüt” Interjú Nagy Ákossal Harmincéves, „két és fél diplomája van”, kommunikáció szakon végzett, de...

„Kívánatos volna némi vérfrissítés”

„Kívánatos volna némi vérfrissítés” Interjú Büchler Andrással Huszonöt éves, orvosnak készült, ám jelenleg kommunikáció-informatika szakos hallgató. Nyolc éve a Hasomer...

Close