Mit kínál az ön pártja a zsidóknak?

Mit kínál az ön pártja a zsidóknak?

Az áprilisi választásokra tekintettel megkértük a négy parlamenti párt egy-egy vezető személyiségét, fejtsék ki pártjuk zsidósággal/Izraellel kapcsolatos politikáját – ha van ilyen. Herényi Károllyal, Horn Gáborral, Pokorni Zoltánnal és Szekeres Imrével készítettünk interjút.

„Az Európai Unió sem pénzzel, sem szóval nem támogathatja a terrort”

Interjú Szekeres Imrével, a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettesével

Mit kínál az MSZP a zsidóknak?

Rossz a kérdés. A jó kérdés az, hogy egy magyar állampolgárnak miért érde­mes az MSZP-re szavaznia. Egy de­mokratikus országban mindenki egyen­lő. Minden magyar állampolgár számá­ra toleranciát, biztonságot és sokszínű­séget kínálunk. Magyarországon sem­milyen kirekesztésnek, így a szalon-an­tiszemitizmusnak sincs helye, ugyanis elfogadhatatlan szavakból elfogadhatat­lan cselekedetek keletkeznek. Ne felejt­se el, hogy Magyarország mindig befog­adó országként volt sikeres, kire­kesztőként pedig rendre elbukott.

Komoly veszélynek tartja-e Ma­gyarországon az antiszemitizmust, s ön szerint mely politikai erő fe­lelőssége ez a jelenség?

– Az antiszemitizmus – s általában mindenféle megkülönböztetés – komoly veszély. Az MSZP minden formáját elíté­li az antiszemitizmusnak, és elvárja, hogy a politika és a társadalom összes sze­replője is ezt tegye. Vannak olyan politi­kai csoportok vagy politikusok – mint például ifjabb Hegedűs Lóránt amelyek illetve akik nyíltan, vagy utalások, célzá­sok, sejtetések formájában engednek meg maguknak antiszemita megnyilvánulásokat. A parlamenti pállok részéről azonban nem tapasztalok antiszemitizmust.

Mi a véleménye a gyűlöletbeszéd szabadságáról vagy korlátozásáról?

– A gyűlöletbeszédet a büntetőjog esz­közével korlátozni kell. A legutóbbi ilyen törvénymódosítási kísérletet az Al­kotmánybíróság visszadobta, szerintem azonban van lehetőség a büntetőjogi kor­látozásra. Az Európai Unióban számos országában – például Németországban, illetve Franciaországban -, de máshol is, például Svájcban van ilyen korlátozás. Járható út volna a polgári jogi szabályo­zás, de ez irányú javaslatainkat az SZDSZ visszautasította. Az MSZP azt szeretné, hogy Magyarország is azon or­szágok közé tartozzék, ahol nem lehet jogi következmények nélkül zsidózni vagy cigányozni. Magyarországon a zsi­dózás szabadsága a soához vezetett.

Az ENSZ-közgyűlés több mint háromszázszor ítélte el Izraelt, míg a Palesztin Hatóságot egyszer sem. Kiegyensúlyozottnak tartja-e az ENSZ Közel-Kelet-politikáját?

Az Európai Unió részéről megvan a készség az Izraelt korábban elítélő határozatok felülvizsgálatára. A Szoci­alista Párt szerint a további tárgyalások alapja a kvartett béketerve, a Road map, az Útiterv.

A palesztin választásokat a Ha­masz nyerte meg, amelynek alapsza­bályában szerepel Izrael elpusztítá­sa. Az MSZP szerint az Európai Unió­nak fel kell-e függesztenie a Palesz­tin Hatóságnak folyósított támoga­tást, amíg a Hamasz egyértelműen el nem határolja magát az erőszaktól?

Az MSZP szerint a Hamasznak meg kell változtatni a politikai álláspontját, és az eddig megkötött izraeli-palesztin megállapodások végrehajtására kell tö­rekednie. Ez a béke és a biztonság bizto­sítéka. Az Európai Unió sem pénzzel, sem szóval nem támogathatja a terrort.

Európában új jelenség a baloldali Izrael-ellenesség, melyet új antisze­mitizmusnak is szoktak nevezni. Lát­ja-e ennek jeleit a magyar baloldali politikában, illetve sajtóban?

– Ez a jelenség döntően nyugat-euró­pai, a magyar baloldali sajtóban ilyet nem tapasztaltam. Az MSZP nem támo­gat olyan akciókat – és nem is vesz részt ilyenekben -, amelyek baloldali köntös­ben kirekesztenek. Ha bizonyos anticionista megnyilvánulások időnként meg is jelennek, például a Népszabadságban vagy a Magyar Hírlapban, ne felejtse el, hogy ezek az MSZP-től teljesen függet­len újságok, és én személy szerint nem is tekintem ezeket baloldali lapoknak.

„A Fidesz az antiszemitizmus minden formáját határozottan elutasítja”

Interjú Pokorni Zoltánnal, a Fidesz-MPP alelnökével

Mit kínál a Fidesz a zsidóknak?

– Ezen még így nem gondolkoztam, hiszen a Fidesz minden magyar ember­nek – zsidóknak és nem zsidóknak – ugyanazt kínálja. Igyekszünk világosan elmondani, hogy miért érdemes egy nyugdíjasnak, egy fiatalnak, egy értel­miséginek vagy vállalkozónak ránk szavaznia – mindegy, hogy zsidó-e, avagy sem. Ezek az érvek nyilván sok zsidó ember számára is meggyőzőek, de lehet, hogy az antiszemitizmustól való félelem, amelyet történelmi okok miatt sokan a jobboldallal kötnek össze, visszatartja jó néhányukat attól, hogy ránk szavazzon. Ez a félelem tel­jesen alaptalan. A Fidesz – a német, a francia, a holland és a többi keresztény- demokrata, konzervatív párthoz hason­lóan – az antiszemitizmus minden for­máját határozottan elutasítja. Nemcsak a politikai antiszemitizmus, hanem a hétköznapi előítéletesség is elfogadha­tatlan számunkra, többek között ezért tartom fontosnak, hogy ez a kérdés nagy súllyal jelenjen meg az oktatás­ban. Vannak más kérdések is, amelyek­re külön figyelmet kell fordítani. Az első a soá emléke. 1948 után, negyven évig a soával összefüggésben nem volt normális közbeszéd, így elmaradt az össztársadalmi gyászmunka. Az elmúlt tizenhat évben az állam fontos gesztu­sokat tett e téren. Úgy gondolom, a tö­meggyilkosságra való emlékezést a köznapi történelmi emlékezet részévé kell tenni. Fájjon a soá éppúgy a ma­gyarországi közvéleménynek, mint ahogy Trianon fáj. Ez motivált minket a holokauszt-emléknap törvénybe ikta­tásakor, az Igazak falának leleplezése­kor, vagy akkor, amikor az Orbán-kormány határozatot hozott a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlék­gyűjtemény megnyitásáról. Ezen túl­menően azt szeretném, hogy a zsidó identitás ne csak a soára való emléke­zésből álljon, hanem képes legyen sok­féle formát kialakítani, olyanokat, ame­lyek már nem a gyászról szólnak. Én minden ilyen kezdeményezést nagyon szívesen támogatok.

Komoly veszélynek tartja-e Ma­gyarországon az antiszemitizmust, s ön szerint mely politikai erő fe­lelőssége ez a jelenség?

– Egy hordó mézet is tönkre tud tenni egy csepp szurok. Az antiszemitizmus megléte nem egyszerű mennyiségi prob­léma. Magyarországon az antiszemiták aránya az összlakosságon belül nem ma­gasabb, mint Nyugat-Európában, vi­szont egy antiszemita is sok. A magyar- országi zsidóságra a mai antiszemitiz­mus nem jelent politikai, társadalmi vagy bármilyen veszélyt, hiszen azt a po­litikai élet valamennyi mérvadó sze­replője elutasítja. De ez nem jelenti azt, hogy nem kell odafigyelni a zsidóellenes megnyilvánulásokra. Minden korosztályban újra és újra meg kell erősíteni az „Állj ellen a Gonosznak!” parancsát. A kisebb-nagyobb antiszemita megnyilvá­nulásokra is rá kell mutatni, nem hiszté­rikusan, nem eltúlozva jelentőségüket, de kellő eréllyel. Szerencsére a mostani parlamentben nincs antiszemita párt, sem antiszemita hang – ez a politikai élet egészére rendkívül káros lenne. Ma az antiszemitizmus a politikai élet margójá­ra szorult, és remélem, ott is marad. A kérdést a Fideszre szűkítve: a párt sorai­ban nincs és nem is lesz helye antiszemi­táknak. Ami a másik oldalt illeti: én több felelősséget várnék el tőlük. A baloldal kicsinyes politikai előnyök kedvéért gyakorta előveszi az antiszemitizmus vádját, mégpedig minden alap nélkül, mint amikor például Juhász Ferenc antiszemitázta Orbán Viktort. De az antisze­mitizmussal való vádaskodás a zsidóság­nak árt a leginkább, hiszen ha mindig farkast kiabál valaki, nem lesz hihető a figyelmeztetés, ha a farkas valóban meg­jelenik, és – ami talán még súlyosabb – e szűk látókörű taktikával állandóan a po­litikai napirenden tartják a „zsidókér­dést”, ami pedig egyébként nem lenne ott. Mind a zsidózás, mind az alaptalan antiszemitázás elfogadhatatlan.

Mi a véleménye a gyűlöletbeszéd szabadságáról vagy korláto­zásáról?

Nehéz már követni, hogy hol is tart ez a vita. Túl egyszerű állításnak tartom, hogy a szólásszabadság sosem korlátozható. Azt gondolom, hogy ki­vételes és indokolt esetekben jogos bi­zonyos korlátozás. Igaz, hogy a leg­utóbbi ezzel kapcsolatos törvényja­vaslatot a Fidesz nem szavazta meg, de ott egy konkrét törvényjavaslat ka­pott tőlünk nemet, s nem a korlátozás gondolata.

Az ENSZ-közgyűlés több mint háromszázszor ítélte el Izraelt, míg a Palesztin Hatóságot egyszer sem. Kiegyensúlyozottnak tartja-e az ENSZ Közel-Kelet-politikáját?

– A közel-keleti kérdésnek nem va­gyok szakértője, és kevéssé ismerem, hogy milyen döntéshozatali mecha­nizmusok működtek a kérdéses ese­tekben az ENSZ-ben. Izrael Állam lé­tét és biztonságát a nemzetközi közös­ségnek garantálnia kell. Orbán Viktor és Ariel Saron találkozója során teljes egyetértés volt a két politikus között ebben a kérdésben. Izraelnek joga van arra is, hogy lépéseket tegyen bizton­sága érdekében, de ezek nem járhat­nak a palesztinok emberi jogainak sé­relmével. A palesztinoknak szintén jo­guk van az önálló állami létre, de Izra­el biztonságának fenyegetésére, Izrael megsemmisítésére nincs.

A palesztin választásokat a Ha­masz nyerte meg, amelynek alap­szabályában szerepel Izrael elpusz­títása. A Fidesz szerint az Európai Uniónak fel kell-e függesztenie a Palesztin Hatóságnak folyósított támogatást, amíg a Hamasz egyér­telműen el nem határolja magát az erőszaktól?

– Úgy látom, hogy még nem alakul­tak ki teljesen az új palesztin vezetés elképzelései arról, hogy milyen politi­kát kövessen a jövőben, és van még le­hetőség a tárgyalásos megoldások ke­resésére. De ha végül is a Hamasz dek­larált célja marad Izrael megsemmisíté­se és a tenorizmus támogatása, akkor azt tartanám helyesnek, hogy a Hamasz-kormány által vezetett Palesztin Hatóság ne kapjon uniós támogatást.

A magyarországi antiszemitiz­mus publikációinak jó része a Fi­desszel szimpatizáló, jobboldali sajtóban jelenik meg. Kívánnak-e tenni e jelenség ellen?

– Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben szót kell emelni, és nyilvánva­lóvá kell tenni, hogy elfogadhatatlanok számunkra. Engem sok kritika ért ami­att, hogy elfogadtam a Demokrata meg­hívását. Amikor meghívtak, egy darabig gondolkoztam, hogy elmenjek-e. Végül is úgy döntöttem, hogy elmegyek, és a beszélgetést felhasználom arra, hogy többek között elmondjam azt is: mi az, amit a lapban tolerálhatatlannak tartok. Tény, hogy megjelentek a Demokratá­ban antiszemita hangú írások és felhá­borító hirdetések, amelyek tartalma, hangvétele nagyon távol áll az én ízlé­semtől. De a Demokrata olvasói nyilván nem mind szélsőjobboldaliak és antisze­miták. Sokféle indíttatásból olvashatja valaki ezt a lapot. Ezzel a közönséggel biztosan jobban meg lehet értetni azt, hogy mi elfogadhatatlan a lapjukban, ha az ember elmegy hozzájuk, és ott mond­ja el a véleményét, mint ha a Népsza­badságban teszi ugyanazt. A jobboldal híveinek a jobboldal képviselőinek szá­jából és a jobboldal fórumain kell minél gyakrabban hallaniuk, hogy az antisze­mitizmus tűrhetetlen, elfogadhatatlan.

„A XXI. század legnagyobb kihívása a terrorizmus elleni harc”

Interjú Herényi Károllyal, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetőjével

Mit kínál az MDF a zsidóknak?

Kiszámíthatóságot, biztonságot és őszinteséget. Kiszámíthatóságon azt ér­tem, hogy az MDF konzervatív pártként elsődlegesnek tartja, hogy a magyar gaz­dasági élet rendben legyen. A költségve­tés befizetőit kívánjuk támogatni. Biz­tonságon azt, hogy a leghatározottabban fellépünk mindenféle szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali megnyilvánulás ellen. Végül, őszinteségen azt, hogy nem kam­pányfogásokkal szeretnénk szimpatizán­sokat szerezni, hanem a valós problémák megoldásával. Felnőttnek tekintjük a magyar választópolgárokat.

Komoly veszélynek tartja-e Ma­gyarországon az antiszemitizmust, s ön szerint mely politikai erő fe­lelőssége ez a jelenség?

Az antiszemitizmus mindig ko­moly veszély. Ha egy ország komoly gazdasági problémákkal küzd, akkor a populisták hajlamosak az antiszemitiz­mus eszközéhez nyúlni a problémák megoldása helyett. Pártot nem tartok felelősnek, de a populizmus meleg­ágya lehet az antiszemitizmusnak.

Mi a véleménye a gyűlöletbeszéd szabadságáról/korlátozásáról?

Alvitának tartom a kérdést. A tör­vényi korlátozás nem biztos, hogy sike­res, de helyénvaló. A gyűlöletbeszéd az alkotmány szellemével és soraival el­lentétes, ne kapjon teret. A megoldást azonban inkább a nevelésben látom.

Az ENSZ-közgyűlés aránytala­nul többször ítélte el Izraelt, mint a palesztinokat. Kiegyensúlyozott­nak tartja-e az ENSZ Közel-Kelet-politikáját?

Nehéz kérdés. A világ közel-kele­ti politikája nem kiegyensúlyozott. Az izraeli-palesztin kérdés a 40-es évek vége óta megoldatlan, és ezzel a világ – beleértve az ENSZ-t – szemmel lát­hatóan nem tud mit kezdeni.

A palesztin választásokat a Ha­masz nyerte meg, amelynek alap­szabályában szerepel Izrael elpusz­títása. Az MDF szerint az Európai Uniónak fel kell-e függesztenie a Palesztin Autonómiának folyósított támogatást, amíg a Hamasz egyér­telműen el nem határolja magát az erőszaktól?

Egyértelműen igen. A XXI. szá­zad legnagyobb kihívása a terrorizmus elleni harc. Ha a Palesztin Hatóság te­rületén a Hamasz alakít kormányt, ak­kor az Európai Uniónak nem szabad a Palesztin Hatóságot támogatnia addig, amíg a Hamasz alapokmányában ott szerepel Izrael elpusztítása.

Az interjúkat készítette: Szegő Péter