Szombat előfizetés 2017

„Nem fogom titokban tartani a véleményemet”

Írta: Novák Attila - Rovat: Interjú, Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Nem fogom titokban tartani a véleményemet”

Interjú Suchman Tamással

Suchman Tamás a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az Or­szággyűlés vallási, kisebbségi, em­berjogi bizottságának alelnöke, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány felügyelőbizottsági elnö­ke. Decemberben választották meg a Mazsihisz alelnökének.

Milyen az ön családi háttere? Mi­lyen volt az a zsidó közösség, amely­ben felnőtt, és az a társadalmi kör­nyezet, mely körülvette?

Marcaliban születtem, somogyi a család mindkét ága. Édesanyám somogyszili születésű, mely Kaposvár mellett van. A nagyapám is hitközségi elnök volt. Suchman nagyapám és dédapám pedig az ottani, módosabb pusztakovácsi zsidó földbirtokos családdal együtt temp­lomot épített és egy kis, egy tantermes is­kolát hozott létre, mely a századfordulón még működött. Nemrégiben terveket ké­szíttettem a felújítására, de sajnálatos okok miatt ez nem kezdődött el. Jövőre szeretném létrehozni Közép-Európa egyetlen zsidó iskolamúzeumát. A hábo­rú után, a korábbi 350-400 fős marcali zsidó közösség mindössze 27 főre csök­kent, majd elhalálozások és elköltözések miatt két családra. Persze vannak, akik azóta jöttek, de nem tartják a vallást, és csak azt lehet róluk tudni, hogy voltak zsidó őseik. Nem tagjai egyetlen zsidó hitközségnek sem. A templomot pedig az 1960-as években lebontották.

Tapasztalt bármiféle antiszemitiz­must a háború után?

Nem tapasztaltam sohasem, nem is emlékszem rá. Sem politikai pályámon, sem a közigazgatásban, sem a gazdaság­ban.

Ön a kevés számú vidéki zsidóság képviselője. Érez-e bármilyen menta­litás-, ízlésbeli vagy akár világnézeti különbséget, mely a vidéki és a pesti zsidók között fennáll, vagy pedig nem?

Nem igazán szeretnék érezni, és ez­zel a kérdéssel sem foglalkozni. Nem is szeretem ezeket a különbségtételeket. Nem látok különbséget a vidéki és a pes­ti, sőt a Kárpát-medencei magyar nyelvű zsidóság különféle közösségei között.

A Mazsihiszen belül sem érez­hetőek ilyen különbségek?

Nem érzek ilyen különbséget. A zsi­dó élet reneszánszának sok akadálya van, vidéken – ahol kevesebben va­gyunk – éppúgy, mint Budapesten. Már csak ezért is biztosítanak a helyi önkor­mányzatok több támogatást a vidéki hit­községeknek. Nagy mutatványnak tar­tom a 35-60 fős vidéki közösségek fenn­tartását.

2004-ben ott voltam azon a több­napos megemlékezésen, melyet a hódmezővásárhelyi önkormányzat tartott a holokauszt 60. évfordulóján, s ahol ön is beszédet mondott. Felújí­tották a zsinagógát, a Terror Háza pedig holokausztmúzeumot avatott fel a városban. Kis közösség, demog­ráfiailag más, mint Pesten.

– Demográfiai különbségek természe­tesen vannak. Fontos lenne megőrizni a vidéki zsidóság emlékét. Például úgy, hogy azokat a zsinagógákat, melyek megtalálhatók, ám méltatlanul más funkciót töltenek be, vissza lehessen ala­kítani, és csak kulturális rendezvényekre lehessen használni. A zsinagógák hozzá­tartoznak a magyar történelemhez. Az egyik Nyugati téri chanukka-gyertyagyújtáskor egy hittestvérem javasolta, hogy egyforma táblákkal jelöljék meg az országban azokat az épületeket, ahol zsi­nagóga volt. Jó kezdeményezésnek tar­tom.

A vásárhelyi találkozóról jutott eszembe, hogy ön az MSZP képvi­selőjeként, mások a Fidesz színeiben beszéltek. Van-e jövője egy ilyen együttműködésnek, legalább a zsidó múlt megőrzése tekintetében?

Szeretnék egy olyan országban élni, ahol a történelmi tragédiákhoz, élje bár a magyarországi németeket, szerbeket, szlovákokat, zsidókat, egyformán és po­litikai hovatartozástól függetlenül viszo­nyulnának a közéleti szereplők. A ma­gyar politikai közéletnek elkötelezettnek kell lenni az ótestamentum népének tör­ténelméhez, úgy, mint a kereszténység­hez, és célszerű, hogy egyformán gon­dolkodjunk a holokausztról is. Ha nagy különbségek vannak ennek megítélésé­ben, akkor komoly baj van. A legkisebb közös többszöröst kell megkeresnünk.

– Ön 1993 szeptemberében, önálló indítványában a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény módo­sítását kezdeményezve azt javasolta, hogy a héber nyelv is a kisebbségek által használt nyelvnek minősüljön, s tanításához az állam adjon támoga­tást. Ez nem vág össze azokkal a tö­rekvésekkel, melyek arra irányulnak, hogy a zsidóság kapjon nemzetiségi státust?

Teljesen más dologról van szó. hi­szen én csak azt javasoltam, hogy az ótestamentum nyelvének oktatása álla­mi támogatással valósuljon meg. Ke­gyeleti okok miatt és a 12 500 Magyarországon élő holokauszt-túlélő erkölcsi alapú jogainak megsértése nélkül nem tudom elképzelni a nemzetiségi státus létrehozását. A holokauszt túlélőinek joguk van ahhoz, hogy még egyszer ne legyenek zsidóként nyilvántartva. Ezen erkölcsi okok miatt utasítom el ezt a kezdeményezést.

Ön már 1999-ben is, a keszthelyi hitközség alelnökeként, beszállt Feldmájer Péter és Tordai Péter vá­lasztási harcába, majd visszalépett Feldmájer Péter javára. Miért?

Nem vettem részt a harcukban.

Nem vett részt a harcukban, de hirtelen és váratlanul jelölt lett.

Váratlanul felkértek, és kellő szá­mú támogatást is éreztem a hátam mö­gött, ami most az alelnöki megválasz­táshoz elégséges volt. Több mint ötven ember biztosított arról, hogy ha indu­lok, támogatnak.

Kik támogatták akkor önt?

Sokfelől biztattak. Érzek magamban elég erőt, hogy valamilyen szerepet vál­laljak, de azt nem gondoltam át. hogy el­nöki szerepre kéne vállalkoznom. Ennek több oka is van. Akkor Tordai Péter és Feldmájer Péter is azt mondta, hogy ha megválasztásuk esetén alelnöki megbí­zatást vállalok, szívesen dolgoznak együtt velem.

Vannak-e konkrét tervei mint frissen megválasztott Mazsihisz-alelnöknek?

– Legfontosabbnak a zsinagógák megőrzését tartom. Bánt, hogy több mint ezer temetőnk küzd a természettel, és olykor csak némi jó szándék varázsolja elő az ősök sírját. Pedig ezek teszik e föl­det hazává, és ebben a mindenkori ál­lamnak segítenie kell. Fontosnak tartom, hogy a zsidó élet reneszánsza – vallási és világi alapon is – megvalósulhasson. Eu­rópa egyik legnagyobb zsidó közössége voltunk és vagyunk, élni kell a politikai feltételekkel. Meg akarok ismerkedni a létező ifjúsági szervezetekkel, kezdemé­nyezésekkel, és a magyarországi zsidó vezetés elé akarom tárni, hogy mit tud­nánk tenni az ifjúság ügyében. Nagyon sokan legitimációs problémákat is fel­vetnek, mármint azt, hogy a Mazsihisz képviseli-e a magyar zsidóságot. De aki nem tudja magáról, hogy zsidó, s nem tagja valamelyik zsidó szervezetnek, an­nak nem lehet az érdekeit képviselni.

Mi a véleménye arról, amit Heisler András, de mások is szorgal­maznak, hogy ernyőszervezetté ké­ne átalakítani a Mazsihiszt, s hogy túl nagy hatalom összpontosul Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató ke­zében?

A belső mechanizmussal most is­merkedem. Nem fogom titokban tartani a véleményemet. Nem gondolom azt, hogy az idők végéig változatlan lesz. a struktúra. Érzem, hogy a zsidó közélet fel akarja adni a mozdulatlanságát, ezt szívesen támogatom. A jövőben a ma­gyarországi zsidóság struktúráját, képvi­seletét át kell alakítani, erre néhány éven belül sor kerülhet. De ezt felülről nem le­het kezdeményezni, ha olyan nyomás keletkezik, mely minőségi változást akar, akkor annak engedni kell.

Mi a véleménye azokról a kriti­kákról, melyek azt teszik szóvá, hogy egy magas rangú állami beosz­tásban dolgozó ember (államtitkár), aki egyben a Mazsök felügyelőbizottsági elnöke is, magas rangú hit­községi funkciót nem tölthet be, mert ez sérti az állam és az egyház szétválasztását?

– Vallásom és foglalkozásom is van, ám a kettőt sohasem kevertem össze. Vannak kívülállók, akik azt gondolják, hogy a rabbitanács tagja lettem, de ez őrültség. Nem is értem a kérdést, alkot­mányos jogaimat ne vonja kétségbe senki. Három hónap múlva választások lesznek, és ha nem leszek képviselő, nem leszek politikai államtitkár. Egyéb­ként nem is feltétlenül kapok kormány- megbízást. Voltam már máskor is kor­mányzati pozícióban, és nem emlék­szem rá, hogy akkori hatalmi pozíció­mat összekevertem volna a zsidósá­gommal. A keszthelyi zsinagóga felújí­tását a helyi hitközség alelnökeként szerveztem, más kérdés, hogy miniszterként is mondtam el az avatóbeszéde­met, Göncz Árpád köztársasági elnök úr mellett. Ha most nem vállaltam vol­na el az alelnöki tisztet, akkor is segít­hetném a magyar zsidóságot, minthogy folyamatosan reflektorfényben állok és ellenőrizhető vagyok. Mindkét kezem az asztalon van, és ez így van jól. Úgy­ hogy erről – sem önnel, sem mással – nem kívánok többet beszélni.

Az Osztrák Megbékélési Alappal folytatott tárgyalásokban is részt vett…

Ezt rosszul tudja, nem vettem részt.

Ön marad a Mazsök felügyelőbi­zottsága élén?

Ebben aztán semmilyen ellentmon­dás nincsen. Azért, hogy maradhassak, az ellenzék teljes támogatásával törvénymódosítás született a parlamentben, amely azt mondja ki, hogy kormányta­gok is betölthessék a Mazsök fel­ügyelőbizottsági tagságát.

Szükséges-e az, hogy a pártok megszólítsák a zsidó szavazókat? Mint ahogy tette azt például Horn Gá­bor SZDSZ-ügyvivö a XIII. kerület­ben? Létezik-e „zsidó voks” a válasz­tási kampányban, s hogyan építhet­nek erre a pártok?

Nincs erre szükség, ha az egyházak együttesen a szavazáson való részvételre szólítanak fel. Ez elegendő, mert a de­mokráciának elkötelezett szereplőkről van szó. akik úgy gondolják, hogy a min­denkori kormány politikai legitimációját a magas részvétel biztosítja, és ez helyénva­ló. Nincs szükség külön zsidó, reformá­tus, katolikus etc. szavazókra. Úgy tudom egyébként is, hogy Magyarországon is ki­adták azt az 1994-es pápai állásfoglalást, amely tiltja – a katolikusok számára – a li­turgikus rendezvényeken a politizálást. Mindenütt tiltani kell. Az egyházak ne avatkozzanak be a választási kampányba.

Mi a véleménye arról a levélről, melyet 2005 decemberében Feldmá­jer Péter Mazsihisz-elnök intézett Ma­gyar Bálint oktatási miniszterhez? A zsidóság jogairól beszélt. Önt mint ál­lamtitkárt, egyben a Mazsihisz alelnökét, hogyan érinti ez?

– Ezt a levelet és a négy egyház ve­zetői által kibocsátott levelet egyértel­műnek tartom. A szociális és oktatási intézmények fenntartói között nem ten­nék különbséget. A magyar zsidóság oktatási intézményeinek fenntartását a magyar zsidóság vezetőinek kell bizto­sítani. Középen állok, és az igazságos­ság érdekében az ellátott oldaláról kell kiindulni. Nem gondolom, hogy Feld­májer Péter és az egyházi vezetők leve­le lázadás a törvény ellen. A saját szem­pontjaikat képviselték.

Novák Attila

Címkék:2006-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Alternatív karácsony

Alternatív karácsony Veres Mandy riportja december 24-25-én, éjjel A Pertuba indultunk. Anno idejártak az ismerőseink. Eszter itt ismerke­dett meg gyermeke...

Zsidó karácsony

Zsidó karácsony* Leggyakoribb érv az ünnep „családi” mivolta. „Kihasz­náljuk, hogy ez egy ünnep, összejön a család, azok is, akik zsidó...

Close