Szombat előfizetés 2017

Bürokrácia az átláthatóság érdekében

Írta: Beszterczey Judit, Stockholm - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

EURÓPAI ZSIDÓ CSÚCSSZERVEZETEK

Bürokrácia az átláthatóság érdekében

Az elmúlt hónapok magyarországi zsidó közéleti fejleményei ismét kö­zéppontba állították a zsidó szerveze­tek hivatalos keretek közötti együtt­működésének, sokak által szorgal­mazott kérdését. Utánanéztünk, Európa más országaiban milyen for­mában teszik ezt.

Nem könnyű feladatra vállalkozik az, aki betekint a fejlett nyugati demokráci­ák zsidó szervezeteinek felépítésébe, és eligazodni kíván az egyes európai orszá­gok zsidó csúcsszerveinek működésé­ben. Csakhogy e testületeket nem az át­láthatatlanság, éppen ellenkezőleg: az el­lenőrizhetőség és a nyomon követ­hetőség alapelvének jegyében hozták létre. Olyan állam is létezik, amely nem kér a központosításból: Hollandiában nincs hivatalos „megmondó intézmény”.

Klasszikus példa az együttműködésre a 110 ezer regisztrált taggal működő Németországi Zsidók Központi Taná­csa (Zentralrat der Juden in Deutschland). A tanács 1950-ben, Frankfurt am Mainban alakult meg, s a kissé áttekint­hetetlennek tűnő szervezeti felépítése a transzparenciát szolgálja. A jelenlegi elnök, Paul Spiegel által vezetett Zent­ralrat 20 tartományi szervezetből áll, s ez a csúcsszerv irányítja Németország 87 zsidó hitközségét is. A központi ta­nács három mérvadó testületet, a ta­nácsgyűlést, a direktóriumot és az el­nökséget foglalja magába. A tanács­gyűlés az intézmény legmagasabb dön­téshozó testületé, amely a tartományi szervezetek és a nagyvárosok közössé­gi munkáját is irányítja. A tanácsgyűlés évente legalább egyszer ülést tart, kép­viselőiket a tartományi hitközségek de­legáljak. A grémium joga továbbá, hogy négyévente hat képviselőt a köz­ponti tanács elnökségébe juttat. A di­rektórium tagjai között tartományi kép­viselők foglalnak helyet, ez a testület felügyeli az elnökség munkáját, a direk­tórium hat tagja négy évig az elnökség­ben is helyet kap. A Zentralrat, a köz­ponti tanács vezetősége összesen kilenc tagot számlál, a direktórium képviselői két elnökhelyettessel és a vezetővel egészülnek ki. A tanács kiemelt felada­tának tartja, hogy segítsen az egykori Szovjetunió területéről érkező beván­dorlók integrálásában, nyelv- és politi­kai kurzusokat szervez, valamint a né­met politikai életben is hallatja hangját.

A 230 zsidó közösséget magába fog­laló Franciaországi Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsa (CRIF) 1944-ben az ellenállás idején alakult. A Cunseil Representatif des Institutions Juives elnöke, az immár 12. alkalommal megválasztott M. Rogier Cukierman 2000-ben közvetlen internetes munka- csoportot hozott létre, amely a franciaországi antiszemita incidenseket tárja fel és rögzíti. A CRIF különleges hang­súlyt fektet a holokauszt emlékének életben tartására, továbbá a közel-keleti konfliktusok békés rendezését is szor­galmazza. A franciaországi zsidóság legnagyobb politikai szervezete a kultu­rális értékek ápolása mellett a politiká­ban is hallatja hangját, ugyanis a CRIF részt vesz a mindenkori kormány törvé­nyelőkészítő munkájában is.

A tanács egyik szervezete, a Consistoire Central képviseli a mintegy hat­százezres franciaországi zsidó közösség vallási ügyeit, irányítja a rabbinátust, továbbá a rabbinikus bíróság, a bet din működését is felügyeli. A másik meg­határozó párizsi zsidó fórum, az Egye­sült Zsidó Szociális Alapítvány 1950 óta működik, s leginkább a közösség szociális, kulturális és oktatási életében vállal szerepet.

Patinásnak nevezhető a csaknem 500 ezres angliai zsidóság csúcsintézmé­nye, hiszen a Board of Deputies 1760-ban alakult meg. A testület plenáris ülé­sein jelenleg 300 képviselő vesz részt, akiket az egyes helyi zsinagógák, jóté­konysági szervezetek és helyi közössé­gek választanak meg. A képviselők döntenek az elnök, a három alelnök és kincstárnok személyéről is, akiket há­romévente választanak újra. A Board of Deputies honlapján olvasható, hogy a szervezet Nagy-Britannia valamennyi zsidójának képviseletet szeretné ellátni; legfontosabb feladatainak az oktatás mellett a nem zsidókkal való párbeszé­det tartja, valamint demográfiai kutatá­sokat is végeznek, sőt, saját adatbázist hoztak létre az ország zsidó közösségé­nek számára. A többi európai struktú­ráktól eltérően Hollandiában viszont egyetlen „csúcsszervezetet” sem hoztak létre, hanem külön intézmény képviseli az askenázi ortodox, a szefárd ortodox, valamint a reform zsidóságot. Mindhá­rom szervezet részben állami támoga­tásból, másrészt a hitközségi tagok ado­mányaiból tartja fenn magát.

Beszterczey Judit

Stockholm

Címkék:2006-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Oroszország-marakodnak a maradékon

Oroszország: marakodnak a maradékon Az orosz zsidóság a világ egyik legnagyobb közössége, hiszen csak Moszkvában több mint 300 ezer zsidó...

“A magyarországi antiszemitizmus nem csak a jobboldal problémája”

„A magyarországi antiszemitizmus nem csak a jobboldal problémája” Lánczi András filozófiatörténésszel, egyetemi tanárral (Corvinus Egyetem, Budapest) Peremiczky Szilvia beszélget Ön...

Close