Szombat előfizetés 2017

Változásra várva – A BZSH és a Mazsihisz tisztújítása elé

Írta: Gadó János-Szegő Péter - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

„Én úgy vagyok a hitközséggel, mint a magyar futballal: már egyáltalán nem érdekel.” Zsidó ismerősöm válaszolt ekképp érdeklődésemre: értesült-e az áprilisban esedékes hitközségi választásokról. Fogalmam sincs róla; nem érdekel; tudod, mi a véleményem róluk – így reflektálnak a fenti kérdésre (magukat a zsidó közösségben exponáló) értelmiségiek.

Néma jelöltek

 feldmajerzoltai.jpg

Zoltai Gusztáv és dr. Feldmájer Péter 

De e mostani választások a hitközségen belül sem okoznak különösebb izgalmat: egy hónappal a BZSH és a Mazsihisz tisztújító közgyűlései előtt a lehetséges jelöltek még nem is jelentették be hivatalosan indulási szándékukat. A Bzsh elnöki tisztségére, hírek szerint, egyedül Streit Sándor, jelenlegi elnök pályázik; a mindig izgalmasabb Mazsihisz elnökségért (ahol az elmúlt tíz évben négyen is váltották egymást) hírek szerint két jelölt indul: Feldmájer Péter jelenlegi elnök, valamint Tordai Péter, aki 1999 és 2003 között már betöltötte ezt a tisztet, és azóta a lemondott/leváltott elnökök szokásos alelnöki stallumát viseli. (Amint ő maga mondta, ez tényleges befolyással nem jár, nincs rálátása az operatív ügyekre.) Tordai – mint közölte – még mérlegeli, hogy indul-e. Feldmájer Péter diplomatikusan úgy fogalmazott: „Ha lesz a Mazsihisz tagjai között, aki engem jelöl, akkor a jelölést el fogom fogadni és megmérettetem magam.” Ugyanígy fogalmazott Streit Sándor, Bzsh elnök, arra hivatkozva, hogy a jelölés a választási bizottság feladata, s amíg őt nem jelölik, szándékról sem érdemes beszélni.

A választásokkal kapcsolatban egy további lehetséges jelölt neve merült föl: Suchman Tamásé, aki az elmúlt évben soron kívül lett a Mazsihisz alelnöke. Az MSZP országgyűlési képviselője (1990 óta), a Horn-kormány idején két miniszteri tárca birtokosa, a Medgyessy-kormány idején két évig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, lapunk kérdésére (indul-e a Mazsihisz valamelyik vezető posztjáért) úgy nyilatkozott: „Természetesen igen, de látnom kell végleges döntésem meghozatala előtt, hogy milyen személyi összetétel várható a következő vezetésben.” Hogy konkrétan milyen tisztségre pályázik, e kérdést azzal hárította el: „Mindegy, én dolgozni akarok.” Végül is azonban április 6-át (a nevezési határidő lejártát) nevezte meg döntésének határidejeként.

Nattán László, a Mazsihisz jelölő bizottságának elnöke (március 7-én) még nem tudott tájékoztatást adni a jelölések állásáról: mint mondta, az információk a Síp utcába érkeznek. Ő a maga részéről a bizottság nevében értesítette a körzeteket: a reménybeli jelöltek április 6-ig küldjék be az indulási szándékukat tanúsító levelet vagy faxot a Síp utcába. Mint mondta, ő maga április 11-én fog lakóhelyéről, Kaposvárról Pestre utazni, hogy a választási bizottság ülésén áttekintse a jelöléseket.

A bizonytalankodó/taktikázó két alelnökkel szemben a Feldmájer/Zoltai páros biztosan indul – és ez esetben nehéz lesz őket elütni a győzelemtől. Zoltai Gusztáv kézben tartja a Mazsihisz apparátusát, ami már önmagában több, mint fél győzelem. Emellett a Mazsihiszben nagy számban jelen lévő idősek körében alighanem jó pontokat szerzett magának Feldmájer Péter március 8-án elhangzott nyilatkozatával, mely szerint „régóta nem volt ilyen intenzitású antiszemitizmus Magyarországon”. A nyilatkozat – mely alighanem legalább annyira szólt a Mazsihisz választóinak, mint a honi és külföldi közvéleménynek – ugyanakkor kedvezőtlen visszhangot váltott ki a magyar médiában és a zsidó szervezetek körében (lásd lapunk 4-5. oldalán). Tordai Péter erről így vélekedett: Valóban vannak arra utaló jelek, hogy az antiszemita megnyilvánulások gyakoribbá váltak, azonban ennek mesterséges felerősítése, félelemkeltésre való felhasználása felelőtlenség, a nyilatkozat időzítése pedig lényegében választási kampányfogás. Ráadásul ezen önkényes nyilatkozatáta MAZSIHISZ vezetősége, elnökségenevében tette, holott ezt velünk nem egyeztette!”

Ügyek

Másfél hónappal a tisztújító közgyűlés előtt tehát még nincs jelölés, esélylatolgatás, programhirdetés, hívek toborzása – mindaz, ami akár csak kicsit egy valódi kampányra emlékeztetne. A formális csatornákon a választással kapcsolatos információk mennyisége: nulla. Az érintettek nem szólnak. Minél kisebb a felhajtás, annál jobb eséllyel marad minden a régiben. Ami információ elérhető, az a hitközség hagyományosan legfontosabb hírcsatornáján: szóbeszéd útján tudható meg. Itt is vadászni kell azonban egy-két valamirevaló információra: az embereket nem hozza lázba a tisztújítás. Az egyik szóbeszéd szerint a vidéki hitközségek egy része elégedetlen a Heisler András által megalkotott és Feldmájer Péter által bevezetett pontrendszerrel, mely a közösségi aktivitást hivatott mérni. Ennek alapján súlyozzák a Mazsihisz által kiosztott pénzeket: több program és több résztvevő után nyilván nagyobb támogatás dukál. A kevésbé aktív közösségek így rosszabbul járnak és zúgolódnak – Tordai Péter nekik a rendszer felpuhítását ígéri. Feldmájer Péter szerint a rendszer javításra szorul, de az elv helyes, mert csak így lesznek számon kérhetők az elosztás szempontjai. Tordai szerint a pontozás bemondásos alapon történik, ő inkább a közösségi vezetőkkel való beszélgetésekre helyezné a hangsúlyt.

Feldmájer Péter, elnöki rangjánál fogva, több ízben vendége volt televíziós műsoroknak, ami nyilván nem maradt visszhang nélkül a potenciális választók körében. A Napkelte közéleti műsor „Pusztul a zsidónegyed” című adásában – egyebek között –vetélytársát, Tordai Pétert bírálta. Mint azt a www.hvg.hu – a zsidónegyedről szóló kétrészes cikksorozatában – megírta, Tordai Péter három házat vásárolt a hitközség Síp utcai központjának tőszomszédságában. A vásárlások pontosan elnöki periódusának idejére estek. (Tordai szerint a vásárlásokat ő jóval korábban indította el, csupán az üzlet tető alá hozása történt elnöksége idején. Továbbá – tette hozzá – a tranzakcióban alakások törvényesen, piaci áron cseréltek gazdát,s eddig, tudomása szerint, az érintettlakók közül senki nem reklamált.) Feldmájer a hvg.hu-nak nyilatkozva az üzletet összeférhetetlennek nevezte, a Napkeltében pedig úgy fogalmazott, hogy ez a magatartás nem fér össze „egy hitközségi vezetőtől elvárható nagyon magas etikai normákkal”. (Nincs nyoma, hogy 2002-ben, az üzletkötés idején szót emelt volna az ügyben. Olti Ferenc, a Mazsihisz akkori alelnöke azt mondta: a házvásárlásokról akkor egyáltalán nem is hallott.). A riporter kérdésére, „miért nem tiltakozik a Mazsihisz a zsidónegyed pusztulása ellen?”, Feldmájer Péter azt válaszolta: „azért, mert nem keresnek meg bennünket”. (Később hozzátette, hogy igenis tiltakoznak, de a döntésekre nincs formális befolyásuk.)

Pangás…

…a szó brezsnyevi értelmében – így jellemezhető a hitközség mentális állapota. Az utolsó nagy csata, a reformer Heisler András elnök puccsal történt eltávolítása óta a belenyugvás légköre uralkodik a Síp utcában: a tótumfaktum Zoltait nem lehet sem eltávolítani, sem kontroll alá vonni. Heisler András volt elnök szerint a Mazsihisz közgyűlésen szavazók 20-30 százaléka hitközségi alkalmazott, tehát (a választáson induló) Zoltai beosztottja. A Bzsh közgyűlésében ez a szám még magasabb. Így ha Zoltai ismét jelölteti magát ügyvezető igazgatónak (amire minden esély megvan), akkor újabb brezsnyevi évekre kell felkészülni.

A pangás azonban sajátos: csak a Mazsihisz intézményeire és Kádár-korszakból örökölt jogaira korlátozódik: a Mazsihisz a zsidóság egyetlen hivatalos honi képviselője, s így a zsidóságnak járó állami támogatás (becslések szerint mintegy évi hárommilliárd forint) egyetlen címzettje. Ezen kívül az elégedetlen zsidó tömegeket semmi nem gátolja, hogy az alternatív szerveződések felé vegyék az irányt.

E tömegek nagyságát az alábbi táblázat szemlélteti, melyből megtudhatjuk, hányan ajánlották fel 2005-ben adójuk egy százalékát a négy zsidó felekezet egyikének.

 

Felekezet

Felajánlott pénz összesen (forint)

Felajánlók száma

Egy felajánlóra jutó összeg

Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

67.227.702

5.554

12.104

EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)

6 963 793

661

10.535

Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség

2.549.278

267

9.547

Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség

2.279.088

175

13.017

Összesen

79.019.861

6.657

11.870

A választást övező légkör – mint bevezető idézetünkkel próbáltuk érzékeltetni, minden, csak nem forradalmi.

Deutsch Róbert főrabbi, a rabbitestület elnöke hivatalosan semmiről nem értesült: a jelölőbizottság döntéséig nem kívánt megszólalni.

Büchler András, a budapesti izraeli nagykövetség sajtótitkára, a Magyarországi Cionista Szövetség alelnöke szerint egy szervezet munkáját annak alapján lehet értékelni, hogy mennyire valósította meg célkitűzéseit. „Attól félek, a Mazsihisz megvalósította ezeket” – fogalmazott. Úgy vélte: nem a Mazsihisz az a szervezet, amely a közösség előtt álló kihívásokra adekvát válaszokat képes megfogalmazni. Ugyanakkor Büchler nem sürgeti Zoltai távozását. Szerinte az elmúlt időszakban nem jelent meg a Mazsihiszen belül olyan pozitív kezdeményezés, aminek megvalósulását Zoltai megakadályozta volna. (Nota bene: hogy ilyesmi nem jelent meg, az mond a legtöbbet.) Az ifjúsági szervezeteket pedig, mondta, Zoltai kimondottan támogatta.

Olti Ferenc, volt alelnök, aki a 2002, novemberi közgyűlésen frontálisan megtámadta Zoltai Gusztávot (Szombat, 2003 január), s ezután nagyon rövid idő alatt minden tisztségét elvesztette, nem követte az elmúlt két év hitközségi eseményeit, mert nem volt mit. Olti szerint a hitközség „ennyi pénzzel, ilyen hátszéllel, ilyen kedvező lehetőségekkel csupán az intézmények szinten tartását képes elvégezni.” A volt alelnök kritikáját egyebek közt a március elején megtartott templomkörzeti választásokra alapozta. Eszerint a fontosabb körzetekben a szavazók száma a következő volt : (A harmadik oszlopban a körzet által a BZSH közgyűlésbe delegált küldöttek száma.)

 

Zsinagóga

Szavazók száma

Körzet által delegált küldöttek száma

Frankel Leó út

166

6

Nagyfuvaros utca

116

9

Hegedűs Gyula utca

101

10

Károli Gáspár tér

66

3

Thököly út

80

5

Hunyadi tér

70

5

Dohány utca

51

10

 

Budapesten tehát a választáson résztvevők száma a fennmaradó nyolc kisebb körzettel együtt nemigen érhette el az ezret. (Ezzel kapcsolatosan lásd a Radnóti Zoltánnal készített interjút.) Olti Ferenc becslése szerint tényleges adófizető nem lehet több, mint kétezer. Ezzel a valós tagsággal – mondta a volt alelnök – tart igényt a Mazsihisz a magyarországi zsidóság egészének képviseletére és ő az egyetlen címzettje a zsidóságnak juttatandó állami pénzeknek is. Ez a fajta képviselet nyilvánvalóan igazságtalan, föderatív irányba kéne elmozdulni, a fontosabb zsidó szervezetek bevonásával – vélekedett Olti.

Ami a fenti táblázat harmadik oszlopát, a delegátusok számát illeti, szembeszökő az aránytalanság a szavazók (amúgy is csekély) számával. A körzetek által delegált küldöttek számáról a BZSH alapszabály rendelkezik, amit felülírt a mai helyzet.

A budapesti templomkörzeti választások eredményei a www.mazsihisz.com honlapon tekinthetők meg. Egy névtelenséget kérő interjúalanyunk – nem vonva kétségbe a választási procedúra alapvetően korrekt voltát – egy-két érdekességre hívta fel a figyelmet. Egyes hitközségek szerinte olyan jelölteket választottak, akik nem az adott körzetbe járnak. A vezetés ugyanis így próbált megbízható embereket küldötti pozícióba juttatni. Deutsch Györgyöt például négy éve a Dohány utca delegálta, idén máshonnét került be, holott ő maga nem váltott körzetet. Ugyanilyen Breuer Péter is, aki nem jár a Vasvári utcába. Tudok olyan embert – jelezte -, aki három körzetből kapott meghívót a választásokra.

Vélemények

Schönberger Ádám a Marom konzervatív zsidó ifjúsági egyesület vezetője elmondta: szervezete évi egymillió forintot, költségvetésének bő nyolc százalékát kapja a Mazsihisztől. Székhelyük, a Sirály azonban a Mazsihisztől teljesen független zsidó kulturális intézmény. Szerinte az alternatív törekvéseknek a Mazsihisz nem ad teret és évek óta stagnál. Ez várhatóan így is marad, akárki lesz is az új elnök. Schönberger szerint a Mazsihisz, vallási szervezet lévén, nem képviseli a magyarországi zsidóság egészét. A teljeskörű reprezentációhoz le kéne ülnie egy kerekasztal köré a különböző zsidó szervezetekkel. Ő abban bízik, hogy a Mazsihisz, mint a legnagyobb anyagi erőforrásokkal és apparátussal bíró szervezet, ezt fölismeri, és maga áll a változások élére. És hogy vajon a Mazsihisz miért osztozkodna pénzen és hatalmon? Mert mindez nem a Mazsihiszé, hanem a magyarországi zsidóságé. Hogy Zoltainak mennie kell-e, önmagát „külső szemlélőkent” meghatározva, nem tudott egyértelműen válaszolni. Az igazgató személyével nem kívánt foglalkozni, de – mint mondta – a Mazsihisz átláthatatlan struktúrája gyökeres megújításra szorul. A Mazsihisznek össze kell gyűjtenie mindazokat az ifjúsági, kulturális vagy egyéb szervezeteket, amelyek hatással vannak a magyarországi zsidó társadalomra, és velük együtt kell megkezdeni a közös munkát. E szervezeteknek közösen kell találni egy vezetőt, lett légyen az Zoltai vagy bárki más” – húzta alá Schönberger Ádám.

Kovács András szociológus, a magyarországi zsidóságról, illetve antiszemitizmusról készített felmérések vezetője úgy véli, történetileg alakult úgy, hogy 1867 – az emancipáció és az Eötvös által keresztülhajtott intézményes reformok – óta a mindenkori hitközség képviseli a magyarországi zsidóságot. A Mazsihisz hegemóniája is innen eredeztethető. A felekezeti képviselet formája azonban nem követte az elmúlt százötven évben végbement változásokat, és ezért sok – amúgy öntudatos – zsidó nem találja a helyét a mai intézményrendszerben. Ez azonban a rendszert magát is gyengíti. A meglévő hagyományos intézményrendszeren jól átgondolt reformokkal, lassanként lehetne változtatni. A legjobb az lenne, ha maga a Mazsihisz kezdeményezné a fokozatos változtatásokat, és megvitatná az összes lehetséges szereplővel, hol látják helyüket egy plurális képviseleti rendszerben. A szociológus szerint a Mazsihisznek nem kell félnie, hogy elveszti hegemóniáját, ha a többi szervezetet is bevonja a politikai reprezentációba, hiszen az azonosítható támogatók száma alapján, a legminimalistább kalkuláció szerint is, 80-90 százalék körüli lenne szavazati aránya egy „föderalistább” esernyőszervezetben.

Streit Sándor és Tordai Péter szíves közlése alapján.

Címkék:2007-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Magyarok a nácik ellen

2007. április 10. Az alábbi felhívást bocsátotta ki civil kezdeményezők egy csoportja, közös megmozdulásra hívva fel Magyarország polgárait: Soha többet...

„Hitközségi adót alig fizet valaki” Interjú Radnóti Zoltánnal, a lágymányosi körzet rabbijával

- Vár-e valamit akár a Mazsihisz, akár a BZSH új vezetésétől? – Ez függ a választások kimenetelétől, amit nem lehet...

Close