Lélek iskolája

Hírek, lapszemle

Csapdából indul a béketárgyalás

Majdnem két év után ülnek újra tárgyalóasztalhoz az izraeli és a palesztin delegációk, hogy megállapodjanak a független palesztin állam megteremtésének módjában. Vendéglátójuk, Barack Obama amerikai elnök régi ígéretét próbálja valóra váltani a közel-keleti békéhez vezető út egyengetésével. Először izraeli oldalról a telepépítések, palesztin oldalról az erőszak leállítását kellene garantálni, de már ennél a pontnál elakadhatnak. Áttörésre kevés az esély.
 

Megnyitja kapuit az Izraeli Kulturális Intézet

2010 szeptemberében izgalmas, új színfolttal gyarapszik Budapest kulturális kínálata: megnyitja kapuit az Izraeli Kulturális Intézet.
 

Akit a KGB se tudott megtörni: Natan Saranszkij élete

Értesüléseink szerint a jövő hét folyamán a magyar fővárosba érkezik a Sion foglyai legendás hőse.
 

Muszlim vagy keresztény?

A zsidó és a muszlim vallású amerikaiak kedvelik a leginkább Barack Obama elnököt - derül ki a Gallup pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.
 

Láger, akasztás, meggyalázás

Olvasom, hogy a Hetek újságírói a Magyar Szigeten jártak, de csak kísérővel mozoghattak, amikor ennek okát kérdezték Zagyva Gyula főszervezőtől, jobbikos képviselőtől, az így felelt: "Tényleg csodálkoztok? Örüljél, hogy nem vertek meg!", majd ostorral a kezében megkérdezte, hogy "Ki engedte meg, hogy bekapcsold a hangfelvevőt? A zsidó pofátlanság, az látszik.", végül hozzátette, hogy "Lehúzhatnánk a gatyátokat, és meg...nánk titeket, ha innen kikerülnétek, senki sem hinné el".
 
tovább >

Programok

[2010-08-26]
Zsidó Nyári Fesztivál Budapest

A fesztivál nyitó programja augusztus 26-án, csütörtökön este hét órától a világhírű Boban Markovic Orkestar koncertje.

[2010-08-29]
Héber capriccio – Korcsolán Orsolya újra Budapesten koncertezik

Korcsolán Orsolya hegedűművész a New York-i Shir Ami Ensemble művésze, augusztus 29-én vasárnap este 7 órától a Zsidó Nyári Fesztivál keretében ismét csodálatos ritkaságokat, a klasszikus zeneirodalom legszebb és legizgalmasabb zsidó témájú kompozícióit tárja a fesztivál közönsége elé, az Otto Wagner tervei alapján épült Rumbach Sebestyén utcai lélegzet elállító atmoszférájú zsinagógájában

[2010-09-03]
Művészet és Judaizmus Baján

Európai Zsidó Kultúra Napja Baján: Történelem, judaizmus, zene, gasztronómia

[2010-09-05]
Nyitott Zsinagógák Délutánja a Józsefvárosban

A délután során az érdeklődők megismerkedhetnek a zsidó vallással, a zsinagógák berendezési tárgyaival és építészeti világával. Megismerkedhetünk az ünnepekkel, a zsidó közösségi élettel és kultúrával. 

[2010-09-05]
A haszid reggae királya Magyarországon

Egy igazi zenei csemegében lehet részünk szeptember 5-én vasárnap, este 7 órától a budapesti Syma Csarnokban. Az idei Zsidó Nyári Fesztivál keretében hazánkba látogat a haszid reggae „királya”, Matisyahu Miller és zenekara.
tovább >
MazsikeEmlékezésMetazin

Önsajnálatban olimpiai bajnok: Magyarország!

Ki a hibás, hogy koppant egy nagyot a magyar sport a pekingi olimpián? A kormány? Az ellenzék? A pénzhiány? A zsidók? A romák? A turáni átok? Vagy Józsi bá’ a sarki kocsmából?


Forrás: Menedzsment Fórum

 

2008. augusztus 28.

Ki a hibás, hogy koppant egy nagyot a magyar sport a pekingi olimpián? A kormány? Az ellenzék? A pénzhiány? A zsidók? A romák? A turáni átok? Vagy Józsi bá’ a sarki kocsmából?

Mindig csak a sírás...  Ha a bűnbakkeresés és az önsajnálat olimpiai sportág lenne, Magyarország valószínűleg minden ötkarikás játékon már eleve egy arany előnnyel indulna. Most ugye mindenki azon dünnyög, hogy hát persze, szegény magyarok, nekik (most) nem volt dopping, miközben mindenki epózott, mint állat, csak a vak nem látta, meg ugye a pénzhiány, arra úgyis mindig, mindent rá lehet fogni.

Felelős és (kevésbé felelős) sport- és egyéb vezetők ilyenkor széttárják a kezüket, szemük kitágul, arcuk megnyúlik, és holtkomolyan dünnyögik bele a kamerába, hogy ez aztán így most már tényleg nem mehet tovább, ide pénz kell, de azonnal, és úgy tesznek, mintha nem lennének pontosan tisztában azzal, hogy ilyen szinten már nem azon dőlnek el a dolgok, kibe tolnak még egymillióval többet.

A nagy össznépi bűnbakkeresés közben a magyar társadalom csak egyet felejt el: önmagába nézni, a felelős vezetők pedig csak egyvalamivel nem merik szembesíteni a társadalmat - azzal, hogy beteg. Még mindig, lassan húsz évvel a rendszerváltozás után is. Bezárkózó, kishitű, súlyos traumákkal és konfliktusokkal terhelt, egymást kicsináló, irigy, cinikus "közösség" a magyar, amely folyamatosan a sebeit nyalogatja ahelyett, hogy valóban és még többet tenne magáért. Akkor meg milyen alapon várja el, hogy épp a sportolói verik majd bucira a világ legjobbjait?

Merthogy ilyen szinten már nem az a legfontosabb szempont, ki gürizett naponta plusz egy órát az edzőteremben, és jó esetben nem is az, kibe nyomtak még egy adag amfetamint. Itt már az számít, ki van ott fejben. Úgy is mondhatnánk, lélekben.

Vegyük például a sokszor lesajnált amerikaiakat, akik nem azért jutottak be Pekingben szinte minden csapatsportágban a döntőbe, mert überelhetetlen tehetségek, hanem mert már kiskorukban beléjük verték: haver, te vagy a legjobb! Bármi lehet belőled, ha akarod! Kizárólag rajtad múlik – ami persze nem feltétlenül igaz, de ha elhiszik, akkor mégis az -, hogy tíz év múlva minden reggel a hányásodban ébredsz Joe bulija után, vagy kezdesz valamit az életeddel. És ezért tisztában vannak azzal, kicsodák, tudják, mit akarnak, ráadásul még jól is érzik magukat a bőrükben. De példálózhatnánk az argentin, a norvég vagy az ausztrál csapatokkal is - elég ránézni az arcukra.

Ehhez hasonlóan a magyar vízilabda-válogatott sem azért lett aranyérmes zsinórban a harmadik olimpiáján, mert Kásáséknak aranyból van mindkét keze (persze ez is kell), hanem főleg azért, mert van egy olyan kivételes kvalitású edzőjük, aki el tudja velük hitetni: ti vagytok a legjobbak.

Az már rég nem elég, hogy egy tréner álmából felkelve is tudja, átlagban hányszor trottyant az ellenfél centere a víz alatt egy meccsen; a fő kérdés az, ki tudja-e hozni játékosaiból a legfontosabb pillanatokban a lehető legtöbbet. Ehhez pedig tiszta fejű, egyenes gerincű, tökös sportemberek kellenek - és egy olyan edző, mint Kemény Dénes, aki pontosan tudja vagy inkább érzi, min múlnak az igazán fontos dolgok – nem csak a medencében.

Ha valakiktől, hát tőlük tényleg sok mindent tanulhatna - nem csak a sporttársadalom, hanem az egész ország.