Forrás: HVG

2008. augusztus 7.

Durva, a harmincas évek antiszemita hecclapjainak szellemiségét idéző, cigányellenes képregénnyel jelent meg egy ismert vicclap az újságárusoknál.

A megjelenést országos kampány is kíséri, melynek során a kiadó nagyméretű plakátokkal hirdeti a külsejében megváltozott lapot. A főszerkesztő szerint ez még elmegy. Azon sem lepődnénk meg, ha kiderülne, a nagyobb reklám kedvéért egyenesen elémentek a botránynak.

A képregényből vett cigányellenes karikatúra plakátja számos újságosstand kirakatában látható szerte az országban. Szakmai szervezetek és szakemberek példa nélkülinek tartják a történteket. A Magyar Újságíró Szövetség vizsgálatot indít és állásfoglalást készül kiadni, jogászok szerint pedig felmerülhet, hogy a lap kimeríti a közösség elleni izgatás bűncselekményét. Az újság főszerkesztője szerint azonban a képregény „még elmegy.”

La Fontaine ismert meséjének, a Tücsök és a hangya történetének átköltött, verses képregény változatával jelent meg a megújult vicclap az újságos standokon. A negyvenötezer példányszámban megjelenő lap megújulását nagyméretű plakátokkal is hirdeti országszerte az újság.

A plakátokon a harcsabajúszú, fülbevalós, lófogú cigányként ábrázolt tücsök baseball ütőkkel támad a közterhek alatt sínylődő hangyára. A képregény verses szövegében a szapora, segélyeket elivó, élősködő, részeges, bűnöző, „gyilkolászó” tücsök trágár szavakkal támad a szorgos hangyára: összeveri, megbecsteleníti és kirabolja. A trágár szöveget obszcén rajzok illusztrálják, melyekben a roma tücskök többek közt perverz szexuális pózokban vannak ábrázolva. A verses „mese” egyetértően utal a Magyar Gárda alakulására és általánosító módon az olaszliszkai gyilkosságra is, majd azzal a tanulsággal végződik: „ Ne hagyd, hogy két Tücsök is/ Jusson egy Hangyára!”

A Magyar Újságírók Szövetsége (MUOSZ) Etikai Bizottsága vizsgálatot indít  a megjelentek miatt – közölte a Roma Sajtóközponttal Dr. Halák László, a testület elnöke. A Szövetség elnöke pedig állásfoglalást készül kiadni. Eötvös Pál felháborítónak tartja a közlést, amely szerinte a torzult társadalmi beidegződések megnyilvánulása.

György Péter esztéta, az ELTE média tanszékének tanára azt mondta: ilyet még soha nem látott, a képregény túlmegy minden határon, és egyértelműen a harmincas évek nyilas hecclapjainak szellemiségét idézi. Dr. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint felmerülhet, hogy az újság elkövette a közösség elleni izgatás bűncselekményét. A jogász szerint a képregénynek a mai egyébként is romaellenes közhangulatban kiváltott hatása indokolhatja ezt a tényállást. Dr. Halmai azt sem zárta ki, hogy akár a gyűlöletre való uszítás bűnycslekményét is kimerítheti a közlés. A jogász úgy vélte: polgárjogi eszközökkel lehetne hatásosan fellépni az ilyen megnyilvánulás ellen, és súlyos nem vagyoni kártérítésért perelni a lapot.

Az újság főszerkesztője azonban nem tartja problémásnak a képregény közlését. Szűcs Alfréd azt mondta: 14 éve létezik a lap, régóta ez a stílusuk, és bár voltak már pereik, próbálnak egyensúlyozni. A főszerkesztő szerint a képregény „még elmegy”, belefér a sajtószabadság határaiba. Az újságot szerkesztőként a Rockcity kft. jegyzi, melynek nyilvános cégkivonata szerint hárommillió forintos tőkéje van. A cég többek közt lapkiadással, filmekkel és csomagküldéssel foglalkozik. (Roma Sajtóközpont)