Hírek, lapszemle
„Nem lehet minden hülye mellé paragrafust állítani.” Valóban nem, paragrafusból csak egy van. A hülyék majd szépen felsorakoznak mögé.
Sólyom László köztársasági elnök aláírta azt a sokat bírált törvénymódosítást, amely büntethetővé tette Magyarországon a holokauszt tagadását. Hibás döntés volt-e Sólyomé, vagy csupán részleges megoldás?
Áprilistól három év börtönbüntetésre ítélhetik azt, aki a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, rendelkezik a büntető törvénykönyv módosítása, amit a parlament február végén fogadott el, és amit Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírt.
Raj Tamás nyugalmazott főrabbi temetésére 2010. március 10-én, szerdán 13:00 órakor kerül sor a Kozma utcai zsidó temetőben. Utolsó útjára és búcsúztatójára, testvére, Raj Ferenc rabbi és Kardos Péter főrabbi várja az elhunyt híveit, hogy minél többen, kísérjék utolsó útjára hazánk legendás rabbiját, nagyon sokunk szellemi tanítóját, mesterét.
Az elmúlt húsz év során valaha kormányzati pozícióba került politikai erőkben rengetegen csalódtak: e csalódottak közül kerül ki a Jobbik számos támogatója. De vajon mit ígér a magát nemzeti radikálisnak nevező párt programja, retorikája és gondolatvilága?
tovább >
Programok
Háromnapos programsorozatot szentel a Trafó a rasszizmus kérdésének március 8. és 10. között: a neves kortárs író, Elfriede Jelinek darabjai mellett a programban szerepel drámapedagógiai foglalkozás, beszélgetés, előadás a "kedélyes zsidózásról". A programok egy része ingyenes.
Két férfi, lépések és formációk vibráló csendekkel pontozott, hipnotikus füzére, a kar és a kéz Gatra igen jellemző rajza, két lélegzetelállító koreográfia, előbb Schubert, majd Gustav Mahler, Riad al Sunbati és a The Beatles zenéjére. A Franciaországban élő izraeli táncművész, a tiszta tánc műfajában alkotó koreográfus Emanuel Gat alig egy évvel nagy sikerű vendégjátéka után ismét Budapestre érkezik. Tavaly lendületes salsa egy perzsaszőnyegen, most két gyönyörű duett!
„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
Az Izraeli Kulturális Intézet és a Bálint Ház Könyvklubjában együtt olvassuk izraeli írók könyveit. A beszélgetést egy vállalkozó kedvű résztvevő moderálja.
Szabad Zsidó Tanház, előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében.
tovább >
Nemzeti étel miatt háborúzik Izrael és Libanon
A közel-keleti konfliktus újabb szakaszába lépett Libanon és Izrael. Ez alkalommal azonban nem területi viták, vagy a Hezbollah okozta a nézeteltérést. Izraelt északi szomszédja a humusz nemzeti étel jogtalannak vélt exportja miatt kívánja a nemzetközi bíróság elé citálni.
2008. október 10.
A közel-keleti konfliktus újabb szakaszába lépett Libanon és Izrael. Ez alkalommal azonban nem területi viták, vagy a Hezbollah okozta a nézeteltérést. Izraelt északi szomszédja a humusz nemzeti étel jogtalannak vélt exportja miatt kívánja a nemzetközi bíróság elé citálni.
A közismert közel-keleti étel a humusz, azaz csicseriborsókrém exportja jelentős bevételt jelent mindkét ország számára. Libanon azonban saját, védett termékének tekinti az ételt, és azzal vádolja Izraelt, hogy dollármillióktól esik el a zsidó állam humusz exportja miatt - írja a The Guardian című brit napilap. Izraelben azonban szintén nemzeti ételként tartják számon a humuszt, körülbelül annyira, mint amennyire mi hungarikumnak tartjuk a gulyáslevest (holott számos más országban is elterjedt étel). Ennek ellenére az Izraeli Élelmiszeripari Tanács és a külügyminisztérium sem kommentálta az ügyet.
A Libanoni Iparszövetség elnöke, Fadi Abboud lopással vádolja Izraelt, amiért a libanoni konyha legkelendőbb termékét sajátjaként érétkesíti. Miközben elismeri, hogy Libanon is hibás, amiért sosem védette le a humuszt, mint libanoni különlegességet. Abboud azt állítja, hogy a lopással Izrael dollármilliókat rövidíti meg Libanon exportbevételét.
A vád anyaga nagyjából hasonló lesz Görögország 2002-es mizériájához, melynek végén elnyerte a kizárólagos jogot a feta sajt elnevezés használatára.
A hazánkban is egyre népszerűbb étel valószínűleg először a XII. században jelent meg a Közel-Keleten, Szaladin szultán konyháiban. A humuszt sokszor tálalják falafelgolyókkal és salátákkal, mint például a tabulé. A falafel zöldségből készült fasírtot takar, melyet frissen sütve kínálnak a humusz mellé. A tabulé salátát a paradicsom és saláta mellett kásacitrom és rengeteg fűszer teszi ízletessé.
Egyes források szerint az Egyiptomiak javára írható a falafelkészítés felfedezése, a tabulét és a humuszt pedig az Ottomán Szíriából eredeztetik, aminek területe körülbelül a mai Szíria, Libanon, Izrael és Jordánia.
Kávéházak Budán
A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak... ...»

A lányom születését követő sabbatkor az ő zsinagógájába mentem, ő hívott fel a Tórához, ő írta be Ráhel nevét a nagykönyvbe. Nem is mentem volna máshoz. 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt) ...»

Teljesen asszimiláns családban nőttem föl az I. kerületben. A Naphegy és a Krisztinaváros volt szűkebb pátriám, ahol minden utcát és minden lépcsőt ismertem. Gyerek- és ifjúkorom egy hajdan jobb napokat ...»

2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a ...»

Gyomorszorító asszociációink támadhatnak mindkét előadás bírósági tárgyalásjelenetét látva, ahol a tanút megmérgezik, a bírót megfélemlítik. A társadalomkritika a városi képviselőtestület ...»
tovább >
|