2011. szeptember 16. / Szombat információ
A Mazsihisz reformra szorul, hogy jobban képviselhesse a magyar zsidóság érdekeit, szükségleteit. A teljes zsidó intézményrendszernek át kell alakulnia, egy demokratikus felépítésű ernyőszervezetre van szükség, hogy a viszonyok minden tekintetben igazságosak legyenek.
A brit Institute for Jewish Policy Research sorozatában jelent meg, illetve került fel az Internetre magyarul és angolul Kovács András szociológus és Forrás-Biró Aletta pszichológus fontos munkája, mely a rendszerváltás utáni zsidó állapotokat veszi számba, új módon. (Az ezzel egy időben megjelent lengyel áttekintés szintén olvasható az Interneten.) A magyar zsidó közélet fontos szereplői, szám szerint tizennégyen, interjút adtak a szerzőknek, illetve egy fókuszcsoportban is kifejtették véleményüket.
A más országokat is érintő sorozat magyarországi része szinte enciklopédikus részletességgel és alapossággal ismerteti az utóbbi húsz év tényeit és tendenciáit.
A kötet tulajdonképpen kétrétegű, nem csak tartalmi, hanem stiláris, emocionális értelemben is: a szikár tényeket közlő, a problémákat neutrális nyelven előadó alapszövegre épülnek rá a megszólalók véleményei. A kötet egészének feszességét éppen a szikár mondatokat követő szubjektív vélemények, állásfoglalások biztosítják, sőt fokozzák.
A Vallási intézmények és hitélet
fejezetben például a szerzők leírják a mai magyar zsidó vallási infrastruktúrát (hány neológ, ortodox illetve Chabad zsinagóga működik Magyarországon), illetve leszögezik azt, hogy a neológ templomjárók egy részét egy liberálisabb vallásgyakorlat vonzotta volna, de ennek az alternatívának a létrehozását a Mazsihisz nem vállalta fel. Ekkor részlet következik az egyik interjúalany megnyilatkozásából: „Tehát a magyarországi rabbiság túlnyomó többsége jelen pillanatban nem neológ rabbi lelkileg – fizetésileg azért igen –, lelkileg olyan zsidó emberek, akik a neológiánál dolgoznak rabbiként, mert nem fogadják el őket az ortodoxok igazi vallásos és ortodox zsidó rabbinak. Emiatt állandó lelkiismeret-furdalásuk folytán a neológia hagyományait megpróbálják kicsit visszakormányozni az ortodox hagyományok felé, ami a huszadik századi nagy neológ rabbik törekvésével éppen ellentétes. A közösség pedig a lábával szavaz…”(17.)
A vallási irányzatok normatív, értéksemleges leírását követi a Chabad képviselőjének álláspontja a neológiáról: „A jelenlegi rendszer a szocializmusból fönnmaradt gondolkodásmódot tükrözi....” illetve egy kritikus vélemény a Chabadról: „Óriási veszélynek tartom a Chabad megjelenését, mert egy totalitárius hatalomra törekvő, minden demokráciát, minden más hangra való nyitottságot nélkülöző szervezet...”
A Chabad képviselőjétől nem idegenek a radikális javaslatok: „Én meg merészelem... kockáztatni, hogy lehet, hogy szerencsésebb lenne, ha nem lenne egyáltalán… állami pénz. Azok az élősködők, akik… kihasználják a helyzetet, eltűnnének, viszont előjönnének azok a kezdeményezések, amiknek valódi értéke van…"
Az adományozás kultúrája
A szerzők itt kilépnek eddigi neutrális alapállásukból, és nyíltan megfogalmazzák: „Korábbi kutatásaink egyik meglepő eredménye az volt, hogy az országban működő zsidó intézmények nagy részét az adakozástól egyébként nem elzárkózók zöme sem ismeri. Hiányzik a nyilvános kommunikáció a zsidó társadalomban a zsidó intézményekről, azok vállalt feladatairól, a zsidó jótékonyság lehetséges irányairól és módjairól. Az adománygyűjtő tevékenység professzionalizálása valószínűleg jelentősen növelné az adományozókészséget, de erre a zsidó civil szervezeteknek nincsenek meg az anyagi és szellemi forrásaik.”(42.)
Egy új típusú érdekképviselet igénye
Az összegzés – az interjúalanyok véleményeire támaszkodva –kiválóan summázza a mai magyar szervezeti zsidóság változásért kiáltó alapproblémáit. A Mazsihisz reformra szorul, hogy jobban képviselhesse a magyar zsidóság érdekeit, szükségleteit. A teljes zsidó intézményrendszernek át kell alakulnia, egy demokratikus felépítésű ernyőszervezetre van szükség, hogy a viszonyok minden tekintetben igazságosak legyenek. A szervezeteknek valódi vallási pluralizmust kell kialakítaniuk, és a nem halachikus zsidók státuszával is kezdeni kellene valamit. Megfelelő koordináció szükségeltetik a zsidó szervezetek között, elkerülve az intézmények kiüresedését, illetve multiplikálódását, mely – ezzel bőven foglalkoznak a szerzők – jellemző a magyar szervezeti zsidóságra.
Ha mindezek a változások végbemennének, életünk unalmasan átlátható, szervezetten racionális lenne. Ma azonban még bőven vannak feszültségeink, izgalmaink, sértődéseink, e sajátos magyarországi zsidó világ – mely kívülről erősen szubkultúrának tűnik – anakronisztikus beidegződései és szokásai máig velünk vannak, mindenki hordozza ezeket.
A világos elvárások, a nagyobb demokráciára, átláthatóságra, igazságosságra való törekvés igénye ott munkál a sorokban, szinte felszólítja az olvasót és a közélet aktív szereplőit: ne hagyják a dolgokat úgy, ahogyan vannak. Változtassanak, amin csak tudnak.
(Kovács András – Forrás-Biró Aletta: Zsidó élet Magyarországon. Eredmények, kihívások és célok a kommunista rendszer bukása óta. JPR Kutatási beszámoló. Institute for Jewish Policy Research, 2011.)
A Goldmark-terem kicsinek bizonyult, így a Mazsihisz a Dohány utcai zsinagógában tartotta szolidaritási rendezvényét Székhelyi Józseffel, akit az egri önkormányzatról kiszivárgott hangfelvétel szerint
"a zsidózás vádja nyomán országos botrány támadt, amit a – ki tudja milyen hosszadalmas – vizsgálat nem fog csillapítani. Mindennek alighanem visszhangja támad majd a nyugati médiában, tovább rongálva a
François Hollande, a győztes szocialisták vezére a második legjobb alternatíva a francia zsidók számára. A legjobb az lett volna, ha Nicolas Sarkozy marad az elnök. Ezt maga Richard Prasquier, a CRIF (a francia
Szolidaritási akciót rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Székhelyi József színművész mellett vasárnap este Budapesten, a Dohány utcai
Weisz Laszlo (2011-10-06 00:33:47):
Az igazsag az, hogy a Chabadnyikok nem gazdagok, mert a lubavicse eletmod ezt nem engedi meg.
Legtobbjuk csak azert szegodik hozzajuk, mert tarsasagot kapnak, s etetve es itatva lesznek. Ugye kedves Caracas??
BUDAPEST (2011-10-05 23:41:53):
magyar-zsidókbol Évtizedeken keresztûl a Join-tol
stb. kaptak segitséget,most mâr kezdhetnének
hozzâjârulni közöségi költségekhez.
Weisz ur szerint a lubavics tagok nem adnak,de megemlit egy lubavicsi rabbi bânyatulajdonost
Én EGY KOLOMBIAI BâNYATULAJDONOST ISMEREK, aki rendszeresen jâr a lubavics templomokba és komoly
öszegeket adakoz Nem kritizâl senkit..
BUDAPEST (2011-09-27 20:52:24):
VANNAK szegény lubavicsi hivek,vannak dusgazdagok,vannalk kûlönféle szârmazâsu,kûlönféle kulturâju hivek
vagy tagok.
Hogy Ukrajnâban ne legyenek zsidók,Weisz ur igy deklarâlta.Talân jobb volna hogy MAGYARORSZâGON se legyenek zsidók. Ugy értem hogy menjenek IZRAELBA VAGY Ausztrâliâba stb. DE HA NEM TUDNAK nem akarnak
akkor fenn kell bennûk tartani a zsidó hagyomânyokat.Most âllitotak fell CAMBOYABAN egy lubavicsi templot.
Mit keresnek a zsidók CAMBOYABAN ?
(2011-09-27 10:28:13):
Tasso (2011-09-26 17:00:21):
Weisz Laszlo (2011-09-26 01:39:03):
Igen kedves Tasso, a Chabad tagok zome visszatert szekularis zealot, akik most ugy viselkednek, mintha mindig lubavicserek lettek volna. Nem tudom pl. mi a hattere Koves Shlomonak, de azelott Matenak hivtak. Feltetelezem, hogy kb. 30 eves. Ketlem, hogy szulei is ultra-orthodoxok lettek volna, hogy abban a szellemben neveltek volna gyerekuket. Kulonben nem kapott volna Mate nevet.
Weisz Laszlo (2011-09-26 01:30:17):
Kedves Tasso,
Ujra hangsulyozom: a Chabad penze 98%-ban vagy teljesen unaffilialt zsidoktol jon, vagy olyanoktol, akik nem orthodoxok. A Chabad, mint organizacio leginkabb szereny anyagi korulmenyek kozott elok gyulekezete. A vezetoseg egy resze karizmatikus, meggyozni tudo emberek, akik nagyon okosan epitettek fel a szervezetet. Mindenkit bevesznek, ami arra jo, hogy amikor tobb es tobb penzt snorrolnak, akkor mutathatjak, hogy hany tagjuk van. A 80-as es korai 90-es evekben, amikor emigralni lehetett a volt Szovjetuniobol, kesobb Ororszorszagbol stb. a Chabad tele volt oroszokkal, akiknek nem volt ismerettseguk, tarsasaguk, s erre hasznaltak fel a chabadnyikokat. Etettek itattak oket ingyen, s programjaik voltak/vannak. Mindez addig volt szep es jo, amig nem volt szukseg valami szimchara. Abban a pillanatban minden megvaltozott. Ha nem tudtal felmutatni egy plecsnit, hogy az anyai agon generaciokra visszamenet orthodox rabbinatus altal szulettek, hazasodtak, haltak leszarmazottjaid, becsukodott a kapu.
Amikor Israelrol beszelnek, akkor a neprol van szo, nem az allamrol. Nagyon okosak, mert Israelben ugy balanszoljak hituket, hogy ne sertsek meg az allamot, ami szinten ad nekik. Az alaphit marad: csak a messias hozhatja Israelt, mint allamot. A tobbi lenyegtelen.
Igen, aktivak Ukrajnaban. Mindig ez lesz kihangsulyova, ami nevetseges. Ukrajnaban ne legyenek zsidok, s Ukrajnaban ne legyen oktatas, vallas, s semmi mas, mert nincsenek zsidok, s ne is legyenek! Akik Israelbe mentek, azok 95%-a sem zsido.
Ezzel egyutt, sok jot tesznek az egyennek, akinek tarsasagra van szuksege, egesz addig, amig hazasodni nem akar. Meg azt is hajlando vagyok elismerni, hogy a Peszachi Matza-mobil az egyetemek udvaran, ahol matzot osztanak a kaftanos, pajeszos bocherek a zsido diakoknak egy jo dolog, tobb mas Tikkun Olam fele megnyilvanulassal egyutt. Csak eppen mindezt nem a sajat penzukbol csinaljak. Mindez nem baj, csak kifogasolom a hipokrizist.
Tasso (2011-09-25 23:47:47):
engem pedig ez az írtózás irritál. Persze, hogy irritálja a modern, felvilágosúlt embert, zsidót nem zsidót egyaránt, ez a hasszidista-folklorísta-újkonzervatív habitus. Izráelben pedig egyenesen páriának számítanak, amire szépen rá is szolgálnak, mert nem vállalják az állampolgári kötelességeket. Furcsák, no. De mindezzal együtt ártalmatlanok. A snorrer - hogy Weisz L. kifejezésével éljek - nem veszélyezteti a társadalmi egyensúlyt. De szerintem nem snorrer a chabad.
Amikor a 20/30-as években a világválság utan ezek a kaftános, pajeszes, prémkalapok megjelentek Bécs, Berlin, Párizs, Budapest (és Brooklyn!) utcáin, az asszimilált, polgári zsidókat kilelte a hideg - és sokszor ők heccelődtek a legkeményebben az ukrajnából, galíciából odavetődött mispóka ellen. Nagyon kevesen - és általában csak a mélyebb gondolkodásra hajlandóak (MArtin Buber, Franz Kafka, Gershon Sholem, Papp Károly stb) - méltatták az ágról szakadtak hagyományait, fedezték fel bennük a népiesch romantikát és sejtették meg, hogy valami olyat őriznek, ami belőlük már kiveszett, illetve, amiből ők már kivetkőztek.
Persze joggal tartottak attól, hogy a keleties jelenség felidézi az antiszemita archetípusokat és hogy az asszimilált német, magyar, francia stb. hazafit majd egy kalap alá veszik a falusi talmudtanitványokkal. Úgy is lett.
Nekem úgy tűnik, hogy ugyanez az irritált elhatárólódás működik ma is. Főleg, mivel a chabad mozgalom rá is játszik a zsargonra és tagadhatatlanul visszacseng az Anatevka-romantika is. De miért is ne? Talán alulbecsüljük az irónikus képességüket, a posztmodern játékosságot és tudatosságukat. Talán nagypolgáribbak és avantgárdabbak, mint gondolnánk.
A bálványimádó keresztények a legkisseb gondjuk...
én meg attól tartok, hogy még 1000 év múlva sem kell visszasírni, mert minden rendszert túlélnek.
Tasso (2011-09-25 23:16:43):
ezt alig tudom elképzelni, mármint, hogy nem chabad-osok a chabadnak adakoznak. Hiszen ha annyira nem bírja őket a többi zsidó, akkor miért pont őket protezsálnák. És mit ért újjászületett alatt? Hogy frissen "disszimilálódott" vissza a zsidóságba? Vagy frissen "megtért" az atyák hitéhez?
(2011-09-24 20:28:34):
BUDAPEST (2011-09-24 19:26:44):
hagyomânyaik tiszteletben tartâsâért,a gyermekeknek zsidó vallâsi nevelâst adni,nem téritenek nem zsidókat,nem foglalkoznak politikâval. Weisz ur véleménye ellenében a chabad hivök tagok adakoznak az intézmények fenntartasâért és fellallitâsâban.Lâtogatjâk a betegeket,fegyenceket,katonâkAT STB.
valoban nö a vilâgon a lubavics mozgalom,mert kedvesek,figyelmesek kikûldötnek mondjâk magukat,szerintûk
mennél több zsidót mentenek visza a vallâshoz,annâl közelebb lesz a MESIAS eljövetele.
ÖRMéNYKÉNYKÉNT SOKAT AGGODSZ A ZSIDó intézményekröl.
(2011-09-24 18:50:33):
Alapvetően nem félek tőle, de csak azért nem, mert picik. Ha nagyobbak lennének, komolyabban is aggódnék.
Elég sokat kerestem erre vonatkozó megnyilatkozásokat. Javarészt google-n, persze. Ortodox judaizmus, itt, Magyarországon? Érdekes téma, hát persze, hogy rendszeresen és alaposan guglizom őket. És amit találtam: SEMMI! Egyáltalán semmit nem nyilatkoznak, se pro, se kontra. Minden más felekezet nyilatkozik, elmondják, hogy a nemzsidókra Noé 7 törvénye vonatkozik, szeresd felebarátodat, stb-stb. Ők nem.
Márpedig én a Talmudhoz (és pláne a többi irományhoz) nem értek. A Tanach betű szerinti értelmének a vázlatos tartalma viszont nagyjából megvan a fejemben. Mivel a Talmud arra épül, gondolom, nem teljesen rossz kiindulási alap, ha ott keresek precedenst. Azok viszont egy bálványimádó nemzsidót, hát hogy finom legyek, nem kecsegtetnek semmi jóval.
Az ortodoxok meg sokkal inkább szó szerint értelmezik az írásokat.
Tehát ez jön hozzá a csöndhöz.
Ezt tudom. És nem az ő lelki üdvüket féltem. De ha nem ezren lennének, hanem millióan, akkor az életem félteném. Különösen ha ugye azt is hozzátesszük, hogy hogy nyomulnak pl. az IDF-ben is. Odaát sok liberális, felvilágosult zsidó irtózik és retteg tőlük, igaz alapvetően nem csak a lubavicstól, de ettől a vonaltól.
Én teljesen megértem pl. a mostani kormány vonalát: támogatja a lubavicsot, cserébe egy kis védelemért a nácizások ellen, amik ugye jobbos kormány alatt mindig vannak, akár indokolt, akár nem. Meg azért, mert ezzel kikezdi a mazsihisz monopóliumát ("ki a náci" kérdésben is). De ez csak addig indokolt, amíg a mazsihisz akkora amekkora, a lubi meg ilyen pici. Csakhogy a lubi nagyon nő (nyilván külföldről is nagyon nyomják őket), a tősgyökeres judaizmus meg inkább száraz kóró.
Nagyon remélem, hogy nem kell majd 20 év múlva a mostani Zoltai-féle exmunkásőr-mazsihiszt visszasírjam.
Tasso (2011-09-24 15:15:42):
Mitől félsz: hogy keresztényüldözést terveznek?
És mi az, hogy "csend"?
Egy zsidó sem tagadja, hogy a halachikus tan szerint a jézuskultusz bálványimádás - kb az összes irányzat szerint. Legfeljebb a jézusnak tulajdonított tanítást (hegyi beszéd, példázatok, a papság elleni kritika stb.) tekintik egyesekek többé kevésbbé zsidó jellegünek.
Fordítva is hasonló az ábra: A keresztény hagyomány például a tóratiszteletet tartja bálványimádásnak - no meg egymás felelkeztei heppjeit. (Luther szerint a római áldozás kész bálványimádás - mig róma szerint a lutheri úrvacsora veszedelmes herézia - de manapság inkább kerülik a vitát.) Mégis, mindenki csendben van. Ez haladás a régi úszítással szemben. Keresik azt a közös alapot, ami nem sok, de segíti a békés koegzisztenciát.
Egy biztos: nem vadásznak prozelitákra. Ellenben elképzelhető, hogy visszaédesgetnek egy-két kikeresztelkedett tévelygő izraelitát. Csak nem azok lelki üdvét félted???
(2011-09-22 18:32:33):
A nagy csendtől a tartok. A nagy csendtől a bálványimádó jézuskövetők halachikus megítélésének vonatkozásában. Én a különböző zsidó irányzatokat és a zsidó vallást az átlagos zsidónál jobban ismerő nem-zsidó vagyok. És én azt mondom: veszélyesnek érzem ezt a csendet egy picit.
Szulamit (2011-09-22 12:50:09):
Egyet kell értenem azzal, amit leírt.
"S most ezek probalnak dirigalni, hogy ki az igazi zsido."
Nekem egy magyar szólás jut erről eszembe: "pápábbak akarnak lenni a pápánál".
Weisz Laszlo (2011-09-22 03:11:03):
Sajnalom, de csalodni fog. A chabadnyikok nem maguk adakoznak, mert erdemleges penzuk nincs. A chabadnyikoknak adakoznak azok, akik nincsenek affilialva. Azoktol snorrolnak, akiknek lelkiismeret furdalasuk van, hogy semmifele zsido eletben nem vesznek reszt. Azzal, hogy adakoznak, megoldjak lelkiismeretfurdalasukat. Olyan baromsagokat adnak magyarazatul, hogy a vad boherek imadkoznak helyettuk is mikozben koltik penzuket. Mindegyik mai lubavicser (a kihaloban levo eredeti nehanyon kivul) ujjaszuletett zsido. Lasd Koves Mate Shlomo. Miutan ismerik a kiskapukat, azzal toltik eletuket, hogy ki-be jarnak rajtuk. Most Koves az Orban kiskapun jon-megy. Azelott az akkorin jarkalt. Amikor nem volt divat ultraorthodoxnak lenni, akkor Matenak hivtak. S most ezek probalnak dirigalni, hogy ki az igazi zsido. (Mo-on a neologok nem zsidok, s veletlenul sem tenne be egyik sem labat a Dohanyba, vagy isten ments a Scheiber - Schweitzer fele rabbikepzobe. Igy all az egesz helyzet Mo-on. Szanalmas.
Tasso (2011-09-21 22:17:54):
Tasso (2011-09-21 22:15:25):
Aha, 8) szóval te is félsz tőlük, Gyuri!
Mindenesetre nem a magyar adófizető kegyeiből végzik a munkájukat. A chabad példásan adakozó kedvű mozgalom, tagjai vállalják azt és áldoznak azért, amiről szónokolnak.
Tasso (2011-09-21 22:03:03):
Tasso (2011-09-21 22:02:11):
miért, mitől tartasz?
BUDAPEST (2011-09-21 21:15:09):
eseményekre és természetesen a közgyûlésekre.
NEM KIVûLRÖL OKOSKODNI KRITIZALNI.
BUDAPEST (2011-09-21 21:12:01):
örmény egy metélt hittestvér.
Nincs szâz ezer zsidó MAGYARORSZAGON,volt vagy hét szâz ezer,a lubaVIcs csoport okozna félelmet, nem okoz félelmet,ISTENHIVÖ vallâsos emberek,szeretik a csalâdjukat,tARTtjâk a vallâst a TIZ PARANCSOLATOT
nem okoznak f(lelmet örményeknek,bosnyâkoknak senkinek.
gyuri (2011-09-21 16:50:01):
(2011-09-21 12:39:21):