Hírek, lapszemle

Átigazolók és otthonmaradók. A pártok szavazótáborainak változásai 2006-2009

A júniusi 7-i  Európai Parlamenti választásoknak az előzetes várakozásokhoz képest meglepő magyarországi eredményeit sokan és sokféleképpen próbálták magyarázni, ám az elemzők, politológusok többnyire csak megérzésekre, becslésekre, a választási adatok felületes összevetésére hagyatkoztak. 

Jobb(ik)-tézisek

A középjobb számára alaposan fel van adva a lecke, hogy szembenézzen a magyar társadalom (benne a cigányság, cigány-nem cigány együttélés) alapvető problémáival.
 

Zsidók és muszlimok együtt tiltakoznak a tolerancia jeruzsálemi múzeuma ellen

Üdvös egységben protestálnak ortodox zsidók és hithű muzulmánok Jeruzsálemben a Frank Gehry amerikai építész tervezte múzeum ellen, amelyet a Wiesenthal-alapítvány emelne egy korábbi muszlim temető helyén. 

Hitler zsidó csele

Az olimpiai részvétel ígéretével, no meg zsarolással csábították haza Londonból, a nácik végül a berlini Olimpiai stadionba szóló állójeggyel szúrták ki a női magasugrás német csúcstartója, Gretel Bergmann szemét.

Vezető pénzügyi szakembert a Bank Hapoalim élén

Izrael vezető bankja, a Bank Hapoalim Jair Szerusszit, az igazgatótanács elnökhelyettesét nevezte ki augusztus 1-i hatállyal az igazgatótanács elnöki posztjára.
 
tovább >

Programok

[2009-07-02]
Az olajfák hegyén - irodalmi, zenei est

Az Olajfák hegyén című összeállításban többek között Mezei András, Ignotus, Lászlóffy Aladár versei hangoznak el Pindroch Csaba előadásában.
 

[2009-07-03]
Fellegi Balázs és a Jacques Brel Emlékzenekar koncertje

Jacques Brel a belga énekes, zeneszerző, szövegíró szerzeményeit Fellegi Balázs énekli.
 

[2009-07-11]
Spring Island, Zivatar Utca (A), Jazzrael

A Jazzrael együttes Magyarországon egyedülálló klez-jazz formációja Jáger Bandi vezetésével.
 

[2009-07-25]
Suzanne Vega, előtte: Dévényi Ádám

Hihetetlen, de idén júliusban ünnepli ötvenedik születésnapját Suzanne Vega. Két héttel a jeles évforduló után személyesen is gratulálhatunk neki: a zseniális énekesnő július 25-én a Gödör Klub teraszán lép fel!

[2009-08-30]
Zsidó Nyári Fesztivál 2009 - A Toleráns Együttélés Fesztiválja

Augusztus 30. és szeptember 7. között rendezik meg Budapesten, új helyszíneken a XII. Zsidó Nyári Fesztivált.
 
tovább >
MazsikeEmlékezésMetazin

Modern zsidó költők III. - Mojse-Lejb Halpern

Mose-Lejb Halpern120.jpg
"– Muszáj itt merengned, az ablak előtt állva?
Hisz akár ki is mehetnél az utcára.
– Az utca a kereskedőké s a hozzájuk hasonlóké,
kiknek egy percük sincs, s mindenük csak a lóvé..."


– Muszáj itt merengned, az ablak előtt állva?
Hisz akár ki is mehetnél az utcára.

– Az utca a kereskedőké s a hozzájuk hasonlóké,
kiknek egy percük sincs, s mindenük csak a lóvé,
az utca villamosoké, melyek repülnek tova,
akár a madarak szállnak ide és oda;

 

Mondom magamnak

 

– Muszáj itt merengned, az ablak előtt állva?
Hisz akár ki is mehetnél az utcára.

– Az utca a kereskedőké s a hozzájuk hasonlóké,
kiknek egy percük sincs, s mindenük csak a lóvé,
az utca villamosoké, melyek repülnek tova,
akár a madarak szállnak ide és oda;
az utca a gyerekeké s macskáké, szüntelen viháncolóban,
kik úgy ficánkolnak, mint halak a hálóban;
az utca a részegeké is, kik imbolyognak a házak között,
mint kéményekből szürkén a füst füstölög,
és napjaik ők úgy is tengetik,
ahogy az utcán csoszognak kóválygó lépteik.

– Keféld le, és bújj bele ruhádba,
borotválkozz, s menj a kávéházba!

– Mindenki úgy ül ott, az asztalnál körben,
mint meztelenek ülnek a gőzfürdőben.
Az ember egyre feljebb s feljebb mászik,
és csapkodja, csapkodja magát rogyásig,
mint a fürdőben a lépcsőkön a férfiak
vesszővel válluk fölött hátukat.
És beszélnek is – az ember ül, s beszél magáról,
magáról, az asszonyról s az ágyról,
és álmosan alszik is ott az ember
az asztal mellett, hol megkínálják hellyel.

– Vegyél virágot és kopogtasd a háznak
kapuját, ahol ma rád várnak!

– Mire jó nekem a nagyzolás az arcokon,
mely csupán a kemény fával rokon?
Mire jó a gazdagság nekem,
miről üvölt, hogy hamis szatén és selyem?
Mire jó a tűz nekem,
mi hideg gyémántokkal ég a kezeken?
Mit ér a vágy, a szerelem,
mely megmutat egy mellet, meztelen?
Mire jó a gazdagság nekem,
mely nevet – mi áhít s tűnődik – mindezen?

– E városon kívül is oly nagy a világ.
Hát miért nem vagy olyan, ki nekivág?

– Tudom, a világ oly igen nagy,
erdőben, mezőben oly gazdag,
mégsem tudom meggyőzni magam,
hogy lábam a nyakamba kapjam,
ám maradni sem tudok már e helyen,
mert itt maradnom immár lehetetlen.
Hát élek, s a csodára várok,
némán, elveszetten kóválygok
körbe, s bár élek, halott vagyok,
e zűrzavarból kitörni nem tudok.


Memento mori


És ha Mojse-Lejb, a Költő, mesébe kezd,
hogy a hullámok között látta a halált,
ahogy az ember a tükörben látja önmagát,
s mindezt egy bizonyos napon, reggel tíz óra tájt,
vajon elhinné-e valaki Mojse-Lejbnek?

És ha Mojse-Lejb a halálnak integetett
a távolból, s „Mi újság?” – tőle megkérdezte,
s közben több ezer ember az életet
a vízben vadul élvezte –
vajon elhiszi-e valaki Mojse-Lejbnek?

És ha Mojse Lejb könnyei közt, az eskünek
adta lelkét, hogy a halál úgy elragadta,
ahogy a vágyakozó szeretőt majdnem bekapja
éjjel a szentnek tartott asszony ablaka –
vajon elhiszi-e valaki Mojse-Lejbnek?

És ha Mojse-Lejb lefesti nekik a halált,
nem szürkének, nem sötétnek, hanem színesnek és szépnek,
ahogy reggel tíz körül magát megmutatta
a távolban, hol a hullámok s az ég alja
összeérnek, vajon elhiszi-e valaki Mojse-Lejbnek?


A Centrál Parkban


Ki tehet arról, hogy nem látszik a fád,
hófödte kert, én hófödte kertem.
Ki tehet arról, hogy nem látszik a fád,
ha olyan nő sétál füveden,
kinek melle hullámzik sebesen
föl-le, mint viharzó hullámokon hajóz
egy kis hajó a tengeren, rajta két kalóz,
kik azt kiáltják, hogy ők két kalóz,
hófödte kert, én hófödte kertem.

Ki tehet arról, hogy nincs itt szarvas,
hófödte kert, én hófödte kertem.
Ki tehet arról, hogy nincs itt szarvas,
ha egy pap, ki áhítatos kéne legyen, mint egy gyermek,
szalad a süvege után, mit vad szelek levertek,
s kiáltja utána: hé, te, idehallgass!
S a süveg vadul pörögve
nem hallja őt, vadul pörögve,
hófödte kert, én hófödte kertem.

Ki tehet arról, hogy idegen vagyok neked,
hófödte kert, én hófödte kertem.
Ki tehet arról, hogy idegen vagyok neked,
ha sálamban, sapkámban rajtad végigmegyek,
milyenek ebben az országban másnak nincsenek,
s ha olyan a szakállam, hogy széttúrja szeled,
mint zsidó asszony a szénát, melyben gyerekének, ki beteg,
tojást keres, tojást keres gyerekének, ki beteg,
hófödte kertem, én hófödte kertem.

Szántó T. Gábor fordításai

 

Mose-Lejb Halpern.jpg

Mojse-Lejb Halpern
Mojse-Lejb Halpern 1886-ban született a galíciai Zloczowban. 1908-ban érkezett New Yorkba, némi bécsi kommerciális művészeti tapasztalattal a háta mögött. A Di junge költői csoportosuláshoz csatlakozott, s olyan anti-esztetizáló szatirikus újságok munkatársa volt, mint a Der kibicer, és a Der grojszer kundesz (A nagy bot), ahol lázadó és társadalomkritikus szerepben vált ismertté. Az évek során Halpern több irodalmi maszkot öltött magára, így ő volt Mojse-Lejb a takhsit („ékszer”), Zarkhi, a filozofikus és vágyakozó bevándorló, s az elátkozott költő, akinek azonban az ellenséges világ nem tudja megtiltani a játékosságot a költészetben.

Az 1920-as években rövid időre csatlakozott a Freiheit (Szabadság) c. kommunista napilaphoz, és részt vett a proletár-költészetről szóló vitában, de individualista beállítottsága kizárta az ideológiai konformitást. Az emberi létállapot miatt érzett undor és gyengéd aggodalom viaskodik fokozódó feszültségű és bonyolultságú, hasonlatokban bővelkedő műveiben. Gyakran emlegetik a legeredetibb és legkülönösebb hangú költőnek a jiddis költészetben, akinek köznyelvi stílusára olyan különböző költők hatottak, mint Icik Manger és Jakov Glatstein. 1932-ben, New Yorkban halt meg.