Forrás: MTI
2009. július 2.
A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílik kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.
"Az egykor a Városház utcában született fiú művészetével együtt hazatér, ami Magyarországnak és a magyar kulturális örökségnek is javára válik" - fogalmazott Hiller István oktatási és kulturális miniszter a tárlatról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. A kiállítást Bajnai Gordon miniszterelnök nyitja meg csütörtökön este, a nagyközönség péntektől tekintheti meg a tárlatot.
A Magyar Nemzeti Múzeum a kormány 300 millió forintos támogatásával fél évvel ezelőtt vásárolta meg a Capa-hagyatékot gondozó New York-i International Center of Photographytól (ICP) a több mint ezer darabos gyűjteményt, amelynek a gerincét 937 darab mesterkópia jelenti.
Mint Páldi Lívia, a kiállítás főkurátora elmondta, ezek közül 206 darabot láthat a közönség a Ludwig Múzeumban, emellett 11 vintázs (papír pozitív) kópia, 5 portré, valamint korábban Magyarországra került Capa-fotóanyag és amerikai, brit, francia magazinokban megjelent képek tekinthetőek meg.
Hiller István a sajtótájékoztatón kiemelte: három éve kaptak először ajánlatot a Capa-gyűjtemény megvásárlására az ICP-től, amely - mint mondta - a világ legnagyobb fotóművészeti központja. A tárgyalások tavaly december zárultak a szerződés megkötésével. A kulturális tárca vezetője hangsúlyozta: Capa a világ egyik legjobb fotóművésze volt és része a magyar kultúrának.
Az ICP-nél a hagyatékot gondozó Cornell Capa, a fotós öccse 1995-ben kiválogatott 937 negatívot, amelyekről három egyforma, kiváló minőségű, hagyományos fotográfiai eljárással készült, Robert Capa szárazbélyegzőjével ellátott sorozat készült. A három sorozatból egy New Yorkban maradt, a második a tokiói Fuji Múzeumba került, a harmadik lett magyar tulajdon. Az ICP-nél azt is meghatározták, hogy több mestersorozat nem készülhet a Capa-hagyatékból.
"A gyűjtemény Magyarországra kerülése elismerés a világhírű magyar fotóművészetnek és lendületet adhat az itthoni képzésnek is" - vélekedett Hiller István. Arra is kitért, hogy reményeik szerint nem ért véget az együttműködés az amerikai féllel, hiszen "más formában is szeretnénk Magyarországon gazdagítani a magyar fotóművészetet". Ennek része lehet a magyarországi fotós képzésre vonatkozó megállapodás is. Kérdésre válaszolva Hiller István azt mondta, 2011-től nyílhat állandó Capa-kiállítás Budapesten és több helyszín is szóba jöhet.
Willis E. Hartshorn, az ICP igazgatója arról beszélt: Cornell Capa álma valósult meg azzal, hogy bátyja képei Magyarországra kerültek. "Robert Capa számára a fényképezés a túlélés egyfajta eszköze volt. Partizán volt, nem semleges; úgy próbált fotózni, ahogy ő szerette volna a világ történéseit megmutatni" - fogalmazott az igazgató. Arra is kitért, hogy Capa ugyan haditudósító volt - öt háborúban fotózott -, de a civilek is érdekelték a háborús körülmények között. Elmondta, hogy az ICP tulajdonában 150 ezer fotó van és az ottani iskolában évi ötezer fiatalt oktatnak.
A budapesti tárlaton külön terem foglalkozik az 1913-ban Friedmann Endre néven született Capa fiatalkorával, budapesti, berlini és párizsi éveivel, a spanyol polgárháborúban (1936-1939) készített képeivel, 1938-ban tett kínai útjával, a második világháború idején csinált fotóival (Tunézia, Olaszország, normandiai partraszállás, Franciaország felszabadulása, a háború vége Németországban), az 1947-ben a Szovjetunióban tett útjával, három izraeli utazásával (1948-1950), 1947-48-as kelet-európai képeivel, köztük 1948-ban tett magyarországi látogatásával, indokínai képeivel (1954-ben itt érte a halál, amint egy aknára lépett), végül barátok, hírességek általa készített fotóival (köztük Hemingway, Matisse, Picasso).
A mostani kiállítás októberig látható a Ludwig Múzeumban, majd a tárlat egy 13 várost - Salgótarjánt, Miskolcot, Sárospatakot, Debrecent, Szolnokot, Békéscsabát, Szegedet, Szombathelyt, Győrt, Székesfehérvárt, Dunaújvárost, Paksot és Pécset - érintő országjárásra indul.
A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon
A lányom születését követő sabbatkor az ő zsinagógájába mentem, ő hívott fel a Tórához, ő írta be Ráhel nevét a nagykönyvbe. Nem is mentem volna máshoz. 1991-ben, az (akkor talán még szépnek hitt)
Teljesen asszimiláns családban nőttem föl az I. kerületben. A Naphegy és a Krisztinaváros volt szűkebb pátriám, ahol minden utcát és minden lépcsőt ismertem. Gyerek- és ifjúkorom egy hajdan jobb napokat
2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a
