Forrás: MTI
2009. július 2.
A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílik kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.
"Az egykor a Városház utcában született fiú művészetével együtt hazatér, ami Magyarországnak és a magyar kulturális örökségnek is javára válik" - fogalmazott Hiller István oktatási és kulturális miniszter a tárlatról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. A kiállítást Bajnai Gordon miniszterelnök nyitja meg csütörtökön este, a nagyközönség péntektől tekintheti meg a tárlatot.
A Magyar Nemzeti Múzeum a kormány 300 millió forintos támogatásával fél évvel ezelőtt vásárolta meg a Capa-hagyatékot gondozó New York-i International Center of Photographytól (ICP) a több mint ezer darabos gyűjteményt, amelynek a gerincét 937 darab mesterkópia jelenti.
Mint Páldi Lívia, a kiállítás főkurátora elmondta, ezek közül 206 darabot láthat a közönség a Ludwig Múzeumban, emellett 11 vintázs (papír pozitív) kópia, 5 portré, valamint korábban Magyarországra került Capa-fotóanyag és amerikai, brit, francia magazinokban megjelent képek tekinthetőek meg.
Hiller István a sajtótájékoztatón kiemelte: három éve kaptak először ajánlatot a Capa-gyűjtemény megvásárlására az ICP-től, amely - mint mondta - a világ legnagyobb fotóművészeti központja. A tárgyalások tavaly december zárultak a szerződés megkötésével. A kulturális tárca vezetője hangsúlyozta: Capa a világ egyik legjobb fotóművésze volt és része a magyar kultúrának.
Az ICP-nél a hagyatékot gondozó Cornell Capa, a fotós öccse 1995-ben kiválogatott 937 negatívot, amelyekről három egyforma, kiváló minőségű, hagyományos fotográfiai eljárással készült, Robert Capa szárazbélyegzőjével ellátott sorozat készült. A három sorozatból egy New Yorkban maradt, a második a tokiói Fuji Múzeumba került, a harmadik lett magyar tulajdon. Az ICP-nél azt is meghatározták, hogy több mestersorozat nem készülhet a Capa-hagyatékból.
"A gyűjtemény Magyarországra kerülése elismerés a világhírű magyar fotóművészetnek és lendületet adhat az itthoni képzésnek is" - vélekedett Hiller István. Arra is kitért, hogy reményeik szerint nem ért véget az együttműködés az amerikai féllel, hiszen "más formában is szeretnénk Magyarországon gazdagítani a magyar fotóművészetet". Ennek része lehet a magyarországi fotós képzésre vonatkozó megállapodás is. Kérdésre válaszolva Hiller István azt mondta, 2011-től nyílhat állandó Capa-kiállítás Budapesten és több helyszín is szóba jöhet.
Willis E. Hartshorn, az ICP igazgatója arról beszélt: Cornell Capa álma valósult meg azzal, hogy bátyja képei Magyarországra kerültek. "Robert Capa számára a fényképezés a túlélés egyfajta eszköze volt. Partizán volt, nem semleges; úgy próbált fotózni, ahogy ő szerette volna a világ történéseit megmutatni" - fogalmazott az igazgató. Arra is kitért, hogy Capa ugyan haditudósító volt - öt háborúban fotózott -, de a civilek is érdekelték a háborús körülmények között. Elmondta, hogy az ICP tulajdonában 150 ezer fotó van és az ottani iskolában évi ötezer fiatalt oktatnak.
A budapesti tárlaton külön terem foglalkozik az 1913-ban Friedmann Endre néven született Capa fiatalkorával, budapesti, berlini és párizsi éveivel, a spanyol polgárháborúban (1936-1939) készített képeivel, 1938-ban tett kínai útjával, a második világháború idején csinált fotóival (Tunézia, Olaszország, normandiai partraszállás, Franciaország felszabadulása, a háború vége Németországban), az 1947-ben a Szovjetunióban tett útjával, három izraeli utazásával (1948-1950), 1947-48-as kelet-európai képeivel, köztük 1948-ban tett magyarországi látogatásával, indokínai képeivel (1954-ben itt érte a halál, amint egy aknára lépett), végül barátok, hírességek általa készített fotóival (köztük Hemingway, Matisse, Picasso).
A mostani kiállítás októberig látható a Ludwig Múzeumban, majd a tárlat egy 13 várost - Salgótarjánt, Miskolcot, Sárospatakot, Debrecent, Szolnokot, Békéscsabát, Szegedet, Szombathelyt, Győrt, Székesfehérvárt, Dunaújvárost, Paksot és Pécset - érintő országjárásra indul.
Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú
Kutatási adatok bizonyítják, hogy a budapesti zsidóság településszerkezeti vonásai nemcsak a vészkorszak, hanem 1989 után is megváltoztak, átstrukturálódtak. A belső, úgynevezett. „zsidó” kerületek
2010. január 27-én békében, nyugodt szívvel elhunyt a múlt század legszuggesztívebb amerikai írója. Temetéséről nem tájékoztat senki, az írót ismerve, ilyesmire nem kerül sor. Az pedig teljesen biztos,
"Rendesen viselkedett egy Sisák nevű honvéd, egy alföldi parasztfiú." Ez nem csak édesapám beszámolóival, de Csapody Tamás cikkeivel, kutatásaival sem vág egybe.
