A Szombat non-profit jelleggel működő zsidó kulturális és politikai folyóirat. Első száma 1989 novemberében látott napvilágot, nyomtatott formában, azóta megszakítás nélkül, évente tíz alkalommal jelenik meg. Internetes kiadásunkban napi híreket, programajánlót és aktuális cikkeket olvashatnak.
A lap indulása óta integráló feladatot lát el: nyitott a zsidóság valamennyi irányzata, valamint az érdeklődő nem-zsidó közönség számára egyaránt. Igyekszünk kiegyensúlyozott képet nyújtani a magyarországi, s benne a zsidó közéletről, Izraelről és a Közel-Keletről, küzdünk az antiszemitizmus ellen, fórumot kívánunk teremteni a zsidó közösség vitáinak, valamint a zsidó téma iránt fogékony íróknak, művészeknek.
A Szombat munkatársainak kezdettől fogva célja, hogy eloszlassák a zsidósággal kapcsolatos – gyakran tapasztalható – tájékozatlanságot. Sem a magyar nagyközönség, sem a zsidóság nagy része nem ismeri eléggé a zsidó vallást, kultúrát. Olykor ősrégi téveszmék, gyakran felmerülő előítéletek is megjelennek, amelyeket az 1990 után újjáéledő antiszemitizmus ismét „csatasorba állított”.
Nem csupán a zsidó közösséget és kultúrát kívánjuk bemutatni olvasóinknak, hanem azt is, milyennek látszanak Magyarország és a nagyvilág egyes eseményei zsidó szemmel. Ezenközben folyamatosan törekszünk arra, hogy a zsidó világ fejleményeiről tájékoztassunk, a különböző véleményeket ütköztessük, helyt adjunk a vitáknak.
Rendszeres szerzőink Heller Ágnes és Konrád György, interjút adott, vagy cikket írt lapunkba mások mellett Bence György, Faludy György, Gerendás Péter, Gergely Ágnes, Geszti Péter, Göncz Árpád, Haraszti Miklós, Kertész Imre, Kis János, Kovács András, Müller Péter Sziámi, Presser Gábor, Schiff András, Somló Tamás, Székely Magda és Tamás Gáspár Miklós is. Politikusok sora fejtette ki Magyarországgal, a zsidósággal, vagy Izraellel kapcsolatos véleményét. A Szombat egyedi zsidó információs centrum és fórum, mely a közösség tagjai és a kívülállók közötti dialógusnak is helyt ad.
Folyóiratunk évente két-három mellékletben igyekszik egy-egy témát mélyebben körüljárni. A teljesség igénye nélkül néhány az eddigi mellékletek közül: Zsidó közösségek Közép-Európában; A magyarországi zsidó oktatás elmúlt tíz éve; Nők, zsidók, feministák; Izrael hatvan éve; Zsidó irodalom Közép-Kelet-Európában; Zsidó könyvkiadás Magyarországon; Zsidóság és kommunizmus; Zsidóság és konzervativizmus; Szex és vallás; Erdély és a zsidóság.
A zsidó téma iránt egyre nagyobb az érdeklődés, így a Szombat időről időre túllép a folyóirat szűk feladatkörén, és konferenciákat rendez, szociológiai kutatásokat szervez, kiadványokat tesz közzé. 1998-ban rendeztük meg a Zsidó sorsok magyar filmen című, háromnapos vetítéssel egybekötött konferenciát, melynek előadásait kötetben is kiadtuk Minarik, Sonnenschein és a többiek címmel. További szimpóziumaink: A magyar zsidó irodalom létformái (1996), Diaszpóra (és) művészet (1997), Zsidó sorsok magyar színpadon (1999), Fiatal magyar írók a zsidóságról (2001), Magyar zsidó jövőképek (2002), Új antiszemitizmus (2006).
Kiadásunkban jelent meg 2003-ban Angelusz Róbert, Kovács András és Tardos Róbert többéves kutatásának összefoglalása, mely a mai magyarországi zsidóság részletes „szociológiai térképét” rajzolja meg: Zsidók és zsidóság a mai Magyarországon. Egy szociológiai kutatás eredményei címmel. Gadó János 2005-ben közzétett tanulmánya, A zsidó iskolák végzettjei, 60 éve először elemzi a témát mélységében.
Van-e modern zsidó irodalom? címmel Szántó T. Gábor főszerkesztő irodalmi kurzust vezet az érdeklődőknek.
A Szombat három ízben angolul is megjelent s jutott el Nyugat-Európába, illetve az Egyesült Államokba, áttekintést adva a magyar, illetve a közép-európai zsidóság társadalmáról, kultúrájáról.
Számaink mind nyomtatott formában, mind a www.szombat.org internetes címen olvashatók.
A www.antiszemitizmus.hu honlapon a magyarországi zsidó- és Izrael-ellenes előítéletekkel teli közéleti és politikai diskurzust monitorozzuk. Blogunkon szerzőink és hozzászólóink aktuális napi reflexiókat fogalmaznak meg.
A lap, mely a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kiadásában jelenik meg, a magyar kulturális sajtó és a zsidó kultúra általános forráshiánya következtében támogatásra szorul, ezért akinek fontosak céljaink, és módja van arra, hogy segítséget nyújtson, kérjük, keresse velünk a kapcsolatot.
















Teljesen asszimiláns családban nőttem föl az I. kerületben. A Naphegy és a Krisztinaváros volt szűkebb pátriám, ahol minden utcát és minden lépcsőt ismertem. Gyerek- és ifjúkorom egy hajdan jobb napokat
2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a
Gyomorszorító asszociációink támadhatnak mindkét előadás bírósági tárgyalásjelenetét látva, ahol a tanút megmérgezik, a bírót megfélemlítik. A társadalomkritika a városi képviselőtestület
Régen az emberek nem voltak ennyire magányosak és árvák. Minden nemzedék egy láncszem volt az ősök láncolatában, amelyik Ádámmal és Évával kezdődött, és amelyiknek majd a hatodik évezredben lesz