Panyi Szabolcs / 2008. október 16.
(hecckampány helyett)
Nehéz úgy írni a Gecy c. színdarab szeptember 27-i bemutatójától, hogy közben az írás ne csússzon át félig-meddig egy undorító antiszemita hecckampány majd támadás krónikájába. Ezt azonban mindenképpen szeretném elkerülni, már csak a darab és az előadás, az alkotók és a közönség iránti méltányosságból is.
|
|
Részlet az előadásból |
(pornókritika)
Madáts Antal gazdag pornórendezőként bárkit érzéki örömökhöz tud juttatni, Luciferhez méltóan uralja a testet és az anyagot: szerepe dramaturgiailag is remekül van kitalálva, hiszen akár egy jelenetbe össze tudja gyűjteni az összes szereplőt. Hogy a produkció a pornó jelenségét teszi meg kritika tárgyának, nem csak az alkotók nyilatkozataiból volt sejthető, hanem már Madáts Antal fiktív pornóbirodalmának (Anti Porn Empire) kétértelmű elnevezéséből is. Bár a Madách-utalások sokszor túlzottan direktnek és didaktikusnak tűnnek, szerencsére a pornó jelenségét jóval komplexebben közelíti meg a darab. A flúgos, öreg pszichiáter, Dr. Lajos számára a pornóforgatás a boldogság újbóli elérését kínálja, hiszen megkaphatja, vagy legalább láthatja meztelenül paciensét, Rebekát. Rebeka azt hiszi, hogy egy pornószerepléssel ismét magára vonhatja volt férje érdeklődését. Mari, Dr. Lajos felesége pedig segít a pszichiáternek megszerezni Rebekát, ha cserébe húsz évnyi házasság után végre lehet gyerekük – és nem mellesleg titokban ő is szerepet kér a pornófilmben… Madáts Anti saját unokahúgát a pénz és a siker ígéretével veszi rá, hogy játssza el Éva szerepét. A forgatás azonban vérfürdőbe torkollik – a szereplők, akik kimaradnak a pornóból, kvázi bosszút állnak ezért. Levente, a szerencsétlen költő gyermekkori szerelme, Éva miatt, a Levente hatása alá került Pincér pedig szellemi vezetőjét követve vesz részt a „leszámolásban”. És azért, mert egy pornóoldal pénzt nyúlt le a hitelkártyájáról…
(humor és alakítás)
|
|
Mérő Vera, Pénzes Olivér |
Talán ez a sokféleség is biztosítja, hogy az előadás végig szórakoztató; egyedül a túlnyújtott, túlcsavart jelenetek és a néha olcsónak tűnő poénok zavaróak. Ádám és Levente karaktere nincsen eléggé megírva, kidolgozatlan (különösen a Levente-szál, a hajléktalanok felgyújtásától a gondolatolvasásig), és a színészek sem remekelnek. Ádám esetében a színész egzotikuma aranyos és bájos, de azon túl, hogy tematizálja a magyar nyelvet és a magyarságot (mely a darab végén a Himnusz előadásában végződik), nem tesz sokat hozzá a darabhoz. Az előadás utolsó harmadában Dr. Lajosnak és feleségének, valamint Rebekának sajnos alig jut szerep, a néző hiába várja újra Vajda Róbert, Faragó Zsuzsa és Spilák Klára izgalmas alakítását. A durva humor néha túlzottan is érzelmes, szép melódiákkal megtűzdelt jelenetekben oldódik föl, a túlvilági befejezés sem az igazi valahogy. Mindezeken túl invenciózus, szórakoztató és elgondolkodtató darab a Gecy. Mielőtt bárki ítélkezne róla: előbb nézze meg!
(Toepler Zoltán: GECY, bohózat, Budapesti Zsidó Színház & Városi Színház, az előadás helyszíne: Sirály kávéház)
Szereposztás:
Anti, a pornómágus: Preiszner Miklós
Rebeka, ügyvéd: Spilák Klára
Dr. Lajos, pszichiáter: Vajda Róbert
Mari, Dr. Lajos felesége: Faragó Zsuzsa
Levente, költő: Jávor Bence
Éva: Nagy Eszter Mira
Ádám: Said Tichiti
Pincér: Toepler Zoltán
Judit, Anti asszisztense: Mérő Vera
Két lator: Pénzes Olivér, Tóth Andor
Író:
Toepler Zoltán
Rendező:
ifj. Sebő Ferenc
Zene:
Kardos Horváth-János (KAUKÁZUS), Peter Ogi
Irodalmi munkatárs:
Farkas Zsolt
Koreográfus:
Dékány Edi
Rendezőasszisztens:
Gazsi Enikő

















Teljesen asszimiláns családban nőttem föl az I. kerületben. A Naphegy és a Krisztinaváros volt szűkebb pátriám, ahol minden utcát és minden lépcsőt ismertem. Gyerek- és ifjúkorom egy hajdan jobb napokat
2010. február 21 és 28 között nyílt hetet tartott Európa első Izraeli Kulturális Intézete (IKI), a Paulay Ede utca 1 szám alatt. Az intézet, mely a tervek szerint 2010 őszén nyitja meg kapuit a
Gyomorszorító asszociációink támadhatnak mindkét előadás bírósági tárgyalásjelenetét látva, ahol a tanút megmérgezik, a bírót megfélemlítik. A társadalomkritika a városi képviselőtestület
Régen az emberek nem voltak ennyire magányosak és árvák. Minden nemzedék egy láncszem volt az ősök láncolatában, amelyik Ádámmal és Évával kezdődött, és amelyiknek majd a hatodik évezredben lesz