2012. január 17.

A holokauszt idején embereket megmentő svéd diplomata száz éve született, a nyitóünnepség a Nemzeti Múzeumban lesz.

Ma nyitják meg hivatalosan a holokauszt idején folytatott embermentő tevékenységéről ismert svéd diplomata, Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett emlékévet, az eseményen beszédet mond Martonyi János magyar és Carl Bildt svéd külügyminiszter.

Martonyi János a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő ünnepélyen nyitja meg a Wallenberg-évet, mások mellett Carl Bildt svéd külügyminiszter és Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter társaságában. A rendezvényen Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is felszólal.  A Wallenberg család nevében Louise von Dardel mond köszöntőt, és felszólal Anette Lantos, az amerikai képviselőházi tag Tom Lantos özvegye is.

Az eseményen bemutatják az egykori diplomatáról készült kisfilmet, átadják a Wallenberg-díjakat, illetve a Wallenberg Centenáriumi Díjakat, valamint a külügyminiszterek megtekintik a Számomra nincs más választás - Raoul Wallenberg 1912-2012 című fotókiállítást.  A megnyitó előtt Carl Bildt beszédet mond a Közép-európai Egyetemen Raoul Wallenberg tevékenysége, az emberi jogok és a nemzetközi kapcsolatok közötti összefüggésekről.

A Raoul Wallenberg Egyesület két rendezvényen emlékezik az egykori svéd diplomatára: megkoszorúzzák az osztrák nagykövetség épületénél lévő Wallenberg-emléktáblát és a XIII. kerületben, a Pozsonyi út és a Raoul Wallenberg utca sarkánál álló emlékművet.

(MTI Reprodukció - Fotó: Földi Imre)

Raoul Wallenberg, egy svéd kereskedőcsalád sarjaként 1912. augusztus 4-én született Stockholmban, Magyarországra - részben amerikai szolgálatok megbízásából - 1944 tavaszán érkezett svéd diplomataként, követségi titkári rangban. Mintegy 20 ezer zsidó embert mentett meg a deportálástól és a szinte biztos haláltól azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket.

A svéd diplomata a szovjet hadsereg fogságába került. Moszkvába szállították, majd a szovjet titkosszolgálat székházának belső börtönében tartották fogva. A hivatalos szovjet közlés szerint 1947. július 17-én halt meg.

Ezt azonban, mivel sem a maradványai, sem hitelt érdemlő halotti bizonyítvány nem került elő, többen vitatják. Egyes beszámolók és a tavaly tavasszal orosz archívumokból előkerült új bizonyítékok azt látszanak alátámasztani, hogy Wallenberg még évekkel később is életben volt.

Raoul Wallenberg, Budapest díszpolgára, magyar állampolgárok tízezreinek megmentője idén lenne száz éves. Az embermentő svéd diplomata a Yad Vashem Intézet javaslatára Izrael Államtól megkapta a „Világ Igaza” címet, az Amerikai Egyesült Államoktól tiszteletbeli állampolgárságot kapott, míg Kanadában Raoul Wallenberg emléknappal emlékeznek rá. Sorsa máig nincs megnyugtatóan tisztázva.

A magyarországi Wallenberg év célkitűzéseiről és fontosságáról Németh Zsolt az Emlékbizottság elnöke így fogalmaz:

„Raoul Wallenberg a korabeli magyarországi és európai embermentés szimbolikus alakja. „Ember az embertelenségben”, a holokauszt borzalmaiban. Magyarország nagyra becsüli és őrzi a mártír svéd diplomata emlékét. Születésének 100. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya határozatot hozott a 2012-es év Wallenberg Évről és emlékbizottság felállításáról. Célunk, hogy az emlékév során tisztelegjünk emberi nagysága előtt, s egyben az is, hogy megemlékezzünk mindazokról, akik vele összefogva, vagy hozzá hasonlóan a zsarnoki rendszerek embertelenségéből embereket mentettek. Ez az évforduló jó alkalom arra, hogy levonjuk a múlt tanulságait, s fényükben áttekintsük az aktuális emberi jogi, kisebbségi kérdéseket, megszólítsuk a jövőt, a fiatalokat.

Az Emlékév rendezvényein bemutatjuk Raoul Wallenberget, a diplomatát és embert, embermentő társait, magyarországi segítőit, az embermentés körülményeit, a kirekesztés és diszkrimináció veszélyeit. Mindezzel a demokrácia és az emberi jogok védelmére, a több évezredes értékeink melletti kiállás fontosságára kívánjuk felhívni a figyelmet. 2012-ben kiállítások, konferenciák, koncertek, vetélkedők, a tanúkkal és a Világ Népeinek magyar Igazaival való találkozások hozzák kézzelfogható közelségbe minden generáció és érdeklődő számára a kor eseményeit, s azok máig ható összefüggéseit, tanulságait.”