Szombat előfizetés 2017

Szent hajlék, szkíta hajnal és a vérzsidó…

Írta: Szarka Zsuzsa - Rovat: Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A Dumaszínház és a Gólem Színház közös produkciója a Zs-kategória / Önfeledt zsidózás revüvel egy zenés-táncos kabaré, bőségesen áradó zsidózással, cigányozással, buzizással, szőke-nőzéssel.

Fotó: juranyihaz.hu

Fotó: Balogh Balázs

A pörgős előadás során abszurd jelenetek váltakoznak sikamlós és témához illő versekkel, betétdalokkal és tánccal, ízekre szedett zsidó kifejezéstárral. A díszletek minimalista festésű lépcsősoros dobogók és elegáns, bordélyházba illő függönyök. Hat színész játssza változó szerepeit Juristovszky Sosa látványos és mondén jelmezeiben.

A humor felold, iróniával és nagyvonalú öniróniával bármely probléma kezelhető. Mennyire vagyunk türelmesek egymáshoz?  Parodizálható-e egymással szembeni türelmetlenségünk? Merengünk az internet előtt vagy az utcán lépten-nyomon felkapjuk a fejünket, mert hasonló kérdésekbe ütközünk:  igaz, hogy a zsidók szeretik a pénzt és nagyon gazdagok és tényleg át akarják venni a hatalmat a világ fölött? Igaz, hogy a zsidók veszélyesek és több millióan élnek Magyarországon? – ezt tartja legalábbis a szóbeszéd. Dragomán György, Litkai Gergely (a Dumaszínház alapítója), Lombos Márton, Szabó Bori, Szálinger Balázs, Székely Csaba és Vinnai András kortárs írók próbálnak válaszolni ezekre a kérdésekre.

A többszerzős produkció széteshetne, de szerencsére nem teszi. Lendületesen karikírozza viszont a közéletet, közbeszédet, a mindennapi vulgár-antiszemitizmust,  cigányozást, fekázást, buzizást, szőke nőzést, hiszen mindenfelől előítélet leselkedik ránk, mert lehetünk zsidók, buzik, cigányok, vagy akár óvodások.  A darab óriási érdeme, hogy egy asztalhoz ültet zsidót, cigányt, meleget és antiszemitát. Karaktereket ábrázol, a patologikust és a tipikust, az identitás-keresőt és a válságban lévő identitást.

Bevezetőül gondolatébresztő a Litkai által írt jelenet: hányféleképpen lehet kimondani és hangsúlyozni azt a szót, hogy zsidó? Hányféleképpen cseng? Sokféleképpen, és ebből bomlik ki az előadás minden árnyalata.

Székely Csaba írta a „Vérzsidó éjszakáját”, egy meghasonlott ifjú náciról (Bán Bálint), aki minden éjjel vérzsidóvá változik egy pesti éjszakában tévelygő zsidó vámpírhölgynek köszönhetően, és egy remegő rabbiról (Janklovics Péter). Mi sem természetesebb, hogy a horogkeresztes fiatalember vérzsidó akar lenni. Egy személyiség nem egyszerűen fekete vagy fehér.

Nem kevésbé  abszurd a Szent Hajlék idillje, melyben a háromgyerekes apuka (Janklovics Péter) visszatalál gyökereihez, Tóra-tekercset bont és sátrat építene gyerekeivel (Bán Bálint, Kálid Artúr, Huzella Juli). Na, de mennyi az az egy sing? Ez ám a dilemma. Danika (Kálid Artúr) égszínkék macit magához ölelve és kedvesen buzerálva ordít: miért nem leszünk inkább indiánok…!!!

A Szkíta Hajnal összejövetelen az ősmagyar-hun-avar-szkíta  tudós-teoretikus – Bán Bálint alakítja egy labilisan lengő kackiás bajusszal – megállapítja, hogy minden zsidó magyar.

Na, de milyen karakter a Messiás? És milyen színű? Hát fekete! (Kálid Artúr játssza) Kifaggatja őt a baloldali és a (nép)nemzeti média is. A műsorvezető (Kerekes Viktória) egy agresszív domina, még azt is belénk szuggerálná, hogy a Messiás egy náci fasiszta.

Bicskanyitogatóan élethű a poharazgatós jelenet, eufemizmusoktól mentesen, és csak úgy tántorgunk az előítéletek hálójában. Igazi körmagyar. Pöröly Vazul jobbikos képviselőt a pártja számára is szalonképtelen kijelentései miatt a roma Orsós Józsihoz küldik vendégeskedni. A pálinkaiddogálás közben mindenki kibontakozik. Vazul és Orsós Józsi felhevülten szidja a szőke nőket és a zsidókat, míg a körükbe nem csöppen a katolizált (amúgy zsidó) Áron, hogy hármasban szapulják a melegeket, ám befut a meleg és katolikus (eredetileg zsidó) plébános, és Józsi határontúli felesége, Piri (Gergely Katalin) aki hamarosan székely cigány kurvává avanzsál, és a plébános pápista zsidó buzi lesz. Mindenki kap egy szép címkét, egyedül a frigid kurvában feszül valami feloldhatatlan ellentmondás.

A záródaloknál rádöbbenünk, hogy mindenki zsidó, vagy az akar lenni.

Provokatív és vérfagyasztóan szókimondó a produkció – de talán mégsem eléggé. A lényegi mondanivalót elröhögtük. Ám ne fitymáljuk le, érdemes megnézni.

 *

Rendező: Borgula András, dramaturg: Németh Virág, díszlet: Borgula András, jelmez: Juristovszky Sosa. Helyszín: Jurányi Inkubátorház, 1027. Budapest, Jurányi u. 1.

Címkék:2015-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zs. faktor a Könyvfesztiválon

Zsidóság, Izrael, antiszemitizmus és a vészkorszak témája is jelen van a Könyvfesztiválon kínált könyvekben. Válogatás a 2015. április 23. és...

A francia politika öt dilemmája – Michel Houellebecq Behódolása kapcsán

Michel Houellebecq Behódolás című regénye kevésbé szól az iszlámról, mint Franciaországról és a nyugati civilizáció jövőjéről. A tematika korántsem új:...

Close