Szombat előfizetés 2017

„Schmaltz és shtick” nélkül, avagy: mi csak jó zsidó zenét akartunk játszani

Írta: Schranez Rebeka - Rovat: Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Interjú Frank Londonnal, a Klezmatics egyik alapító tagjával

8 - Frank London fotó Lia Chang

Frank London (fotó: Lia Chang)

 

– A Klezmatics egyszerre autentikus és kísérletező, több világzenei hatás is keveredik a számaitokban. Mennyire tudja megőrizni a zenekar az úttörő szerepét, amit alakulásakor jelentett?

Feltételezem, „autentikus” alatt a jiddis/klezmer zenei hagyományokhoz kapcsolódó elemeket és ezek folytatását érti. De ne feledjük, hogy a kísérleti zene maga is egy hagyomány és autentikus. Amikor 1986-ban megalakítottuk a Klezmatics-ot, nem állt szándékunkban bármilyen úttörő szerepet betölteni, csak jó zsidó zenét akartunk játszani, „schmaltz és shtick” nélkül. És továbbra is célunk, hogy színvonalas, új, kreatív, intelligens, de a régi jiddis forrásokból merítő zenét csináljunk. Új, ősszel megjelenő lemezünk több, mint egy tucat jiddis és klezmer kompozíció, mely mindig a hagyományokra építkező, de széleskörű zenei alapot felölelő darabot tartalmaz.

– A klezmer zenét is talán eddig ez tartotta életben, hogy egyszerre volt jelen a hagyományok követése és a folyamatos megújulási törekvés. Mit gondolsz, mi lesz a klezmer zene jövője?

A klezmer és a jiddis zene nagyon gyorsan fejlődik, és a jövő is rengeteg lehetőséget rejt magában. Sok zenekar egyre több régi számot replikáz, egyre jobb megoldásokkal, ráadásul majdnem mindegyikük ötvözi sikeresen a klezmert egyéb zenei hagyományokkal. Nagyon izgalmasnak tartom az autentikus jiddis/klezmer zene előtt álló számos fúziós lehetőséget, mint például kortárs klezmer groove tánczene, akiin, salsa, afro-pop, funky, klezmer, mint improvizációs zenei alap,új klezmer/jiddis zene (klasszikus, kortárs, avantgárd)

– Mi a véleményed a magyarországi klezmer zenekarokról?

Számomra a kortárs magyar zenei irányzatok még a klezmernél is izgalmasabbnak tűnnek. Ez a zenei élet inspiráló és virágzó. A magyar népzenei forrásokat felhasználó művészek (Sebestyén Márta, Muzsikás, Szalonna, és a többiek), a klasszikus zene (Eötvös Péter), a kreatív zene (Ágoston Béla), vagy a folk-jazz (Lukács Miklós) játéka is lenyűgöző.

 

– Hogyan kerültél kapcsolatba a Nigunnal?

Andrással már sokszor találkoztam, többnyire Weimarban, a klezmer/jiddis zenei szimpóziumokon. Nagyra becsüljük egymás törekvését, mely a zsidó zene ötvözését célozza a jazz és improvizációs zenei elemekkel. Ezt budapesti koncertünkön meg is valósítottuk. András ötlete volt, hogy játsszunk együtt, és erre lehetőség is nyílt a Budapesti Zsidó Nyári Fesztiválon.

 

Van-e olyan speciális téma, aminek a zenei megfogalmazásán dolgozol mostanában?

Jelenleg a Klezmatics mellett számos más, speciális projektem is van.

 

Van három új banda: Sharabi: a punjabi Deep Singh ütőhangszeres mesterrel, bhangra/hollywood/jiddis funky kísérleti zene, Shekhinah Big Band: avantgard latin dzsessz, klezmer nagyzenekarral, amely a számaimat játssza, Hazonos with Yanky Lemmer: jiddis/klezmer zenekar tradicionális kelet-európai kántor énekessel, a régi és csaknem elfeledett hagyomány újjáélesztésére. Chazn Jaakov ’Yanky ’ Lemmer, az askenázi vallásos énekek új generációjának legjobb előadóművésze.

A magyarországi holokauszt 70. évfordulója emlékére létrehoztunk egy öt New York-i és öt magyar tagból álló csapatot, amely a magyar zsidó zenei hagyományokat járja körül minden lehetséges aspektusból. Ennek neve az Üvegház Projekt. Ebben dolgozik: Richie Barshaw, a Klezmatics tagja; a virtuóz Lukács Miklós cimbalmos; Aram Barakian, Lou Reed bandájából; a kreatív művész, Ágoston Béla; a sokoldalú tehetséggel megáldott hegedűs és énekes, Szirtes Edina ’Mókus’; és további neves zenészek. Budapesten lépünk fel, a februári BMC-n.

 

És van két neves darabunk is: Hatuey: jiddis/spanyol/taino opera, a legendás törzsfőnök Hatuey életéről, aki a spanyol konkvisztádorok ellen harcolt; Salomé: a legendás Salome történet multi-médiás feldolgozása, Adeena Karasick költő átiratában, film és táncjáték formájában.

 

– Több kiváló zenésszel is együtt dolgoztál már, melyikük zenei világa állt hozzád a legközelebb eddig? Vagy pedig inkább azt tartod fontosnak, hogy a különböző felfogásokat ütközteted egymással és ezt visszatükrözöd a zenében?

Az én zenei világom alapja, hogy az emberek figyelnek egymásra, teljesen az adott pillanatban gondolkodva, a kreativitásra és interakcióra fókuszálnak. Minden a Chicago-i Art Ensemble-lel kezdődött, és onnantól kezdve nem álltam meg. Ahogyan az ember minél több zenei hagyománnyal ismerkedik meg, megérti a zenei irányzatok közti különbségek sokrétű felhasználási lehetőségeit is, hiszen annyi módon emelhetünk át elemeket egyik hagyományból a másikba, pl.: forma, stílus, tartalom, esztétika, funkció, ontológia, vagyis szinte bármit.

 

– Klezmer zenét tanítasz különböző egyetemeken, például Kanadában. Hogyan tudod segíteni az ottani diákok pályafutását? Beveszed a tehetségesebbeket esetleg a formációidba is?

Teljes mértékben. De megvan a folyamatosság is, mert minden generáció tehetséges zenészeivel játszom, az idősebbtől, a kortársakon át, a legfiatalabbakig. A jiddis zenei életben ott van pl. Richie Barshay, Judith Berkson, Brandon Seabrook, és számos más, tehetséges és inspiráló művész.

 

– Úgy tudom, hogy a londoni KlezFest művészeti vezetője is vagy. Hogyan jött lére és milyen célkitűzései vannak ennek a fesztiválnak?

A londoni szervezet, a JMI új igazgatója, Sophie Solomon lett, bár fantasztikus új célkitűzésekkel ugyan, de tovább nem folytatják a londoni KlezFest megrendezését. Most tehát még fontosabbá vált a KlezKanada, mely egyhetes művészeti rendezvény minden augusztusban, a kanadai Montreálban – melynek én vagyok a zenei igazgatója. A KlezKanada a „kulturális gyár” egyfajta modellje, teljes mértékben a jiddis/askenázi zsidó kultúra elemeire alapozva, a gondolkodásmód, történelem, és a hagyományok tekintetében egyaránt. A zenei rendezvények mellett van itt még színházi produkció, tánc, költészet, film, előadások, sőt jiddis nyelvkurzus is. Szlogenjei: alkoss újat, tanulj minden nap, partizz minden éjjel! Sajátíts el új készségeket, hogyan lehetsz kultúra-alkotó! A rendezvény abszolút multi-generációs. Idei fő témánk: „Az askenázi zsidó kultúra mágiája és babonái – a jiddis tovább él!”, amelyre a világ minden pontjáról érkeztek tanulni vágyó emberek és előadók is. A nemzetközi mezőnyben pedig, egyik neves vendégművészünk, a magyar-amerikai Bob Cohen klezmer zenész volt.

Címkék:2014-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Forgatható emlékezet

A vászon két oldalról olvasható mű: festmény elmosódott kontúrokkal; emlékfoszlányok körvonalai. Valódi vagy képzelt talánykockák egy mozi vásznán. Az emlékezet...

Vasárnap nagy purimi mulatság a Goldmarkban

Véget ért a Szombat, így már készülhetünk a vasárnapi nagy purimi mulatságra a Goldmark teremben. A Dohány utcai közösség megadja...

Close