Röhrig Géza: Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit

Írta: Röhrig Géza - Rovat: Irodalom, Kultúra-Művészetek

Röhrig Géza verseskötetének fő témája az identitás törékeny mivolta. Erre utal a cím is: az ember otthonosságát miképpen és hol találhatja meg, elsősorban saját magán belül?

Úgy hogy ezek a gyökerek ne akadályozzák, ne botoljon meg a lépteiben. Egyéni és családi tragédiák rengetegébe vezet be minket Röhrig. Gyilkosság, árvaság, árulás. Sebek és sérülések. Kitaszítottság. Ezek a versek közelről mutatják meg az áldozat összetettségét, azt hogy az áldozatban is ott van a rossz, a bestiális, az akarat; ott van benne – ha fogyóban is – az ember.

A kötetet tegnap mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a szerzővel Szabó T. Anna költő, műfordító és Iványi Gábor metodista lelkész beszélgetett.

 

rohrig_g_2016_c_szilagyi_lenke

Röhrig Géza (fotó: Szilágyi Lenke)

Röhrig Géza

annus ángyi

’itt ebbe a házba is születtem
ez vót a kút betömtük
mélyről gyütt a víz
húztuk eleget
mos mégis hiányzik’

az árkok mozaikosra repesztették arcát
’megért gabonája vagyok én Istennek’

bokára harmonikázott mackóban csoszog
lefogyott a télen

valamit mindig visel a fején
’a búbomon má kopasz lettem akár a papok’

’pedig’ mutat a nagytükör sarkába tűzött képre
’valaha pont a hajamér irigyeltek’

az ételhordót a kerítés felett veszi át
’ne lássák hogy mindég ugyanabba vagyok’

hárman eszik azt az egy adagot

’akárhogy dolgozik
a semmitlen ember itt nem jut zöld ágra
hacsak föl nem köti magát egyre’

Röhrig kötet B1az asztal fölé lóg az izzó
’így a gyöngébb körte is megteszi
ritkán gyújtom meg
csak ha tényleg muszáj
enni tudunk a sötétben is’

elfordulva kissé fölemelt fejjel ebédel
’ha beteszem a fogsort
sajnos nem tudom a számat egészen becsukni’

holnap utcai ruhát vesz
délben jön a nyugdíj
’ne az ajtóban adja át aranyos’
húzza be a postást
’kiviszi a cúg a meleget’

nincs jól
’zúg a fejem akár egy királynőtlen kaptár
pedig ma föl akartam menni a padlásra’

a vödör krumpli mellett jézus szíve olajnyomat
’mikor kiköltöztem a pitvarba
levette a falról a menyem
aszonta nekik ez má nem áll jól’

vasárnap eltotyog a templomig
ott az utolsó padra leomlik

’mióta beadtam a gyűrűm a zálogba
röstellek az uramhoz kimenni a temetőbe’

 

Röhrig Géza: Az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit, Magvető Kiadó, 2016. 89 oldal, 1990 forint

Címkék:Röhrig Géza

[popup][/popup]