Szombat előfizetés 2017

Mitől zsidó egy fesztivál?

Írta: Szarka Zsuzsanna - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek, Színház, Zene

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Krakkóban

plakaty_25fkz_budapest

Lengyel plakát – Király utca

„A fesztivál szimbolikusan Auschwitz árnyékában zajlik, de Hitleré lenne a győzelem, ha még mindig csak sírnánk” – Janusz Makuch szerint. Zsidó reneszánsz zsidók nélkül? Katolikus lengyel segítséggel misztikus értekezés a zsidósággal? Nyáron özönlenek a turisták Kazimierz, a hajdani kísértetváros, a történelmi zsidónegyed felé, hogy élvezzék a Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivál, eme valóságos világtalálkozó programjait. A kölcsönös megértést hirdető fesztivál nemcsak a zsidó kultúra történeti hátterét, inkább a dinamikusan változó-fejlődő jelent és jövőt kutatja. Nem sablonos klezmer-rendezvény, hanem az askenázi, szefárd, orientális, izraeli kultúrák határmezsgyéjén egyensúlyozó, különféle világokat bemutató fesztivál. Tiszteli a tradíciót, de nincs a hagyományba zárva. Volumenében a budapesti zsidó fesztivál hasonló, ám Lengyelországból (szinte) hiányoznak a zsidók. A megmaradt túlélőket az állampárt anticionista kampánya kényszerítette távozásra. A 80′-as években II. János Pál pápa állást foglalt az antiszemitizmus ellen, és sok lengyel rácsodálkozott a zsidó múltra. Az (újra)felfedezők között Janusz Makuch korán rálelt a klezmerre és 1988-ban megszervezte az első Krakkói Zsidó Kulturális Fesztivált, melynek a mai napig fesztiváligazgatója és lelke.

A rendezvényen nem a klezmer a fősodor, a szefárd, haszid és kántorzene jelzésértékű a műsorpalettán, ehelyett a kortárs zsidó jazz, elektronikus, rock, pop, psychofolk (stb.) fúziós koncertek és kortárs improvizációk vették át a vezető szerepet. Frank London, a New York-i zsidó alternatív szcéna vezéralakja központi figura: az autentikus klezmer kísérletező, fúziós lehetőségei izgalmasak.

Az idei 25. KZSF bemutatta a holokausztig virágzó zsidó kultúrát. A fesztiválhelyszínek: Krakkó zsinagógái és a belváros. Az univerzális kínálatot hagyományosan hat (Classic, Off, Art, Idee, Kids, Társrendezvények) címet viselő tematikus blokkra osztják a szervezők. A program – arányosan – napközben előadásokból, workshopokból, színes programokból, este koncertekből és partikból áll. Együtt a szent és a profán. Változatos témában zajlottak előadások és workshopok: építészet, tér, természet, klezmer, zsidó tánc és haszid éneklés, Kazimierz és Podgorze (a holokauszt autentikus helyszíne), stb. Bőséggel voltak irodalmi találkozók. Fotósok és filmek is. Vallási ceremóniák: szombat-fogadás és havdala. Izgalmas kirándulások: az ipari Kazimierzt ismertető séták, a gettó felfedezése, zsinagógai és temetői látogatások és stetl-túrák.

Néhány lényeges karakteres zsidó műfaj hiányzott a palettáról. A jiddis kultúra komoly színházi hagyományokra tekint vissza. Színházi előadás általában nincs a fesztiválon, ez űrt hagy maga után, hiszen egy kortárs improvizációs színház is fel tudna támasztani valamit abból a színházi kultúrából, melyet hajdani előadói létrehoztak. A másik mellőzött terület a háború előtti zsidó festők emléke, pedig sokan voltak és termékenyen alkottak. Felidézhetőek lennének, akár önmagukban vagy kortárs reflexiók kontextusában.

A rendezvény mesterséges, a lengyel modell példátlan; a zsidó reneszánsz fő egyéniségei, a krakkói lengyel „zsidók” főképp katolikusok (a fesztiváligazgató is lélekben zsidó), de jó menedzserek. Ám a projekt fárad: Kazimierz turistalátványossággá vált és Disneyland-szindrómában szenved. A zsidó életet a zenei minőség támasztotta fel. A szervezők a 90-es évek elején meghívtak egy ismert amerikai klarinétost zenei igazgatónak, aki összetrombitálta a zsidó jazz és világzene ikonjait. Janusz Makuch korán eljutott a KlezKampra a New York állambeli Catskillbe, az amerikai zsidók szabadiskolájára, így a fesztivál rekonstrukciós missziója töretlen kulturális körforgásban rezonál New Yorkkal és a keleti part zsidó intellektuális központjaival.

Bánk

Sokan letekertek a tóra e szubkulturális gyűjtőmedencébe: a háromnapos, kulturális és civil rendezvényre. Sokszínű a tóparti buli, kedves hely: stég tóval, festői táj, fényár, nappali művészeti program éjszakai koncertekkel. Városi bringások, kutyások, kiscsalád, nagycsalád, számtalan bicikli és kutya (meg macska). Életmód és (zöld) szemlélet, bár utóbbi egy fesztiválnál önellentmondás. Ugorjunk a tóba inspiráló zöld környezetben, ahol a közélet és kultúra – tematikus programokba csomagolva vár…

9 - bankito-fesztival-bankA Marom Egyesület teltházas „ellenfesztivált” rendezett, mely kisebbségre és sokféleségre fókuszált. „Mindenkinek több oldala van, de legalább kettő” – volt az idei szlogen. Az ideális valóságépítő sorozat újabb alternatívákkal bővült: olyan független közeg létrehozásán dolgozott, ahol mindenki átélheti saját és mások sokoldalúságát. Teret adott a fősodorbeli kultúra kritikusainak, független művészeknek, átrepítve őket a szubkultúrák világából a fesztiválszínpadra.

Ideális világot modellezett a hetedik szülinapján: a gazdag zenei kínálaton túl kb. harminc civil szervezet programjaival és tucat színházi előadással várta a fesztiválozókat, mert „sok olyan társadalmi probléma és kihívás van Magyarországon, amelyekkel érdemes foglalkozni” – mondta Schönberger Ádám fesztiváligazgató. Itt is volt a Kettős Mérce, a Budapest Pride, a HVG, a Klubrádió, a Romakép Műhely, a Transparency International és sokan mások. A közéleti és kulturális programválasztékban a hangsúly a közéletre esett. Pár árnyalattal több volt a kelleténél a világmegváltás – bár lehet, hogy ez csak életkor kérdése.

Hat zenei színpad és egy stégszínpad még nem fesztiválmonstrum: húzónevek nélkül Péterfy Bori volt talán a legismertebb. Évről évre trend, hogy nagy sztárok helyett színpadot kínáljanak a progresszív, karakteres kis zenekaroknak.

A választékban mindig jut egy markáns szelet a zsidó tematikájú programoknak, lévén a Marom Egyesület egy alternatív zsidó kulturális szervezet. Ez a zenei és közéleti programok túlsúlya mellett most kisebb arányú. Dilemma, hogy ez a fesztivál közéleti vagy zsidó. A látogatók jó része (tkp. kiruccan a pesti belváros) nem is zsidó vagy alig. Az alakulásánál a fesztivál a zsidóság újraértelmezését vizionálta, majd missziója bővült, és nem csak egy alterzsidó fesztivál lett a cél, hanem több kisebbségi kultúra bemutatása. A „Talmud nemcsak nőknek” programsorozat Bánkon landolt, és a „Talmud – Mózes meg a nők” interaktív előadást Bartha Anita és Bárász Tamás moderálta ősi talmudi szövegekből építkezve. Több programot szervezett a Dor Hadas (Új Nemzedék) Egyesület, mint a fesztivál egyik régi „tartóoszlopa”. Bánkitón hagyomány a közös éneklős szombatfogadás és szombatbúcsúztatás. Idén az ősi tradíció értelmezéseit vizsgálták és az izraeli Leetal Vaknin workshopján hangsúlyozta a vallási és nemzeti dimenzió szerepét. A Maromhoz kötődő Pilpul.net szerkesztőgárdája közösségépítő programot szervezett. Zarándoklat is volt a dzsungellé vált alsópetényi zsidó temetőbe. A tóparti sátrak között húzódott a Haver Alapítvány standja, ahol a saját identitása várta a látogatót, és az alapítvány öt éve alakult kistesója, az Uccu Roma Informális Közalapítvány se maradt ki.

A rendezvény csúcsa egy színházi minifesztivál volt független alkotóműhelyek fesztivál tematikájához illő interaktív előadásaival. Ezen kívül voltak kortárs filmek, szokásosan gyerek- és családi, valamint bringás és sport programok. Szociálisan érzékeny kortárs művészeket (mint mindig) a Tranzit.hu delegált. Az irodalomnak azonban hűlt helye volt, pedig irodalmi találkozók új színt vinnének a fesztiválba.

A Zsidó Kulturális Fesztivál

9 - zsido-kulturalis-fesztivalamely a sok éves múlttal rendelkező Zsidó Nyári Fesztivál helyébe lépett – úgy tűnik, megmarad a tradícióban sztárparádéval, fúziós zenekarokkal, hidakkal kultúrák és vallások között. A MAZSIHISZ és a BZSH 17 év után változtatott a szervezésen, kimaradt a Vadas Vera féle ZSIKK, mely némi vita után a Zsidó Nyári Fesztivál védjegy birtokosa maradt, s talán a jövőben még hallat magáról.

Sok idő nem volt programszervezésre. Böjte József, a fesztivál (azóta a Petrás Mária ügy kapcsán lemondott) művészeti vezetője és társai lóhalálában megszervezték a programsorozatot.

A ZSKF kissé konzervatív formáció; követte a korábbi szervezési tendenciát, de kevesebb helyszínen. Az elmúlt években nem alakult ki fesztiválhangulat a zsidónegyedben sem, a nyitott utcai rendezvények, a környék lakóit bevonó közösségi programok hiányában. Most kitárult a Tesla közösségi tér és mozgásba lendült a Gólem Színház (új fesztiválszereplő) interaktív múzeumi párbeszéd-attrakciója. Hiányoztak persze a külföldi sztárok, nincs pl. egy Frank London a meghívottak között. A legnagyobb gond, hogy az összművészeti igény elve sérült: képzőművészet nincs a programpalettán. Kis fantáziával lehetett volna.

Klezmer, kántorkoncert, klasszikus zene, folk, kortárs jazz, rock és blues, független színházi előadások, film, fotó és gasztronómia voltak a műfajok. A három történelmi helyszín: a Dohány és Rumbach utcai zsinagóga, valamint a Goldmark terem. A Dohány zsinagóga óriási „koncerttermében” a fesztiválhoz kötődő Budapest Klezmer Band nyitókoncertje egyben 25. születésnapi program is volt, a sztárvendég Szinetár Dórával. Kern András vendégszereplőivel tartott estet: évről évre tendenciózusan jelen van a „könnyű műfaj” – bár ennek szükségessége vitatható.

A szervezők meghívták a MÜPA „vezérkarát” és előadóit: ez garancia a minőségre. Ők a programjukba beemeltek klasszikus zsidó zeneszerzőket vagy dallamokat (témát). Snétberger Ferenc gitárművész tanítványaival és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral adott koncertet: „Népem emlékére” c. gitárra és nagyzenekarra írt művét (a holokauszt 50. évfordulójára komponálta) ősi roma dallamok ihlették. Fassang László orgonaművész klasszikusok átiratait és héber dallamok improvizációit adta elő Fullajtár Andrea előadói közreműködésével. A Budafoki Dohnányi Zenekar és Hollerung Gábor karmester a holokausztfilmek zenéit se hagyta ki, bár filmzene-koncertjük inkább illik a MÜPA-ba vagy a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra, mint zsinagógába.

A Rumbach zsinagóga romos szentélye a zene és előadás intim terévé vált. Bár kérdés, hogy pl. a Rackajam fúziós jazz-rock-blues koncertjében vagy a Babos Makrokozmosz zenei világában mi a zsidó? A kántorkoncert a saját műfaján belül progresszív volt. Székely János: Caligula helytartója (FÜGE és VÁDLI produkció) a legjobb független előadások egyike. Balázs János zongoraművész számos Mendelssohn „improvizációját” érzékenyen hangolta programjába. Fesztiválvendégek is voltak Kolozsvárról a MAZSIKE szervezésében. Az irodalmi-zenés program középpontjában az erdélyi és máramarosi magyar és zsidó népköltés állt.

A Goldmark terem legendás színpadán két, zsidó sorshoz kötődő független színházi előadást mutattak be: a Mohácsi János rendezte A Dohány utcai seriff c. dokumentumokból összeállított és teljes sötétben játszott, ill. Kárpáti Péter A negyedik kapu (Haszid legendárium) karakteresen zsidó, ironikus és mélységesen komoly produkcióját. A fesztivál színházi előadásai több éves (!) sikerdarabok, egy-két újat is lehetett volna hozni, hogy a rendezvény ne legyen újrajátszó!

Dokumentumfilmekből nem volt hiány.

Gyarmati István zongoraművész és vendégei estje magyar zsidó szerzők műveiből idézett. A műsor áthallás a Spinoza Ház Rongyos életek zenés játékával, mely szintén a vészkorszak muzsikusai előtt tiszteleg.

A Zsidó Múzeum és Levéltár programja interaktív fesztivált varázsolt élő könyvtár és műtárgy-kölcsönzővel, a Gólem Színház színészeinek közreműködésével. A Kazinczy utcai TESLA Budapest Kulturális Központ közösségi téren (viszonylag) friss kabaré várt: Zs-kategória – önfeledt zsidózás revüvel – a Gólem és a Dumaszínház produkciója. A Hunyadi téri zsinagóga Mandur László fotóművész portréiból állított ki. Az Oléó Pazzo Mediterrán Bisztró (szokásosan) zsidó gasztro-kultúrtérré alakult Mautner Zsófival és Raj Ráchellel.

Pécsett volt az egyetlen irodalmi rendezvény: Csákányi Eszter tartott felolvasóestet Rubin Eszter Barhesz c. regénye alapján. A fesztivált lehetett volna bővíteni irodalmi programokkal, akár a londoni Jewish Book Week gazdag tematikájából ötletet merítve. Ahogy már említettük: számos kortárs szépirodalmi, történettudományi, vallási, közéleti könyv szerzője tarthatott volna könyvbemutatót. Hiányoztak a komolyabb tónusú közéleti beszélgetések, pl. egy történész-kerekasztal eltérő nézetű és vérmérsékletű szereplőkkel (mit kezdene, mondjuk, egymással Schmidt Mária és Ungváry Krisztián.)

A Spinoza Ház

9 - Spinoza Fesztiválhárom zsinagóga szomszédságában egyszerre hangulatos kávéház, étterem, galéria, kamaraszínház , hangversenyterem és olvasóasztal. Egy csipetnyi a régi békebeli kabarék és operett-klezmerek világából. A fesztivál rendezvény-sorozatán egyetlen helyen, egy tető alatt: a Spinoza apró színpadán szinte minden műfaj: dráma, kabaré, előadás, film, musical, opera, zsidó zene és irodalom (meg zsidó gasztronómia). Az összművészeti igényt ne feszegessük: egy kortárs képzőművész hadosztály itt mégsem férhet el. A Spinoza a példa, hogy egy családias hangulatú fesztivál is lehet jó, sőt, elegáns. Előadásain feltámad a pesti kabarévilág az élők és túlélők tragikus humorával.

A fesztivál idén ünnepelte barmicvóját, bár lélekben rég nagykorú, és a fesztiváltérkép standard szereplője. Momentán 4 premierrel dicsekedhetett. „A Bőrönd és ők ” – Kabaré a pokolban” c. dráma a láger-barakkokban írt kuplékat, tréfákat eleveníti fel. A „Rongyos életek” zenés játék a vészkorszak muzsikusainak állít emléket. Lehár Ferenc sorsközösséget vállal zsidó feleségével, Európában marad, majd nem ír le többet egyetlen hangjegyet :erről szól a “Lehár” zenés darab. A „Haszene” c. klezmeres játékban egy ukrajnai kisváros zsidó esküvőjébe csöppenünk.
A Spinoza Zsidó Fesztivál 20 programja 6 műfajt fed le. Drámákból szerepelnek régebbiek és újabbak. A zenés játékokra különleges hangsúly esett: az (örökzöld) zenés vígopera a jiddis színházi hagyományban gyökerezik. A premierek mellett a „Poppera” tisztelgés Popper Péter, a Spinoza egykori előadója szellemi öröksége előtt. Boldogságtúrára (régi Spinoza műfaj) invitál, boncolgatva a zsidó identitást. A filmválogatások rendszeresek. Ahogy az előadások is prominens előadókkal (idén Heller Ágnes és Ungvári Tamás). „Mi a kabbala?” c. estjén Balázs Gábor eszmetörténész beszélgető partnere: Sándor Anna. A tudományos traccsparti külön Spinoza-specifikum! A klezmer-koncertek és Fellegi Balázs elmaradhatatlanok. Dés Mihály humoros (irodalmi) estje szakterületéről, a zsidó alapviccről szólt. De az esszenciális hohmecolás mellett talán egy-két szerző még elfért volna a Spinoza piciny színpadán…

Kapcsolódó cikk:

Mégis lesz zsidó könyves rendezvény?

Címkék:2015-10, gasztronómia

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A Nagy Honvédő Háború sztálinista mítosz?

Ungváry Krisztián és Krausz Tamás nem kímélte egymást a budapesti Múzeum utcai Kossuth Klubban csütörtök este.

Misna magyarul – Demáj traktátus 4.

"A városba megy, ahol nem ismer senkit, azt mondja: Ki jártas itt? Ki rója ki tizedet? Valaki azt válaszolja: Én. Nem...

Close