Kiválasztottak – interjú Rachel Weisz-szel

Írta: Szombat - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek

Az Oscar-díjas színésznő és a „Denial” (Tagadás) c. film főszereplője többek között arról beszél, miért szereti a Szimhát Tóra ünnepét és hol kaphatók a legjobb női cipők, de holokauszt-túlélő szüleiről is szól. Hol komoly, hol könnyű, hol fáj, hol bulvár.

A Kiválasztottak Periel Aschenbrand író és stand-up színésznő heti rovata a The New York Times-nál. Jelenleg harmadik könyvén dolgozik. Olyan zsidókkal készít interjút, akik különleges dolgok részesei.

rachel-weisz

Rachel Weiss – Fotó: Gettyimages

Beszélik, hogy nagyapám, Jerahmiél Wirnik, aki lengyelországi zsidó volt, a Moszadnak dolgozott, bár anyám ingerült lesz, amikor ezt emlegetem. A hivatalos verzió az, hogy Menáhem Beginnel Jabotinsky titkárai voltak. Nem olyan „készíts egy kávét” típusú titkárok, hanem harcostársak. Wirnik újságíró és író volt, Begin pártja, a Herut párizsi tudósítója, még az államalapítás előtti időkben. Hét nyelven beszélt, az angolt pedig olvasással tanulta. Szerette a heringet vöröshagymával, a vodkát pedig úgy itta, hogy csípős zöldpaprikát mártogatott bele. Akkor halt meg, amikor 12 éves voltam – tisztán emlékszem rá, és a legbensőségesebb emlékeim vannak róla. Az egyik ilyen az, hogy amikor három éves lehettem, megengedte, hogy vörös rúzzsal rajzolgassak kopasz fejére.

Nagyanyámat azért vette el, hogy megmentse az életét. A család többi tagját megölték a náci táborokban. Ezt el kellett mondanom, mert nem szeretek moziba járni, de ezúttal elfogadtam a meghívást, hogy nézzem meg

Rachel Weisz új filmjét: Denial: Holocaust History on Trial (Tagadás: a holokauszt történelem próbája).

Éppen azért, mert ez saját történelmem érzékeny pontja.

A film alapjául Deborah Lipstadt professzor könyve szolgált: History on Trial, My Day in Court with a Holocaust Denier (Történelmi próba, Bíróságon egy holokauszt tagadóval).  Lipstadt a brit bíróságon (és zsidó közvélemény ítélőszéke előtt) néz farkasszemet David Irving történésszel, aki beperelte őt rágalmazásért – mivel holokauszt tagadónak minősítette. Mondanom se kell, hogy David Irving egy szar alak, és Timothy Spall alakítása meggyőz bennünket, hogy mennyire gonosz figurával állunk szemben. Weisz mesterien bújik Lipstadt bőrébe, aki Queens szülötte. Annyira, hogy amikor találkozásunk alkalmával kiderült, hogy Weisz Angliából jött, egészen meglepődtem. (Annak is megvan a maga előnye, ha nem ismerjük alaposan alanyunkat – közelebb állunk az élet realitásához, ami tele van meglepetésekkel és felfedezésekkel.)

Weisz-szel egy New Yorki hotelben rendezett sajtófogadáson találkoztam. Kevesebb időt töltöttünk együtt, mint szerettem volna, és ő nagyon kedves volt. Sajnálom, hogy elsírta magát, nem volt tudomásom arról, hogy nemrégiben veszítette el édesanyját.

Periel Aschenbrand: Beszélne arról, hogy miért vállalta ezt a szerepet?

Rachel Weisz: Vannak dolgok, amelyek vitán felül állnak, a mostani közhangulat viszont…

PA: Van személyes köze a holokauszthoz?

RW: Azon nőttem föl. Mindkét szülőm túlélő. Anyám bécsi születésű, apám családja pedig budapesti. Magyarország volt az utolsó ország, ahonnan deportálták a zsidókat.

PA: Erről nem tudtam!

RW: Édesanyám, aki nemrégiben halt meg, arra tanított, hogy ne törődjek azzal, amikor mások bosszantanak. Még mostanában is élénken emlékezett arra, hogy ötéves korában, amikor Ausztriában megjelentek a zsidóellenes törvények, barátnője a kis Fritz nem volt hajlandó vele többé szóba állni.

PA: Istenem, jól van?

RW: Eddig még sosem sírtam el magam interjú közben.

PA: Sajnálom, fogalmam sem volt róla.

RW: Úgy látszik, ilyen hatással van az emberekre.

PA: Váltsunk témát. Hogyan sikerült így elsajátítania a Queens akcentust?

RW: Lipstadt sok nyilvános beszédét és előadását néztem és hallgattam, beszédtanárral dolgoztunk.

PA: Persze, az sokat segít. Végtére is ön színésznő. Kedvenc itala?

RW: Egy csésze tea.

PA: Ez annyira brit! Hogyan szereti a tojást?

RW: A főtt tojást lágyan.

PA: Hogyan issza a kávét?

RW: Nagyon ritkán, akkor tejjel.

PA: Melyik a kedvenc zsidó ünnepe?

RW: Gyerekkorom óta a Szimhát Tóra, mert akkor sok a cukorka.

PA: Volt bát micvája?

RW: Nem.

PA: Milyen sampont használ?

RW: Kiehlt.

PA: Gefilte fish vagy lazac?

RW: Egyiket sem szeretem.

PA: Öt holmi, amit most a táskájában hord?

RW: Egy Just William könyv, egy másik Othellóról, mert férjem (Daniel Craig) Jágó szerepére készül, váltóruha, mobiltöltő, és egy palack Love Me ital.

 PA: Kedvenc lábbeli?

RW: Magas szárú cipő olyan sarokkal, hogy tudjak benne futni.

PA: Ez nagyon zsidós! Melyik a legjobb?

RW: Rag & Bone, az a tökéletes sarok!

(A Denial c. filmet szeptember 30-án mutatták be az amerikai mozikban)

Periel Aschenbrand interjúját a Tabletmag.com engedélyével közöljük, Bassa László fordítása

[popup][/popup]