Szombat előfizetés 2017

Hédi néni nappalija

Írta: Szarka Zsuzsanna - Rovat: Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az életünket kitöltő szakadatlan evésről és szűnni nem akaró éhségről szól a Gólem Színház interaktív tájelőadása, a Szakácskönyv a túlélésért, amely Czingel Szilvia azonos című könyve alapján került színpadra. Élettörténet és receptgyűjtemény – a holokauszt e különös és hátborzongató lelete – elevenedik meg a Kőleves Vendéglő emeletén, amely az előadás idejére Hédi néni nappalijává formálódott. Borgula András és Németh Virág az eredeti történetet – esszenciális módon – összesűrítette.

Három színésznő formál számtalan figurát, Gyarmati Dóra jelmezeit váltogatva. Szerepek és korhoz kötött impulzusok váltakoznak. Színdarab a visszaemlékezésről: valóság és álmodozás (mint túlélési stratégia) ételrecept-variációkon tűnik át.

11 - az előadás plakátjaAz ajtóban Weisz Hédi néni fogadja látogatóit (nézőit). Helyet foglalunk a körben futó asztaloknál, majd Hédi néni/ Hédi /Hédike (Nagy Mari kortalanul) visszaemlékszik: eljátssza élete történetét. Fogfájós kislánnyá alakul át, szigorú mamáját Hay Anna alakítja. Bepillantást nyerünk egy zsidó kispolgári család mindennapjaiba és gasztrokultúrájába. Kóser és mégsem kóser, hiszen enni szerető hősnőnk olykor átruccan a szomszédba egy kis sertéskolbászért, ami igazán disznóság. Ám nagyvonalú: a pénteki kalácsból megkínál bennünket, és a lekvárból is hagy egy kicsit. Amikor férjhez ment, Hédi néni nem feltétlenül volt konyhatündér. De a kóser háztartás idillje amúgy is szertefoszlott…

Lágerarcok és női szeszély…

Diós stangli, krumplifánk, Gerbeaud-szelet, mogyorós habcsók és társai, melyek elsárgult fakó papírlaponként hullottak ki Hédi néni szakácskönyvéből évtizedek múlva. A lichtenwörth-i borzalmas hónapok öröksége, melyeket ceruzával rögzített Hédi. A lágerjelenet a legerőteljesebb a darabban. De mi más is lehetne. Lágerhumorral: „fogyókúrázni akartál, a legjobb helyen vagy…”. Dermesztő külvilág, földöntúli éhség, fagy és mindezek ellenére bőségesen áradó receptáradat, miközben glazírozunk, attasírozunk (a csuda tudja, mit jelent), és szertelenül dobálózunk a mennyiségekkel („amennyit felvesz”) és jól „fűszerezzük ízlés szerint”. Nem, nem szakácskönyvből főzünk: koncentrációs táborban vagyunk. Az éhezés hozta lendületbe ezt a képzeletbeli főzést a lágerszínpadon. Harc ez a túlélésért és a személyiség megmaradásáért. Klára (Radnay Csilla), aki a Rotschild Szalon manökenjeként került Lichtenwörthbe, mindvégig estélyi ruhájában éli át a pokol napjait (felejthetetlen látvány), és hosszú hajától – melyben tetvek masíroznak – sem akar megválni. Éva (Hay Anna) eltökélten diktálja hajdan volt kedvenc ételei hozzávalóit. Érezzük a fogolyban az erőt. Visszazökkenünk a valóságba: lágerlevest öntenek elénk kanalakat hajigálva. Nem kell megkóstolnunk.

Korrajz ez az előadás: és a főszereplő örömmel ünnepelné felszabadulását, ám leltárba veszi rokonait, a hazatérőket és holtakat (pl. férjét). Új karrier: Hédi társaival egy cukrászdában dolgozik, habot ver, de hirtelen az 56-os események kevéssé dicső jeleneteit látják az ablakból. A cukrászda tulajdonosa rohanva disszidál. Emlékszilánkok a Szeged étteremből, az új szerelemről. Egzaltáltan goromba pincérnő (Hay Anna) lazán hajigálja elénk a B menüt, rántott parizert rizi-bizivel.

Kapunk egy csipetnyit még a rendszerváltozás körüli évekből, Hédi néni bölcs szkepticizmusából, és porcukros kiflijéből.

Humorral és fűszerrel bőségesen tarkított ez az összehangolt színészi játék. Karakteres arcok keretezik a fordulatos, pergő ritmusú életutat. Hédi néni (Nagy Mari) hitelesen, parttalan mesélőkedvvel, hangulatok ezerféle szálával átszőve játszik, tányért oszt lendülettel, és megbékéléssel tekint a XX. századra.

Hogy lehet-e ételreceptekkel ábrázolni egy évszázadot? Vagy érdemes-e? Talán nem nagy kihívás. Ám Endrei Istvánné Weisz Hedvig nem is olyan rég hunyt el: jó gondolat volt életre kelteni.

Rendező: Borgula András, írták: Németh Virág és Borgula András, dramaturg: Németh Virág,

Jelmez: Gyarmati Dóra

Helyszín: Kőleves Vendéglő

 

Kapcsolódó cikkek:

A túlélés szakácskönyve

Hazavágyva, gondolatban sütni-főzni – Závada Pál előszava a kötethez

 

Címkék:2015-03, gasztronómia

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Heisler: alapjaiban változott meg a kormány és a Mazsihisz viszonya

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerint ha lassan is, de jó irányba halad a Sorsok Háza előkészítésének ügye. A...

Díszes ékkövet találtak Nagy Heródes mauzóleumánál

A vadászat istennőjének vésett képével díszített, áttetsző, narancsszínű ékkövet találtak a Nagy Heródes, Júdea királya építtette mauzóleum közelében.

Close