Szombat előfizetés 2017

“Dávid-csillagos mezben versenyzünk” – Interjú Jusztin Ádámmal, a Maccabi elnökével

Írta: Szegedi Péter - Rovat: Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

 A magyar sportolók 4 arany-, 5 ezüst- és 11 bronzérmet szereztek a 19. Maccabia Játékokon Jeruzsálemben. Beszélgetésünk Jusztin Ádámmal, a Maccabi elnökével még a játékok előtt jelent meg a Szombat májusi, sportszámában. 

Tanulmányai után (és közben) profi kosárlabda-játékos, játszott a BP Honvéd, a MAFC, a Kaposvár, a Szolnok kosárlabda csapataiban, valamint Izraelben a Maccabi Haifa csapatában. Több százszoros NBI-es játékos. Sportolói pályafutása után az ékszer és gyémánt üzletágban dolgozott, jelenleg marketingigazgató más területen. 4 gyermek édesapja, számos zsidó szervezet tagja.

Jusztin 2

 

– Az 1906-ban alapított VAC a rendszerváltás idején Maccabi VAC néven alakult újjá.

– 1989-ben alakultunk újjá Maccabi Vívó és Atlétikai Club néven. A VAC-ot hoztuk a múltból, a Maccabit pedig azért választottuk, mert a Hakoah mellett a nemzetközi zsidó sportegyesületek között ez a legelfogadottabb. Tagjai vagyunk a Maccabi Európai Szövetségnek (EMC) és a Maccabi Világszövetségnek (MWU) is. Utóbbi, hatszázezer tagjával az egyik legnagyobb zsidó szervezet a világon. Rendszeresen részt veszünk a Maccabi Európa Játékokon és a Maccabi Világjátékokon, és különféle regionális megmérettetéseken is.

– Fontos szempont, hogy a Maccabi VAC megjelenjen a nemzetközi porondon, vagy inkább a hazai zsidó közösség sportolásának megszervezése az elsődleges cél?

– Egyik nincs a másik nélkül. Például a Maccabi Európa vagy Világ játékokon (Maccabiah) részt venni nagyon költséges, ugyanakkor rendkívüli élmény és hatalmas motivációt is jelent a résztvevőknek. Nagyon fontos, sőt, lényegesebb szempont lenne, hogy a hazai zsidó sport minél szélesebb bázisra támaszkodjon, már csak az utánpótlás biztosítása miatt is.

– Hányan sportolnak a klubban, és hogyan kerülnek a klubhoz?

– Nagyjából kétszázra tehető az állandó sportoló létszámunk, ezek között vannak gyerekek, felnőttek és idősek is. Korábban inkább felnőttekre koncentráltunk, pár éve kezdtünk el tudatosan gyerekekkel is foglalkozni. Főként zsidó intézményekkel vettük fel a kapcsolatot. A gyerekek esetében egyszerűbb a helyzet, hiszen eleve van zsidó hátterük. A Maccabi-VAC tagjaiként külsőségekben és ideológiában is kötődünk a cionizmushoz és Izraelhez, épp úgy, ahogy elődeink. Ennek talán leglátványosabb jele, hogy Dávid-csillagos mezben versenyzünk.

– Minden klubtag zsidó, vagy vannak más szempontok is? Például valaki közeli edzéslehetőséget keres…

– Bárki tagja lehet a klubnak, aki elfogadja ideológiánkat és ezeket a szempontokat. A teljes létszám 10-15 százaléka nincs közvetlen kapcsolatban a zsidó közösséggel. A többiek a legkülönbözőbb csoportokból kerülnek ki, vannak vallásos zsidók, itt élő izraeliek, vegyes családból származók, vagy olyanok, akiknek házastársa zsidó. Ha viszont részt veszünk valamilyen nemzetközi rendezvényen, a Maccabi Világszövetség szabályait kell követnünk. Így például a Maccabi Világjátékokon zsidó sportolók részvételét várják el a szervezők. Ha nem zsidó sportoló szeretne indulni, akkor azt a szövetségtől kell kérvényezni, ezt azonban nagyon alapos indoklás hiányában el szokták utasítani.

Jusztin

– A Maccabi VAC-ban kizárólag amatőrök sportolnak?

– A klub elsősorban szabadidősporttal foglalkozik, de vannak kiemelkedő, profi sportolóink is. Ők azonban más klubokban versenyeznek, mert hiába kötődnek hozzánk, a zsidó közösséghez, nem minden esetben tudjuk biztosítani a megfelelő szakmai és infrastrukturális feltételeket. De a Maccabi játékokon ők is részt vesznek. Ilyen például S. Kovács Ádám karate-világbajnok, aki sokáig a mi színeinkben sportolt, később az MTK-ban folytatta. Vannak fordított esetek is, amikor egy sportoló eleve más egyesületben készül, de a Maccabi játékokra már együtt utazik velünk. A Maccabi jogi értelemben sportegyesület, vannak sportolóink és edzőink, de nincsenek létesítményeink, infrastruktúránk, így egyfajta „ernyőszervezetként” is működünk, amikor a nemzetközi versenyekre „összegyűjtjük” a zsidósághoz kötődő sportolókat.

– Milyen szakosztályok működnek jelenleg a Maccabiban?

– Kosárlabdában jól állunk, női csapatunk ugyan nincs, de a férfiak a regionális bajnokságban szerepelnek, ami a harmadik vonalnak felel meg. Két gyermek csapatunk is van, a Lauder, illetve a Scheiber iskolában, sőt, most már a Benjamin óvodában is van gyerek kosárcsapatunk. Működik a nagy hagyományokkal rendelkező tornaszakosztályunk, mivel azonban e sportágban sincsenek megfelelő eszközeink, együttműködünk a Postás SE-vel. Akik nálunk szeretnének tornázni, őket oda irányítjuk, ott van saját edzőnk is – sajátos helyzet tehát, hogy tornászaink Maccabi VAC tagok, ugyanakkor a Postás igazolt sportolói. Bridzs-szakosztályunk a tornához hasonlóan szintén nagy múltra tekint vissza. Főként az idősebbek körében népszerű, de fiatalok is részt vesznek a szakosztály életében, sőt, legutóbb a Maccabi Európa-játékokon 16-17 éves bridzs-versenyzőink is részt vettek. Labdarúgóink az MTK szurkolói csapatával közösen a budapesti bajnokság III. osztályában MTK-Maccabi néven szerepelnek. Ők nem Dávid-csillagos mezben játszanak. Van saját teremlabdarúgó csapatunk is, akik azonban nem indulnak bajnokságban, csak amatőr tornákon. Egy éve kezdtük szervezni vízilabda-szakosztályunkat, ma már jól működő felnőtt vízilabda-csapatunk működik, a Honvéd Dózsa György úti uszodájában tartjuk edzéseinket. A vízilabda szövetség tagjai vagyunk, reményeink szerint jövőre már indulni fogunk a Budapest-bajnokságban. Pedig szkeptikusak voltunk, hogy össze tudunk szedni egy csapatra való zsidó vízilabdázót, de az első edzésünkön harmincan jelentek meg. Mivel a zsidó közösségben mindig is nagy hagyománya volt a vízilabdának, a saját csapatot nagyon fontosnak tartjuk.

 

– A „hagyományos” sportágak mellett milyen szerep jut a krav-magának? Logikusnak tűnik, ha valaki nem zsidóként szeretne ezzel a sportággal megismerkedni, elsőként a Maccabi VAC-ot fogja felkeresni.

– A krav-maga szakosztályunk régóta és nagyon jól működik. A Scheiber-iskolában vannak az edzéseink, ahová nem csak fiatalok, de idősek is eljárnak. Nem versenysport, tehát edzések, illetve bemutatók is vannak. Alapvető szempont, hogy a Maccabi VAC krav-maga szakosztályának kizárólag a zsidó közösséghez kötődő sportolói lehetnek. A krav-maga egyik fontos szabálya, hogy a potenciális ellenfelet nem szabad megtanítani erre az önvédelmi sportra, vagyis a tudás nem adható át bárkinek, például olyannak, aki ellenségesen viszonyul Izraelhez. Ezt a szabályt a sportág elterjedésével sokan megszegték. A Maccabi-VAC természetesen vigyáz arra, hogy ne oktassanak illetékteleneket.

– Hogyan viszonyulnak a különböző zsidó szervezetek a Maccabi VAC-hoz?

– Úgy látom, a zsidó közösség vezetői nem tartják minden esetben igazán fontosnak a sportot. Nem a Maccabi VAC ellen irányul ez, hanem a zsidók testedzését általában nem karolják fel. A zsidó sport támogatása – és itt nem csak anyagiakra gondolok – gyakorlatilag nulla. Ez elkeserítő, mert nem figyelnek arra, hogy a mai zsidó gyerekek sportoljanak, erősek legyenek, és aktív részesei a magyar sportoló társadalomnak. Vagy akár legyenek sikeres élsportolók, aminél jobb „reklám” nem is kellene a zsidó közösségnek. Biztos vagyok abban, ha valaki a dobogón tetején áll, elénekli a magyar himnuszt, ugyanakkor a nyakában ott egy Dávid-csillag – ez még azok véleményét is pozitívan befolyásolhatja, akik egyébként ellenségesek a zsidókkal szemben. Erre szerencsére már számos példa volt a magyar sporttörténetben.

Címkék:2013-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Húsz magyar érem a 19. Makkabia Játékokon

A magyar sportolók négy arany-, öt ezüst- és 11 bronzérmet szereztek a 19. Makkabia Játékokon Jeruzsálemben. Az éremtáblázat itt látható....

Egy darab a Könyvek hídjából

Scheiber Sándor halálának huszadik évfordulóján, 2005-ben jelent meg a Kertész Péter szerkesztette Könyvek hídja, melyben a legendává lett  tudósra emlékeznek...

Close