Szombat előfizetés 2017

Abszurd, komédia, keserédes tragikomédia – IV. Zsidó Filmfesztivál

Írta: Szentgyörgyi Rita - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

November 19. és 22. között megint a zsidó filmeké a főszerep a Művész Moziban. A negyedik alkalommal megrendezett Zsidó Filmfesztivál programjában tizenhárom játékfilm és két dokumentumfilm szerepel. A többségében itthon még nem vetített filmek – több mint nyolc országból – változatos műfajokat képviselnek. A ZsiFi szervezői igyekeztek minél szélesebbre tárni a kaput, zsidó és zsidó kötődésű filmesek a zsidó közösség problémáiról, másokhoz fűződő viszonyáról szóló alkotásaival.  Az elmúlt két év nemzetközi filmterméséből készült válogatásából Magyarország Oscar-nevezettje, a Saul fia sem maradhatott ki. Mint ahogy a tavalyi közönségkedvencet, A zsidó bíborost is újra vetítik a fesztiválon.

7 - 24 nap

24 nap

A közelmúlt történései, a szélsőséges iszlám terrorszervezetek működése égető aktualitást kölcsönöznek a francia Alexandre Arcady Huszonnégy nap című filmjének. Az elmúlt évek antiszemita erőszakhullámának kezdeteként tekintenek a 2006-ban elrabolt és halálra kínzott zsidó fiatalember, Ilan Halimi brutális meggyilkolásának a történetére. A film Ilan anyja, Ruth elbeszélésén alapszik és az áldozatok, a rettegésben tartott család szemszögéből dolgozza fel a rasszista bűntettet. Arcady filmje egyaránt fókuszál a hatóságok felelősségére, a rendőrség „tapintatos” bizonytalankodására, tehetetlenségére.

ZsiFi 24_days

24 nap

A huszonhárom éves Halimit 2006 januárjában, Párizsban rabolta el az elefántcsontparti származású Juszuf Fofana által vezetett Barbárok elnevezésű szélsőséges csoport. Egy internetes oldalon megismert iráni lányt használtak csalinak az elrablásához. A rendőrség óvatosságát az indokolta, hogy sokáig azt hitték, profi emberrablókkal van dolguk. Ezzel szemben egy helyi amatőr bűnöző csoport tartotta fogva a fiatalembert. A huszonnégy napon át húzódó túszdráma során Halimit éheztették, kínozták, megcsonkították, homlokán cigarettát nyomtak el, késekkel vagdalták, levágták a fülét, egyik lábujját, bőrét savval maratták. A brutalitást csak nyomokban bemutató képsoroknál erősebb az érzelmi szál, ami a húsz éve családjától különélő apa és a fogva tartók között zajló telefonhívások, a váltságdíjon való alkudozás során a rettegést helyezi a történet középpontjába. A vasúti sínek között még élve megtalált, testének nyolcvan százalékában megégett áldozat a kórházba szállítás közben halt meg. A zsidókra vadászó bűnbanda huszonhét tagját különböző fokú börtönbüntetésre ítélték, az afrikai hóhért, Fofanát életfogytiglanra. Arcady mozija korrekt, a valós tényeken alapuló fikció, de nem merészkedik messzebbre a brutális gyilkosság antiszemita motivációjának társadalmi közegében.

ZsiFi Bárcsak itt lennék

Bárcsak itt lennék

A zsidó identitás családi berkeibe kalauzol az eddig színészként ismert, a Dokik című vicces kórházi sorozattal híressé vált Zach Braff. Amerikai független filmesként 2004-ben jelentkezett először a Natalie Portmannel készített A régi környékkel. Második rendezése, a Bárcsak itt lennék továbbviszi az előző filmje kissé melankolikus, kissé vicces hangvételét. Zach jól működő érzelmi kettőst alkot a visszafogottságában hiteles Kate Hudsonnal. Álmodozó férjként, aki sikertelenül jár castingokra, miközben a felesége tartja el őt és két gyermeküket, hirtelen minden a nyakába szakad harmincas évei közepén. Nincs munkája, az apjának kiújult a rákbetegsége, ezért nem tudja tovább fedezni az unokák hithű zsidóvá nevelését a magániskolában, a feleségét az egyik kollégája hímsoviniszta beszólásokkal zaklatja, az öccse pedig régóta őrzött sérelmekből és félelemből nem hajlandó kivenni a részét a bajokból. Zach figurája a felnőtté válás keserédes kálváriáját járja a Shins zenéjének, a Simple Songnak a dallamára, és mesehősök által benépesített képzeletében él. A Bárcsak itt lennék jó kis családi mozi a körülményekkel való megbékülésről. A Homeland Saulját alakító Mandy Patinkin karizmatikus apafigurájának haldoklásába vegyül némi érzelgősség, de mégsem hat erőltetettnek, mert legalább annyi humor, esendőség is kirajzolódik ebből a mindenki számára átélhető történetből.

7 - Brooklyn legmergesebb embere

Brooklyn legmérgesebb embere

Robin Williams tiszteletbeli zsidónak nevezte magát, gyakran viccelődött jiddis akcentussal. A ZsiFi idei válogatásába bekerült a tavaly tragikus körülmények között elhunyt színész egyik utolsó, a hazai mozikban is forgalmazott filmje. A Brooklyn legmérgesebb embere akár Williamsről is szólhatna: Henry Altman szerepében versenyfutásba kezd az idővel, amikor az orvosa közli vele, hogy mindössze másfél órája van hátra. A széthullott életű, embertársaival nyers, amúgy hipochonder férfi halálosan komolyan veszi a téves diagnózist. Az élettel való számvetés őrült hajszájában mindenkitől bocsánatot akar kérni, akit valaha megbántott. A dühkitörésekkel tűzdelt szkeccsfilm bizonytalanul egyensúlyoz az abszurd, a komédia, a keserédes tragikomédia műfaja között.

7 - Felix and Meira

Félix és Meira

Az utóbbi évek egyik legkülönösebb szerelmes története Maxime Giroux romantikus balladája, a Félix és Meira. A fiatal montreali szerzői filmes alkotása Kanada 2016-os Oscar-nevezettje, több mint harminc fesztiválon bemutatták, Torontóban elnyerte a legjobb kanadai film díját. A kisgyermekes ortodox zsidó nő, Meira és az apja halálát gyászoló Félix sorsát a magány találkoztatja. Szomszédok ugyan, de nem jöhetnének különbözőbb világokból: Félix felelősség és kötődések nélküli életet folytat, egy dolog foglalkoztatja csupán, a családi örökség felélése. Meira unatkozik a haszid zsidó közösségben, ahová tartozik. Félelemmel vegyes megszokás fűzi szigorú, érzéketlen férjéhez. Meirának szűknek bizonyul québeci haszid családjának vallási dogmákba zárt mikrokozmosza. Félix érzelmi kiüresedése elől menekül, amikor a Meira szemérmes tekintetét keresi. A rendező a Meirát alakító Hadas Yron érzékeny, gyermeki szépségével és Martin Dubreuil szomorú clown arcával operálva minimalista eszközökkel ábrázolja két kallódó ember egymásra találását. A téli táj melankóliája, a hosszú csendek, a félénk gesztusok, Wendy Rene, Leonard Cohen és Jonathan Ritchman zenéje illusztrálják a szereplők érzelmeit. A megszokott környezetben, kötelékben való maradás és az újrakezdés között feszülő dilemmák finom érzékeltetése teszi maradandó élménnyé Giroux filmjét.

ZsiFi Elfojtott hang

Elfojtott hang

Új utakat és formákat keresett a lengyel Zdenek Jirásky zenés dokudrámájában, az Elfojtott hangban, amely a nácik által meghurcolt zsidó zenészekről szól. A Karlovy Vary filmfesztiválon bemutatott film lebilincselő látványvilággal és rengeteg zenével meséli el az ember sötét oldala és a túlélésért folytatott harc történetét. A 30-as, 40-es években játszódó Elfojtott hang az élet örömteli emlékeinek és a koncentrációs táborban átélt borzalmakban a kontrasztjára épít. A zene, mint központi szereplő a túlélés, a szenvedések és a közeledő haláltól való félelem mérséklésének eszközeként kap központi szerepet a filmben. A cseh származású, bécsi születésű Edith Kraus zongoraművész szerepében a komáromi Jókai Színház vezető színésznőjét, Bárdos Juditot láthatjuk. Kraus, miután túlélte a terezini koncentrációs tábort, Tel Avivban telepedett le és a School of Music professzoraként dolgozott tovább.

7 - A lakas

A lakás

Az izraeli Arnon Goldfinger A lakás című dokumentumfilmje személyes indíttatású történelmi kirakós játék a múlt elvarratlan szálairól. A rendező nagyszülei Tel-Avivban éltek egy Bauhaus stílusú épületben, miután az 1930-as években Németországból Palesztinába emigráltak. A család tagjai a nagymama halála után az elhagyott lakás kiürítése során olyan tárgyakra, fényképekre, levelekre, dokumentumokra bukkantak, melyek egy zavaros és ismeretlen múltról meséltek. A levelekből kibontakozik egy ellenséges határvonalakon átívelő barátság, amely Goldfinger nagyszüleit Leopold von Mildenstein náci SS tiszthez fűzték. Mildesntein járt is látogatóban a családnál Izraelben, barátságuk a háború után is megmaradt.

 

Kapcsolódó cikkek:

Kránicz Bence: Utak a magány felé – III. Zsidó Filmfesztivál

Kránicz Bence: A mosoly mögött – II. Zsidó Filmfesztivál

Surányi Vera: Kósercsapat – Izraeli és Zsidó Filmfesztivál, 2012

 

Címkék:2015-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Rothschild-ékszerek árverezése a Mémorial de la Shoah javára

November 18-án a Pierre Bergé&Associés aukciósház rendezésében került sor a 2013-ban elhunyt Rothschild bárónő Mémorial de la Shoah-ra hagyott hagyatékának...

“Egyfajta zsidó mosollyal…”

Vasárnap az Európai Maccabi Konföderáció ( European Maccabi Confederation – EMC) Magyarországnak ítélte az 2019-es Maccabi Európa Játékok megrendezésének a...

Close