Szombat előfizetés 2017

„Nem Izraelben vagy New Yorkban vagyunk…”

Írta: Szegő Dóri - Rovat: Kultúra-Művészetek

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Zsidó óvodák Budapesten

A rendszerváltáskor az ortodox hitközségé volt az egyetlen zsidó óvoda Magyarországon. Ma négy zsidó óvoda és egy bölcsőde működik Budapesten.

Egy Tátra utcai lakásban található a Trendeli Alapítvány családias hangulatú bölcsődéje.
A Trendeli bölcsőde szakmaiságára alapozó, tizennyolc gyereket ellátó Miriam óvoda a Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskola épületének földszinti szárnyában és belső játszóudvarán kapott otthont. Fenntartója az ortodox hitközség.
Zugló kertvárosában, frissen felújított épületben és nagy kertben működik a százfős Benjámin ovi, amit egy izraeli alapítvány hozott létre, majd a Budapesti Zsidó Hitközség vett át. bölcsi

A Chabad-Lubavics által alapított, EMIH által működtetett Bét Menachem Gyermekoktatási Központjába kilencven gyerek jár, a néhány hónapos kisbabától a hat éves iskola-előkészítő csoportig. Tavaly óta, egy frissen felújított Dohány utcai épületben működnek, nagy belső játszótérrel, az Erzsébetvárosi Önkormányzattal született megállapodás eredményeként.
A szintén alapítványi fenntartású, hatvan-hetven gyereket befogadó Lauder óvoda a Budakeszi úton, hegyvidéki környezetben várja a gyerekeket. Szándékukban áll a közeljövőben a fiatalabb korosztály felé nyitni.

A magyar zsidó ovik a rendszerváltás és

az alternatív pedagógia

kivirágzásának légkörében születtek, mégis kitüntetett jelentősége van pedagógiájukban az évezredes hagyománynak. „Az izraeli óvodapedagógia azt vallja, hogy a gyerek már egészen kicsit korban tanítható, miközben differenciál a gyerek képességei szerint”– mondja a Trendeli bölcsőde szakmai vezetője, Ábrahám Zita.
„Játszva, vizuális-manuális eszközökkel tanulnak a gyerekek. Úgy, hogy szinte észre sem veszik. Már a három évesek kezdik az írást, olvasást héberül” – magyarázza Oberlander Batsheva, a Bét Menachem óvoda igazgatója.
A tudástőke kicsi korban való megalapozásának egyik iránya a nyelvoktatás. A Miriam és a Bét Menachem oviban három nyelven tanulnak a gyerekek. Magyar és héber anyanyelvű óvónő is foglalkozik velük párhuzamosan, emellett az angollal is ismerkednek.
A Lauder óvodában az 1990-es alakulás óta az óvónői közösség nagyrésze változatlan. „Az alapítás, a szabadság kipróbálása nagyon nagy kihívást jelentett akkor. A rendszerváltáskor sok mindent újra lehetett gondolni, változtatni a bevett struktúrákon. Azt akartuk, és ma is így gondoljuk, hogy mi legyünk a gyerekért. Egyéni bánásmódot, együttműködésre alapozó tevékenységeket kínálunk. Megtaláltuk az utat, összeegyeztetni a szellem szabadságát a működőképes szabályokkal. – mondja Konyor Sylvia óvónő. Ma már korosztályos csoportokban dolgoznak, mert egy korosztályon belül is nagy az érettségbeli különbség, itt nagyobb a választék egykorú játszótársakból. A Miriam óvodában szükségszerű a vegyes csoport, hisz egyetlen nagy teremben működnek, de a differenciált foglalkozásokkal és az óvónők nagy számával kiküszöbölhetőnek érzik ennek hátrányait. Itt négy gyerekre jut egy óvónő és a dadusok is hivatásos óvónők, ami „nagyon nagy különbség”.
A Lauderben és a Trendeliben

kiemelik a családiasságot

és a szülőkkel való intenzív kapcsolatot, amit a zsidó kultúrához is kapcsolódó jellegzetességnek tekintenek: „A zsidó közösség hagyományosan alulról építkezik. Tagjai igénylik, hogy legyen szavuk a közösség dolgaiban” – érvel Zita. Ehhez kapcsolja a fizetős koncepciót is. Magyarországon szocializálódva megszoktuk az ingyenes szolgáltatásokat, amiket rajtunk kívülálló erők alakítanak. Új az a mentalitás, hogy „a fizetéssel jogot is formálsz arra, hogy bele tudj szólni a közösség életébe”. „Aki hozzánk belép, azt rögtön megérinti a meleg, családias légkör. A gyerek a játékon keresztül szűri magán át a világot. Ez biztos alap a lelki stabilitáshoz.” – mesél Sylvia.óvódásokképünk illusztráció

A kis intézmény előnyének tekintik, hogy megóvja a gyerekeket a hagyományos óvodákra jellemző intézményi ártalmaktól. Egy kis óvoda rugalmasabban és gyorsabban tud reagálni a szülők aktuális, egyéni igényeire. A Lauderben napi kapcsolat van az óvoda és a családok között..

A valláshoz való viszony

szempontjából is különböznek az ovik. A Benjáminba és a Lauderbe köztudottan járnak nem zsidó gyerekek is. Itt inkább a zsidó kulturális kötődés megélése a fontos, mint a vallásos alapok: „A Lauderben kipróbálhatod, hogy ha zsidó akarsz lenni, hol a helyed? Ez egy biztonságos közeg az identitás építéséhez, gyereknek, szülőnek egyaránt.”” – mondja Szilvia.
Az óvónők egy része az alapítástól kezdve, a gyerekekkel együtt tanulta meg a zsidó hagyományokat. A családok is világiak, a zsidóságukat kulturális kötődésben keresők. A hagyományt jellemzően a gyerekek viszik haza a családokba. Rádainé Somos Éva, a Benjámin vezetője meséli, hogy „Volt olyan család, ahol a gyertyagyújtást a gyerekek követelték ki otthon, az óvodában tanultak szerint”.
A Bét Menáchemben, a Miriamban és a Trendeliben az óvónők egy része vallásos zsidó életmód szerint él, a saját életéből hozza a vallásos zsidó tudást. „Nüanszokban jelenik meg, hogy mitől igazán zsidó egy óvoda. Például, hogy hanukakor mindenféléről beszélsz, de nem az ajándékozásról, mert nem az a lényeg! Ezekben az apróságokban jelenik meg egy szemlélet, amit az tud igazán átadni, aki maga is így él” – véli Zita.
Oberlander Batsheva: „Más közösség rabbijának gyereke is jár ide. Van olyan gyerek, aki csak szombati gyertyát gyújt otthon, de még olyan is, akinél karácsonyfát állítanak. Nem Izraelben élünk és nem New Yorkban. Igazi zsidó identitást szeretnénk adni. De afelől közelítjük meg a kérdést, hogy mit csinálunk szombaton, és nem afelől, hogy mit nem csinálunk.”
A Miriamban a gyerekek kb. egynegyede él ortodox családban, a többiek kevésbé vallásosak, vannak teljesen szekuláris családok is. „Az ovi nem akar vallásossá tenni senkit. Segítséget adunk. Például kérdezi a szülő, hogy hozhatja-e a gyereket, ha otthon nem kóser az étel? Természetesen. De ne hozz be tréfli ételt az oviba! Ha kóserolni akarsz otthon, segítünk.” A gyerekek kiválasztásakor a szempontok között szerepel a halachikus zsidóság. Zita „igényes ortodox” vagy „modern ortodox” jelzőkkel illeti szemléletüket. Magyarországon a modernt és az ortodoxiát két egymással összeegyeztethetetlen fogalomnak gondolják. „Angol és amerikai példák mutatják, hogy az alternatív pedagógiai módszerek mellett megfér az ortodox szellemiség.”
Az ortodox hitközségtől anyagi támogatást kapnak, és szakmai szabadságot. Ha vallási kérdés merül fel, akkor az iskola vallási igazgatójáé az utolsó szó. Ilyen lehet, ha egy zsidó ünnep és egy szekuláris ünnep egybeesik: pl. Jom Haacmaut, az izraeli függetlenség napja és Anyák napja. Ilyenkor általában kompromisszum születik: „az anyákat ünnepeljük és falafelt eszünk”.
A Bét Menáchemben fontos a zsidó származás. Batsheva Oberlander azzal érvel, hogy sok olyan példát látott, amikor egy zsidó szellemiségben nevelkedett fiatal szembesül azzal, hogy nem minden közösségben tekintik zsidónak, ha halachikusan nem az. Ő megóvná ezeket a gyerekeket ettől a traumától. ovisKépünk illusztráció

A két szekuláris oviban a zsidó ünnepek köré építik a foglalkozások egy részét. Kitüntetett nap a péntek, barhesz-sütéssel és szombatfogadással: „A Lauderben sabbat shalomot kívánunk a hiányzóknak, a másik két csoportnak, az iskolának és az egész világnak gyertyagyújtáskor”. A Bét Menáchemben és a Miriamban a vallásos tanulás intenzívebben áthatja a mindennapokat. Énekes-táncos imával kezdődik a nap. A foglalkozásokat a heti szakaszhoz, a zsidó élet szokásaihoz és tárgyaihoz kapcsolódva építik fel, és ezekhez a témákhoz kapcsolják a világi tanulást. Például a Bét Menáchemben Tubisvátkor jártam. A heti téma a fa volt. Erre a Fák újévéhez kapcsolódó zsidó szokásokat, a tavaszt és a környezetvédelmet egyaránt felfűzték. A Lauderben projektekben gondolkodnak: egy témát alaposan körbejárnak, mindehhez verseket, dalokat, mozgást társítanak.

A családok kulturális és egzisztenciális háttere

minden oviban vegyes. A Benjáminban több olyan, nehéz körülmények között élő zsidó család van, akiket a Jaffe Zsidó Családsegítő támogat. A Bét Menáchemben ösztöndíjrendszer működik. Névtelen támogatók adományaiból van lehetőség a nehezebb körülmények között élő gyerekek befogadására: „minden zsidó gyerek kapjon zsidó oktatást. Még senkit nem küldtünk el azért, mert nem tudott fizetni”. A Miriam is differenciál: „örülünk, hogy a fizetés ellenére nem csak, sőt kifejezetten nem felső-középosztálybeli gyerekek járnak ide.” Az egzisztenciák sokfélék, ami összeköti őket, hogy különösen fontosnak tartják a taníttatást. Van olyan család is, akiről tudják, hogy megszorításokkal él azért, hogy ebbe az óvodába járathassa a gyerekét. A Lauderben sok nem zsidó család gyerek volt már a kezdetekkor, akiknek tudatos döntése volt, hogy ide szocializálják a gyereküket. Mindegyik oviban a magyar anyanyelvű gyerekek vannak legtöbben. A Lauderben vannak kétnyelvű, a Bét Menachemben és a Miriamban csak héberül, csak angolul beszélő gyerekek.
A négy óvodának kapcsolata van egy-egy zsidó iskolával. A Miriam szerves része az ovival azonos épületben működő Amerikai Alapítványi Iskolának, melynek fejlesztőpedagógusa és logopédusa foglalkozik a kicsikkel, és a tanítók segítik az iskolába való átmenetet. Vannak az iskolásokkal közös programjaik, pl. úszás és a múzeumlátogatás. Igazi, a szó szoros értelmében vett beszoktatásra van lehetőség. A Lauder iskolában is rendszeres vendégek az ovisok, és az iskola logopédusa, pszichológusa szükség szerint foglalkozik velük. Az óvónők részéről fontos szándék, hogy ha a Lauderben kezdi a gyerek az iskolát, konzultáljanak a tanítókkal a gyerekekről, és átadják róluk az óvoda tapasztalatait. A Benjámin a Scheiber iskolával ápol jó kapcsolatot. A gyerekek látogatják az iskola programjait és a tanítók az óvodát. A Bét Menáchem célja a saját iskola bővítése, melybe jelenleg tizenkét, 7-11 éves korú gyerek jár. Batsheva bíztató jelnek tekinti, hogy a tavalyi iskola-előkészítős ovisok többsége a saját iskolájukban tanul tovább.

Címkék:2012-04

  • admin

    Téma: „Nem Izraelben vagy New Yorkban vagyunk…”

    • admin

      Fejtse ki Ön is véleményét!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Az aleppói ostrom a szíriai erőszak tetőpontja

A szíriai kormánycsapatok Aleppó ellen indított támadása a másként gondolkodókkal szembeni, több hónapja tartó brutális fellépés tetőpontját jelenti az Amnesty...

Csatáry zavartalanul élt Budapesten

A kassai gettó parancsnoka másfél évtizedig zavartalanul élhetett Budapesten

Close