Hírek, lapszemle

Gyűlöletvetítés

Ismét náci propagandafilmet készültek bemutatni egy fővárosi pincében, de a rendőrség megakadályozta a vetítést. Furcsamód a szerzői jogok megsértése, és nem közösség elleni izgatás miatt indult eljárás. A hatóságok a gyűlölettel összefüggő bűncselekményeket nem szívesen nevezik néven, a nyomozáshoz inkább politikailag semleges passzusokat keresnek a büntető törvénykönyvben. Gyávaságból? Óvatosságból? Vagy mert így könnyebb bizonyítani? PUNGOR ANDRÁS írása.
 

Hammurapi korabeli törvény került elő

Hammurapi babiloni király 3700 évvel ezelőtti uralkodásával egyidős, kőbe faragott írások kerültek elő Izraelben.
 

Oliver Stone elnézést kért a zsidózásért

Antiszemita nézeteinek adott hangot Oliver Stone egy interjúban, majd röviddel a megjelenés után bocsánatot kérve megcáfolta azokat.
 

Zsidó síremlékeket döntöttek le Tolnán

Zsidó sírokat rongáltak meg Tolnán, összesen 13 síremléket döntöttek le ismeretlenek a múlt héten az izraelita temetőben.

A tokaji borvidékről ír a New York Times

Európa legérdekesebb borvidékei közé tartozik a tokaji régió, nemcsak az édes aszú és az egyedi száraz fehérborok, hanem különleges, zsidó, orosz, magyar és görög elemeket ötvöző történelme és kultúrája miatt is - olvasható a The New York Times hétvégi utazási mellékletében.
tovább >

Programok

[2010-08-02]
Roma holokauszt – porrajmos emléknap – Tűzraktér

A porrajmos magyarul roma holokausztot jelent. A porajmos vagy porrajmos (ejtsd: porajmosz) kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik, eredeti jelentése „elpusztítás, elnyeletés”.
 

[2010-08-05]
Bánkitó Fesztivál - Tekerj a tóra! Bánk

"Nem tömegrendezvény, de nem is egy rétegkultúra beltenyészete, hanem sok karakteres szubkultúra dinamikus találkozási pontja. Sokszínű, mert különböző stílusok, rétegek, társadalmi csoportok, népek, vallások és korosztályok kultúrája gazdagítja a programot."

[2010-08-18]
Húsz éves a Budapest Klezmer Band

A húsz éves együttes előadásai rendkívüli élményt nyújtanak a tradicionális zsidó zenét kedvelő közönségnek.
 

[2010-08-26]
Zsidó Nyári Fesztivál Budapest

A fesztivál nyitó programja augusztus 26-án, csütörtökön este hét órától a világhírű Boban Markovic Orkestar koncertje.

[2010-08-29]
Héber capriccio - Korcsolán Orsolya, Jason Calloway, Kertész Judit

Korcsolán Orsolya napjaink egyik legígéretesebb, legsokoldalúbb, fiatal hangszeres művésze, akinek játékát a közelmúltban a TIME magazin kritikusai ugyanazzal a lelkesedéssel méltatták, mint egykor Sir Solti György, aki élete végéig egyengette kibontakozó karrierjét. Sir Solti tanácsára a budapesti Zeneakadémia elvégzése után a világ talán legrangosabb zenei intézményében, a New York-i Juilliard School-on Dorothy DeLay és Itzhak Perlman osztályában szerezte meg mesterdiplomáját, melyet az Oscar díjas színésztől, Morgen Freeman-től, az egyetem díszdoktorától vehetett át.
 
tovább >
MazsikeEmlékezésMetazin

Kerekasztal-beszélgetés Franz Kafkáról

kafka120.jpg
Februárban a Szombat című folyóirat egy egész számot szentel a prágai születésű írónak, kedden pedig a Bálint Házban beszélgetnek a hagyatékáról abból az alkalomból, hogy a Szombat című folyóirat Kafkának szenteli februári számát.
 

2010. február 12. / Híradó

Februárban a Szombat című folyóirat egy egész számot szentel a prágai születésű írónak, kedden pedig a Bálint Házban beszélgetnek a hagyatékáról.

 

Szombat 2010 febr.jpg 

A februári lapszám címlapja (Uri Asaf festménye)

Kié Franz Kafka (1883-1924), a prágai születésű író és milyen hatása van a kortárs irodalomra? - erről tartanak kerekasztal-beszélgetést kedden a Bálint Zsidó Közösségi Házban abból az alkalomból, hogy a Szombat című folyóirat Kafkának szenteli februári számát, benne az író magyarul először olvasható eszmefuttatásával a jiddis nyelvről.

Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője az MTI kérdésére elmondta, hogy a szerkesztőség régóta gyűjti a Kafkáról szóló anyagokat, a beszélgetés időszerűségét pedig az adja, hogy vita bontakozott ki Izrael és Németország között a Kafka-hagyatékról.
  
Az író jó barátja, Max Brod, aki maga is egyéni hangú elbeszélő volt, sok kiadatlan és kiadott kéziratot vitt magával Csehország német megszállásakor, 1939-ben Palesztinába, Németország pedig azért ragaszkodik a hagyatékhoz, mert Kafka németül írt.

Max Brod azt akarta elérni, hogy a hagyaték maradjon Izraelben. 1968-ban meghalt és végrendeletében titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta a Kafka-kéziratokat azzal, hogy majd adja át azokat az izraeli államnak. Meghalt az asszony is, két lányára szállt a hagyaték, ők nem akarják átadni azt az államnak, s most pereskednek, mert a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár bírósági eljárást kezdeményezett ellenük visszamenőleg is, anyjuk ugyanis törvénytelenül adta el külföldön A per kéziratát - írta Novák Attila Kafka mint nemzeti vagyon? című tanulmányában.

A folyóiratban először jelent meg magyarul Franz Kafka elmélkedése a jiddis nyelvről. 1912-ben Prágában szerepelt a lembergi jiddis színház Jichok Löwy varsói színész vezetésével és Kafka a színjáték előtt előadást tartott a jiddis nyelvről. Ezt a szöveget Max Brod felesége jegyezte le, s így került a külföldi Kafka-kiadásokba.
  
A Szombat két újrafordított szöveget is közöl Kafkától: az egyik A mi zsinagógánkban című novella, a másik a jiddis színházról szóló beszámolója és Löwy monológja, amelyet Kafka jegyzett le.

Olvasható és szó lesz a kedd esti beszélgetésen Kafka szerelmi levelezéséről, amelyet Felice Bauerrel folytatott, és a résztvevők megtárgyalják Franz Kafka identitásproblémáit, ugyanis az író prágai születésű, német anyanyelvű zsidó volt, de kiválóan beszélte a cseh nyelvet, mint hivatalának nyelvét s közben állandó konfliktusa volt autoriter apjával.