előfizetés 2009

Hírek, lapszemle

20 éve halt meg egy nemzedék bálványa

Húsz éve, 1990. február 7-én halt meg Karády Katalin, a háború előtti magyar film "végzet asszonya".
 

Heródes építette Cesareát

Izraelben járva, ha időnk engedi, érdemes ellátogatni Cesareába, ahol beleizzadva a történelmi és a modern látnivalókba, rögtön csobbanni is lehet egyet a helyi kibucban a Földközi-tenger egyik legszebb, legkívánatosabb homokos partján.
 

Vevőre vár Ceausescu hírhedt börtöne

Vevőre vár Romániában a hírhedt Doftana börtön, ahol illegalitásban lévő kommunistaként Nicolae Ceausescu későbbi diktátort is fogva tartották.
 

Titokzatos magyaré lett Mengele naplója

Stamford - Szörnyű kísérletekről vall abban a kézzel írt naplójában az „auschwitzi halálangyal", azaz Josef Mengele (1911–1979), amelyet egy titokzatos magyar üzletember kaparintott meg.
 

A zsidózás határai

A Magyar Narancs újságírója Varró Szilvia újságíró úgy látja, elkezdett középre rendeződni a párt, a vadhajtásokat, a nagyon zsidózókat igyekeznek háttérbe szorítani a Jobbiknál. Kommunikációs tréningeken magyarázták el a párttagoknak, hogy a zsidó helyett érdemes inkább a multinacionális nagytőke szót használni, a cigányok esetében pedig inkább az oktatást hangsúlyozni. Posta Imrét, Vona Gábor tanácsadóját, a Köztársasági Őrezred korábbi pszichológusát azért vették le a listáról, mert túl sokat zsidózott – mondta oknyomozó riportja kapcsán az újságíró a Reggeli Gyorsban.
 
tovább >

Programok

[2010-02-16]
Kafka és hatása a kortárs irodalomra

Kerekasztal-beszélgetés és a Szombat folyóirat februári, Kafka-számának bemutatója

[2010-02-17]
„…külön szó mindenre”

„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával

[2010-02-22]
Csaplár Vilmos: Hitler lánya

A legutóbbi Könyvfesztivál egyik szenzációjának számított Csaplár Vilmos új regénye, mely egy alföldi parasztfiú és egy zsidó származású felvidéki lány szerelmén és hányattatásain keresztül mutatja be az abszurd huszadik századot. (Csaplár Vilmos: Hitler lánya, 288 old., 2.990 Ft, Kalligram, 2009.)

[2010-02-27]
MAZSIKE BÁL – 2010

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület nevében tisztelttel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait, ismerőseit egyesületünk hagyományos évi társasági eseményére.

[2010-03-03]
Nyitott Kapuk a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolában

Szeretettel várjuk azokat a szülőket és gyermeket, akik szeretnék megismerni programjainkat. 
tovább >
MazsikeEmlékezésMetazin

Jogerősen feloszlatták a Magyar Gárda Egyesületet

Az ügyészség szerint a Magyar Gárda az egyesületi joggal visszaélve működik, a cigányok szabadságát és jogait sértve. Az ítélőtábla a tavaly decemberi, a feloszlatást elrendelő bírósági döntést hagyta helyben.


Forrás: Népszabadság

 

2009. július 2.

 

Az ügyészség szerint a Magyar Gárda az egyesületi joggal visszaélve működik, a cigányok szabadságát és jogait sértve. Az ítélőtábla a tavaly decemberi, a feloszlatást elrendelő bírósági döntést hagyta helyben.

Jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett ítéletében. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-ei, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi a feloszlatását.

Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel. Ezt hagyta helyben és emelte jogerőre másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön.

A tavaly decemberi elsőfokú ítélet kihirdetéskor a bíró indoklásában azt mondta: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között a "cigánybűnözést" állították a középpontba, és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. Közjogi méltóságok, köztük Sólyom László államfő, továbbá a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a 2007. decemberi felvonulást.