Szombat előfizetés 2017

„Szeressenek zsidók lenni”

Írta: Szunyogh Szabolcs - Rovat: Interjú, Oktatás

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

 ZSIDÓ ISKOLÁK – Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola

 A második világháború előtt tíz évvel mintegy 300 zsidó iskola működött Magyarországon, a háború után tíz évvel ez a szám egyetlen egyre apadt. Ma négy zsidó iskola található Magyarországon, valamennyi Budapesten. (Ősztől megnyitotta kapuit a Maimonidesz Gimnázium.) Összeállításunkban pillanatképet nyújtunk mindegyikről.

Az intézmény, az 1919-ban alapított Zsidó Gimnázium jogutódja, két év múlva ünnepi a századik születésnapját. A Budapesti Zsidó Hitközség által fenntartott neológ oktatási intézmény épülete a Laky Adolf utcában áll. A tantermek és szertárak jól felszereltek, számítógép, műszerek, egyéb oktatási eszközök segítik a tanulást, az iskolát szép környezet, modern külső, világos, tiszta enteriőr, nagy tornaterem, sok számítógép, és barátságos, oldott, családias légkör jellemzi.

Az iskola mintegy 50 fős tanári kara jelenleg 400 tanulót oktat 13 évfolyamon, 6 elemi és 6 gimnáziumi osztályban, általában az évfolyamokon 2-2 osztállyal. A két tagozatot nyelvi előkészítő év köti össze, ahol emelt szinte tanítanak angol és héber nyelvet is. A negyvenfős tanári karban sok a férfi, az alsó tagozatos tanítókat kivéve mindenkinek egyetemi végzettsége van, és valamennyi tanár beszél legalább egy idegen nyelvet. Noha a tantestület kifejezetten fiatalnak számít, ebben az intézményben, ellentétben a központi törekvésekkel, megőrzik az idősebb kollégákat is, szükség van tapasztalatukra és bölcsességükre. Az igazgatónő, Kovács Bernadett szerint az intézmény két jelzővel minősíthető: egyrészt zsidó, másrészt integráló jellegű iskola.

– Kezdjük talán a zsidó jelleggel. Ez miként érvényesül, ha az iskolába nem zsidó gyerekek is jelentkezhetnek?

– A pedagógiai programunkban az szerepel, hogy előnyt élveznek a felvételnél a zsidó gyerekek, illetve azok a gyerekek, akiknek a szülei vagy az Anna Frank Gimnáziumba, vagy annak idején a Zsidó Gimnáziumba jártak. Sőt, most már jönnek, legnagyobb örömünkre, a „scheiberesek” gyerekei is, de ezen kívül az iskola kapui nyitva állnak mindenki előtt. Az integrálás pedig nemcsak a különböző kultúrákból, vallásokból érkező diákok együttnevelését jelenti a neológia szellemében, hanem elsősorban felzárkóztatást és ugyanakkor tehetséggondozást.

 

Megjelennek a holokauszt-traumák

 

– Mekkora lehet a zsidó diákok aránya?

– Nincsen erről semmiféle statisztikánk, ezért én csak a személyes tapasztalataimra hagyatkozva mondhatom: ahogyan megjelenik a zsidó gyerekek aránya a teljes létszámban, ugyanúgy jelenik meg a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban is. Én azt látom a zsidó gyerekek esetében, hogy különleges tehetséget mutatnak a művészetekben, és nagyon komoly problémáik vannak a matematikával. Talán kevésbé meglepő, bár a magyar nyelvű szakirodalomban erről keveset lehet olvasni, hogy a zsidó gyerekek esetében van még egy „különlegesség”: a harmadik-negyedik generációs holokauszt-túlélők is küzdenek traumákkal. Ezek a gyerekek nagyon korán találkoznak azt embertelenség tényével. Vagy úgy, hogy a családi beszélgetésekből kiszűrik, hogy valaki hiányzik az asztaltól. Vagy lát a gyerek egy családi fotót, és megkérdezi, hol vannak azok a rokonok? Rendszeresen tapasztaljuk, hogy a gyerekek esetében magatartási, életviteli, étkezési zavarokat okoz a család történetének a megismerése, a holokauszt eseményeivel való konfrontálódás. Előfordult, hogy el kellett küldenünk egy gyereket a nevelési tanácsadóba, ahol azt állapították meg, hogy a problémájának oka az, hogy túlságosan foglalkoztatja a holokauszt. De hát hogyne foglalkoztatná, ha a nagypapájának a testvére hiányzik a szülinapi ebédről? És azt a választ kapja, hogy azért hiányzik, mert egy gázkamrában megfojtották, több millió más emberrel együtt, pusztán azért mert zsidó volt?

– Amikor beleolvastam az iskola pedagógiai koncepciójába, azt találtam, hogy kezdetektől fogva befogadásra, a humanizmusra, a pedagógiai innovációra való törekvés jellemezte önöket. Került sor valamilyen korrekciós változtatásra? Volt olyan elem, amelyet a napi gyakorlat hatására az évek során meg kellett változtatni?

– Az alapkoncepció az volt 1998-ban, hogy az első évfolyamunkon 1-1 osztályt indítunk, ötödikben kettébontjuk ezeket a tanulócsoportokat és fölvesszük melléjük azokat, akik ekkor jelentkeznek hozzánk, illetve nyolcadik után felvesszük azokat, akik négyosztályos gimnáziumban gondolkodnak. Ez a négyosztályos ág lassacskán kikopott. Rosszat tett a közösségnek a kettészakítás, illetve az újonnan érkezők nehezen tudtak beilleszkedni abba a különleges pedagógiai légkörbe, ami nálunk működik, ezért egyrészt a jelentkezők számának bővülésére, másrészt a hitközség segítségére támaszkodva ma már az alsó tagozaton is tudunk két osztályt indítani. Nem kell a tanulócsoportokat megbontani és a saját gyerekeinket tudjuk végigvinni egészen érettségiig. Van lehetőség a becsatlakozásra, de csak kisebb mértékben és főleg azok számára, akiket a pedagógiai programunk kedvezményezettként rögzít. Ami az alapelveket illeti, abban nincs változás.

– Említette, hogy ennek az iskolánk a légköre eltér a Magyarországon általában megszokottól. Miben áll ez a különlegesség?

– Ezt természetesen nagyon nehéz meghatározni, de mondok egy példát. Nemrég kaptam egy levelet egy szülőtől. Azt írta: amikor beléptek az épületbe, megláttak az aulában egy hatalmas Dávid-csillagot, és a Dávid-csillag egyik ágáról lelógott egy macis gyereksál. Őket ez a látvány meggyőzte arról, hogy ezt az iskolát kell választaniuk.

 

A kompetencia-mérésen nincsenek jó eredmények

 

– A tanulmányi versenyek, a tanulmányi eredmények, vagy a felsőoktatási továbbtanulási arányszámok alapján milyen helyet foglal el a Scheiber?

– Általában nem érünk el jó eredményeket az OKÉV (Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont) mérésein. Ennek szerintem az egyik oka az, hogy a gyerekekben nem működik e tekintetben motiváció. Ezeknek a kompetencia-méréseknek az volna a jelentőségük, hogy amikor én, mint szülő, iskolát keresek a gyerekemnek, akkor leülök a számítógép elé, fölmegyek az Oktatási Hivatal honlapjára, és ott megnézem az iskolák mérési eredményeit. A zsidó iskolákba nem az OKÉV-mérések eredményei miatt íratják be a szülők a gyerekeiket, ezért nem is fontos számukra, gyakran nem küldik vissza a szülői adatlapot, ami szükséges ahhoz, hogy ez a mérés reális eredményt hozzon. Ennek ellenére a kompetencia-mérések az utóbbi években fejlődést mutatnak.

Továbbtanulás?

– A tanulóink 70 százaléka tanul tovább felsőoktatásban, 20 százalékuk valamilyen felsőfokú szakképzésben vesz részt, és 10 százalék folytatja életét a munka világában, általában külföldön. Az érettségizettekkel szinte napi kapcsolatban állunk, és általában meg szoktuk kérdezni azokat, akik idegen országban laknak, hogy helyesen döntöttek-e. Az egyik volt tanítványunk, aki most Londonban él, azt válaszolta, hogy természetesen nagyon nehéz volt a beilleszkedés, de mégsem bánja, hogy így döntött, mert ott reggel, amikor munkába indul és felszáll a buszra, akkor az emberek rámosolyognak. Ez talán egy „lányos” vélemény, de általános szülői visszajelzés, hogy iskolánk többek között éppen azért népszerű, mert itt erős a nyelvoktatás, és a diákok nagy része gondolkodik azon, hogy érettségi után más országban folytatja a pályafutását, hangsúlyozom, nemcsak anyagi okokból.

– Vannak az iskolán belül konfliktusok?

– Nézze, egy épületben, ahol 450 egyéniség él együtt, mindig akadnak konfliktusok. Az egyik gyerek viszont például azt mondta, hogy azért szeret ebbe az iskolába járni – és az a tény, hogy valaki 17 évesen egyáltalán szeret iskolába járni, már jó hír –, mert itt senki nincs egyedül. Ha végigmegyünk a folyosón, ön nem fog olyan gyereket látni, aki egyedül kuporog egy sarokban. Itt nem marad magára a problémáival senki sem.

 

Közvetlenebb a kapcsolat tanár és diák között

 

– Milyen problémákra gondol? A magyarországi iskolákra nyomasztóan nehezedik az alkohol, a drog, az internetes zaklatás, az ifjúsági elmagányosodás kérdése. Önöknél is megjelennek ezek a gondok?

– A mi gyerekeink is ebben az országban élnek, de lényegesen védettebb környezetből érkeznek. Szakértő mesterpedagógusként járom az országot, más kollégák minősítését végzem, és azt tapasztalom, hogy a mi tanulóink kevésbé vannak kitéve drog- és alkoholproblémáknak. Ennek egyik oka az, hogy nálunk az átlagosnál közvetlenebb a kapcsolat tanár és diák között. Nagy segítséget kapunk az életviteli anomáliáknak a leküzdésében a rabbiktól. Én kifejezetten küldetésemnek tartom, hogy minél több rabbit hozzak minél közelebb az iskolához. Abban, hogy sikerül pedagógiai eredményeket elérnünk, óriási szerepük van az iskolát támogató rabbiknak.

– Ez ugyan elvileg egy neológ iskola, de említette, hogy nemcsak vallásos diákok járnak ide. Mennyire érzi az iskolát szekularizáltnak és mennyire egyházinak?

– A Scheiber Iskola fő feladata csakugyan az, hogy minden Magyarországon élő zsidó gyerek számára tanulási lehetőséget nyújtson, származzon az a diák akár szigorúan vallásos, akár szekularizált gondolkodású családból, de itt mi elsősorban a vallásukat vállaló diákokat támogatjuk. Kóser a menzánk és a büfénk, a kirándulásokra kóser élelmet viszünk magunkkal. A tizedik osztály után minden diák számára biztosítunk egy tíznapos izraeli utat, a gyerekeknek csak a repülőjegy árát kell fizetni. Most már arra is van lehetőségünk, hogy miután lezárult az Élet Menetének az auschwitzi része, a gyerekek elutazzanak Izraelbe, és ugyanannyi kilométert tegyenek meg a jeruzsálemi városházától a Siratófalig, mint amennyi Auschwitz és Birkenau között van. Sajnos, testvériskolai kapcsolatunk nincsen, aminek talán a neológ jelleg is oka, hiszen Izraelben sokan nem tudják értelmezni a neológiát, de inkább talán az, hogy nem vagyunk eléggé egzotikusan kelet-európaiak, és nem vagyunk gazdag nyugat-európaiak sem.

 

Nem leszűkítően értelmezzük a zsidóság fogalmát

 

– Ha az iskola teljes tevékenységét nézzük, tehát nemcsak a konkrét órai oktató munkát, hanem például a szabadidős tevékenységet is, önök milyen lehetőséget kínálnak ahhoz, hogy az identitását valaki meg tudja élni anélkül, hogy vallási tevékenységben részt kellene vennie? Szerintem a mai magyar zsidó gyerekek többsége olyan családban él, amelyiknek van egy mély, belső zsidó tudata, de nem gyakorolják mindennap a vallást. Ők hogyan tudnak integrálódni az önök iskolájába?

– Ami a szabadidős tevékenységet illeti, a szarvasi táborban a mádrichok nagy része a scheiberes és lauderes diákok közül kerül ki. A MAZS Alapítvány táborának általában mi adunk helyszínt. Az egyik kollégánk is szervez táborokat, amelyben legalább két napot a szülők is jelen vannak. Mi nem leszűkítően értelmezzük a zsidóság fogalmát, ennek az iskolának a kapuja minden zsidó gyerek előtt nyitva áll. Viszont ebből következik: nekünk meg kell adnunk a gyerekeknek mindent, amit a zsidóság meg tud adni, vallás, hagyomány, kultúra terén egyaránt. Ebből egy réteg a már említett kóserség, ilyen réteg például a zsidóság-ismeret, számomra különösen fontos, hogy héber nyelvet és judaisztikát tanuljunk. A legfontosabb feladatunk azonban az, hogy élményeket adjunk. Hogy a gyerekek megtapasztalják azt, hogy mi az, amitől érdemes a zsidó vallást megtartani. Mert hajlamosak vagyunk a zsidóságra, mint egy tudományágra tekinteni. Tanulunk róla, mindenféle ismereteket szerzünk, de gyakran megfeledkezünk arról, a zsidóság vallást és életmódot is jelent. Megint csak azt tudom mondani, az iskolát segítő rabbiknak óriási a szerepük abban, hogy a gyerekek szeressenek zsidók lenni. Amikor tartunk az aulában egy „tanszédert”, és zeng a terem az énektől és a boldog zsivajtól, ahogy csipegetik a keménytojást a tálról és beszélgetnek a Haggadáról, akkor azt látom, hogy ez az élmény megerősíti őket. Purimkor eljátsszuk Eszter és Mordecháj történetét, megilla-olvasást tartunk, megünnepeljük a Hanukkát is, valamennyi ünnepet megüljük. A szervezésbe bevonjuk a diákönkormányzatot, mert nem nélkülük, hanem velük együtt akarjuk az iskolát működetni.

 

 

             

Címkék:2017-07, Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola, zsidó iskolák

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Nagy zsidó vita Amerikában: szabad-e önvezető autót használni sábeszkor?

Egyre közelebb tűnünk kerülni az önvezető autók piacra kerüléséhez és ez a fejlemény teljesen megváltoztatja a sábeszt a hagyománykövető zsidók...

Lemondott a libanoni miniszterelnök, Netanjahu szerint ez ébresztő üzenet kell legyen a nemzetközi közösség számára

Benjamin Netanjahu miniszterelnök szombaton arra figyelmeztetett, hogy a libanoni miniszterelnök Saad Hariri lemondása ébresztő üzenet kéne legyen a nemzetközi közösségnek,...

Close