Vona Gábor elhatárolódott a Jobbik zsidóellenes múltjától
Vona Gábor megtagadja a Jobbik antiszemita múltját.
A pártelnök azt nyilatkozta a hírügynökségnek, hogy nem térnek vissza az antiszemita kezdetekhez, ideértve, hogy politikusaik korábban gyakran tette antiszemita és rasszista kijelentéseket.
A hírügynökségnek adott interjúban megerősítette, hogy azért igyekszik a politikai közép felé, mert szeretné, ha néppárttá válnának és így több szavazót tudnának megnyerni maguknak. Mint mondta, 4 évvel ezelőtt határozta el az irányváltást, amibe beletartozik az is, hogy ha nem sikerül, akkor inkább nem akar elnök lenni.
Hangsúlyozta, hogy nem taktikáról van szó, hanem egy belső folyamatról, és innen nem térnek vissza korábbi önmagukhoz. Ennek megfelelően, ha valaki most olyasfajta antiszemita megjegyzéseket tesz, mint egykoron, akkor a legsúlyosabb büntetéssel kell számolnia.
A jelentés megjegyzi, hogy egy-két fronton csupán mérsékelten sikeres a próbálkozás, lásd pl. hogy zsidó szervezetek visszautasították, illetve figyelmen kívül hagyták a Hanuka alkalmából küldött üdvözletet.
A bírálók szükségesnek mondják, hogy a Jobbiknak egy s mást még tisztáznia kell, így az Oroszország által nyújtott támogatást. Vona azonban tagadja, hogy ilyet kaptak volna. Ami a közvélemény kutatási adatokat illeti, azokról Vona úgy gondolja, hogy nem tükrözik a párt átalakulását.
Szerinte jelentős tartalékra támaszkodhatnak mind a bal-, mind a jobboldalon, továbbá középen és a bizonytalan szavazók között, és ezt a potenciált a maguk javára fordíthatják a választásokon.
