Utcát neveztek el Jeruzsálemben egy magyar zsidómentőről

Tisztelgés egy magyar zsidómentő előtt
Utcát neveztek el Jeruzsálemben Krauszról Moshe Miklósról

Augusztus 25-én Nir Barkat, Jeruzsálem főpolgármestere és Eliezer Shkedi egykori vezérőrnagy részvételével névadó ünnepséget tartottak a fővárosban. Utcát neveztek el Krausz Moshe Miklósról, a holokauszt idején a budapesti Üvegházban működő Palesztina Hivatal végrehajtó titkáráról, akinek tevékenysége nyomán többezer magyar zsidó életét sikerült megmenteni. Krausz aktiv szerepet vállalt a magyar alija megszervezésében is. Az őt méltató Eliezer Shkedi holokauszt túlélők leszármazottja, édesapja egyike Krausz Miklós megmentettjeinek.

Krausz Miklós (Miskolc, 1908–Jeruzsálem, 1986) Jesivában tanult Miskolcon. Általános képzettségét autodidakta módon sajátította el. 1932-ben, a vallásos cionista szervezet (Mizráhi) titkára. 1934-től a Palesztina Hivatal (PALMUT vagy Palamt) titkára, 1938–1946 között adminisztratív vezetője lett. A felszabadulás után alijázott, a „Svéd falu” igazgatója, illetve a Szociális Minisztérium főtisztviselője volt.

Krausz a II. világháború idején jó kapcsolatokat épített ki a magyar hatóságokkal, elsősorban a KEOKH illetékeseivel és a budapesti brit konzulátus tisztviselőivel. A brit diplomaták távozása után a brit érdekek védelmével megbízott svájci követséggel alakított ki kapcsolatot. Együttműködött a világháború idején Magyarországra menekült lengyel és szlovák cionista ellenállókkal is. Magyarország német megszállása után a svájci követség munkatársa lett; a magyar hatóságok mentesítették a sárga csillag viselése alól. Bár eleinte nem ellenezte Kasztner Rezső tárgyalásait, június elején arra a meggyőződésre jut, hogy más módszereket kell alkalmazni a zsidók megmentése érdekében. Komoly szerepe van az ún. Auschwitz-jegyzőkönyvek Svájcba juttatásának megszervezésében, amivel döntően hozzájárult a nemzetközi közvélemény mozgósításához. A jegyzőkönyv napvilágra kerülését követő nemzetközi visszhang hatására a magyar kormány engedélyezte 7800 zsidó palesztinai kivándorlását. Krausz Miklós és Carl Lutz úgy értelmezték az engedélyt, hogy kb. 7000 család tagjait vehetik fel a kiutazók névjegyzékére. A regisztrálást a Vadász utca 29-ben, az ún. „Üvegház”-ban berendezett irodában végezték július 24-től. Itt állították fel a Svájci Követség Idegen Érdekek Képviselete Kivándorlási Osztályát. Augusztus végén Ferenczy László néhány épületet a Pozsonyi út környékén ezeknek a svájci–palesztinai kivándorlóknak a rendelkezésére bocsát, ez az akció tekinthető az ún. nemzetközi, vagy más néven „védett” gettó megalapítása kezdetének. Az „Üvegház” a haluc cionista ellenállók egyik legfontosabb központja volt, sok ezer védlevelet, útlevelet hamisítottak itt, innen szervezték 1944 folyamán a zsidók kiszöktetését Magyarországról.

Krausz mentési tevékenységét a közelmúltig nem ismerték el, azonban nemrég kiállítás nyílt a Beit Haedut Múzeumban Nir Galim mosávban, Ashdod közelében, amely bemutatja a Vadász utcai Üvegházban végzett embermentő munkát.