Szombat előfizetés 2017

Százötven éves a magyar zsidóság emancipációja – konferencia Budapesten

Írta: MTI / Szombat - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Százötven éve fogadta el a magyar zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvényt az Országgyűlés, és 140 éve kezdte meg működését a rabbiképző intézet Budapesten. Ebből az alkalomból kétnapos konferencia kezdődött hétfőn a fővárosban.

Frölich Róbert főrabbi

Frölich Róbert országos főrabbi megnyitó beszédében hangsúlyozta: a 150 éve elfogadott törvény megnyitotta az utat a magyarországi zsidóság társadalmi beilleszkedése felé.

Ennek eredményeképpen a zsidó művészet, tudomány és kultúra hangsúlyosan szerepel Magyarország történetében, amivel egyszerre szolgálják az ország és a magyarországi zsidóság javát – hangsúlyozta a főrabbi. Úgy vélekedett: egy nemzet akkor tudja beteljesíteni küldetését, akkor tud naggyá válni, ha magába olvaszt különböző kultúrákat és szellemi irányzatokat.

A konferencián a többi között azt akarják számba venni, hogy a magyar zsidóság mivel járult hozzá Magyarország fejlődéséhez – mondta a főrabbi.

Schweitzer Gábor jogtörténész úgy fogalmazott előadásában, hogy az emancipáció hozzájárult a rabbiképző megalapításához, a rabbiképző pedig az emancipáció kiteljesítéséhez.

A kérdés a reformkortól kezdve napirenden volt, végül a kiegyezés után tűzte napirendjére az Országgyűlés. A törvény csupán két szakaszból állt: az első a keresztényekkel megegyező polgári és politikai jogokat biztosított a zsidóságnak, a második pedig hatályon kívül helyezett minden ezzel ellentétes jogszabályt.

Schweitzer Gábor jogtörténész

A törvény kihirdetése után országszerte hálaadó istentiszteleteket tartottak a zsinagógákban, és arra szólították fel a híveket, hogy forrjanak egybe a nemzettel, az egy föld, egy alkotmány, egy haza jegyében – mondta Schweitzer.

A jogszabály nyomán Wahrmann Mór személyében – Budapest-Erzsébetváros képviseletében – 1869-ben került be az első zsidó származású honatya az Országgyűlésbe. Ugyanakkor a zsidó vallás bevett felekezetté nyilvánítása csak 1895-ben valósult meg; a késedelem legfőbb oka a mintegy ötszáz hitközség központi szervezetének hiánya volt – tette hozzá a szakértő.

A továbbiakban arról szólt, hogy már a reformkortól igény jelentkezett egy rabbiképző intézet alapítására, a magyarországi rabbik ugyanis Prágában, Berlinben vagy Breslauban (Wroclaw) tanultak.

Végül 1877. október 4-én tartották az intézmény ünnepélyes megnyitóját, amelyen megjelent Tisza Kálmán miniszterelnök és Trefort Ágoston kultuszminiszter is – ismertette a jogtörténész.

A konferencia alkalmából kiadott ismertetőben az olvasható, hogy 1867-ben gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és báró Eötvös József akkori vallás- és közoktatási miniszter terjesztette be az 1867-es XVII. számú törvénycikkelyt “az izraeliták egyenjogúságáról”. A törvényt az Országgyűlés 1867. december 20-án, a főrendi ház december 22-én fogadta el, Ferenc József pedig december 27-én szentesítette.

A Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem épülete

Tíz évvel később, 1877. október 4-én nyitotta meg kapuit az Országos Rabbiképző Intézet. A rabbiképző szinte a megszületésétől kezdve a magyar zsidó modernitás legfontosabb intézménye, a neológ, a magyar társadalom életébe beilleszkedő zsidóság felsőoktatási fellegvára, amely a hebraisztika és a judaisztika több világhírű, reprezentatív tudósát adta Magyarországnak és a világnak – írták.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Országos Főrabbi Hivatala és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem által szervezett konferencia megnyitóján megjelent Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint Lackner Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház Püspöki Tanácsának titkára is.

  • lényeglátó

    Emlékezzünk régi, előző “bevándorlóinkra

    A valóban nemzeti érdekű orosz cár üldözötteire!

    “Egyetlen ország sem engedheti meg magának a
    tömeges és ellenőrizetlen bevándorlást, amely megrengetheti a társadalom
    alapjait. Fizikailag és másként is veszélyes. Joby Warrick, a Washington
    Post”

    Széchenyi „ez a népcsoport ( megnevezése tabu) a
    jogtalanság „minden mindegy” hangulatában folyamodott csalásokhoz, amely a
    jobbágyság eladósításához, tömeges elárverezéséhez! (Lásd deviza hitel
    kormányzati kényszer rásegítéssel!) Úgy látja nem lett volna szabad az elmúlt
    évtizedekben olyan hatalmas tömegekben beengedni őket, amelyikre egyik
    országban sincs példa!

    Az adózó nép szegénységének
    veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a tabu szemlátomást való szaporodása.
    Mely országban a tabu népe megszaporodnak, az vagyoni végromlás szélén áll. (A
    szatmári adózó nép állapotárul, 1830)*** “Kölcsey Ferenc: Országházi
    beszédéből!

    “El fog jönni az
    a nap, amikor minden olyan népnek, akik között tabu laknak, fel kell tennie a
    kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja; ez a kérdés az élet és halál kérdése
    lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békés létezés vagy az
    állandó szociális láz kérdése.” Liszt Ferenc

    “A tabut felszabadítják, Magyarország az ő birodalmuk
    lesz, az új Paradicsom négy folyóval, három heggyel és a kettős kereszttel. És
    az Apokalipszisben én, szerencsétlen, főszerepet játszom.” Széchenyi

    Oroszország kegyetlenül
    nyomta a maga kazárjait. A galicziai kormányzat is fölébredt arra a tudatra,
    hogy a kazárt nem vallási szektának kell tekinteni, hanem antigazdasági
    elemnek. És ezen az alapon kezdte kezelni. Ellenőrzés alá vette, a kocsmát, a
    boltot, a hitelt, az üzérkedést. Szervezkedett társadalmilag. Védte a parasztot
    az élősdiektől. A hol csak lehetett, boykottálta a kazárt. 92. old

    Közvállalatban nem részesítette. Üzérkedésének a körmére
    nézett. Intézményeket alkotott

    a bennszülöttek ellenállási képességének fokozására.

    Oroszország tehát üldözte őket, Galiczia pedig húzogatta ki
    a gyékényt lábaik alól.

    Amott maradásuk nem volt, itt pedig az élet- feltételeket
    vonták meg tőlük.

    Mert nálunk
    minden meg van engedve, mihelyt a vétek magára öltheti a szabadság palástját.
    Más népeknél a szabadság a nemzeti izmok kifejtésére szolgál. Tehát erőforrás.
    Nálunk a szabadság: gyöngeség. Mások okosan ragaszkodnak a szabadsághoz; mi
    majom-szeretettel viseltetünk iránta. Magunkat nem féltjük semmitől. A
    szabadságot féltjük mindentől. Korlátot, ki mert volna emelni a bevándorlásnak?
    Hiszen gyér népességünk szaporodik csak, ha bejönnek. Az uzsorát sem korlátozta
    akkor semmi. Vezéreink a szabadság elméletének védpajzsa alá helyezték az
    uzsorát. Liberalizmusunk irtózott attól a gondolattól, hogy a forgalom
    szabadságát bármily enyhe uzsora törvénnyel meggátolja. Összefügg ezzel a felfogással,
    hogy a csalás és hamisítás mai napig is csak magánvádra üldöztetik. Összefügg a
    földbirtoknak közönséges áruvá minősítése és ekként való szertelen mozgósítása.
    Összefügg a végrehajtásoknak és az árverezéseknek az, az istentelensége,
    mellyel a legnagyobb érték is potom áron csavarható ki a tulajdonos kezéből.
    Egán Ede Kazárföld szociográfia Kárpátaljáról.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Átadták a felújított szegedi zsinagógát

Vasárnap átadták a felújított szegedi zsinagógát. A 114 éves épület külső rekonstrukciójához szükséges 950 millió forintot a kormány biztosította. Heisler...

Először rendeznek zsidó kulturális fesztivált Pécsett

Először rendezik meg a Pécsi Zsidó Kulturális Fesztivált, amelyen szeptember 10. és 17. között kilenc programra várják az érdeklődőket -...

Close