Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabját mutatják be

Írta: MTI - Rovat: Hírek - lapszemle

Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabját mutatják be Szatmárnémetiben Lendvai Zoltán rendezésében.

Hello doktor Mengele fotó Czizel László

Kép az előadásból (fotó: Czizel László, forrás: Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat honlapja)

A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának csütörtöki előadása ősbemutatónak számít, ugyanis a darabot eddig csak felolvasó-színházi keretek között mutatták be, színházi bemutatója még nem volt – mondta az MTI-nek Lendvai Zoltán.

A rendező tavaly Henrik Ibsen A nép ellensége című darabot állította színpadra a szatmárnémeti társulattal, és akkor felmerült az együttműködésük folytatása. A színház vezetősége ritkán játszott magyar kortárs darabot szeretett volna, és ő éppen akkoriban olvasta Spiró művét, amely megtetszett neki, aktuálisnak tartotta, végül a színház elképzelésével is talált javaslata – magyarázta Lendvai.

A darabban összesen 31 szereplő van, ezért a színészek egy része két, három, akár négy szereplőt is alakít. A darab főszereplője Lénárd Sándor sokoldalú egyéniség, modernkori polihisztor, aki orvos, író, zenész, műfordító, költő és nyelvzseni egy személyben. A második világháború idején a fasizmus elől Brazíliába menekül, majd a hatvanas évek elején azzal a képtelen váddal illették, hogy ő doktor Mengele, az auschwitzi haláltábor hírhedt orvosa. Spiró György ezt a pokoli, de valóságos élettörténetet sötét komédiában fogalmazta meg, és valamennyi szereplőjét valós személy ihlette.

A rendező szerint a darab rávilágít arra, hogy életünk teljesen abszurddá vált, eltűnt belőle a műveltség, a költészet és a zene, az alapos tudás pedig már csodabogárságnak számít, amiért az olyan embereket, mint Lénárd Sándor utálják, irigylik vagy megpróbálják kihasználni. Nemcsak a fasizmus elől menekülő emberről van szó a darabban – magyarázta -, hanem arról az emberről is, aki “kimenekül” a világból olyan helyre, ahol elvonulva tud igazán foglalkozni szenvedélyével. “A gondolkodás a mai világban is nehezen megvalósítható, és a társadalom furcsán viszonyul a Lénárd Sándorokhoz” – mondta Lendvai Zoltán.

A próbák során alaposan megvizsgálták, hogy az író kikről mintázta a szereplőket, hogy ne egyszerűsítsék le túlságosan a karaktereket, hiszen valamennyi szereplőnek zűrös, bonyolult élete volt – magyarázta a rendező, aki reményét fejezte ki, hogy az árnyalásnak köszönhetően közelebb kerültek az igazsághoz.

[popup][/popup]