Óriási palaolajlelet: önellátóvá válhat Izrael?
Geológusok számítása szerint a Golán-fennsík palamezeje több milliárd hordónyi olajnak megfelelő palaolajat rejt – kérdés azonban, hogy Izrael ki tudja-e aknázni azt? Ha igen, akkor a zsidó állam évekig önellátóvá válik olajban.
Az Afek Oil and Gas – az amerikai Genie Energy leányvállalata már több mint egy éve végez próbafúrásokat a Golán-fennsík déli részén. Szeptemberben jelentették be, hogy jelentős palaolaj-lerakatra bukkantak, de a készlet mértékét csak október 7-én sikerült meghatározni. Az izraeli Channel 2 Newsnak adott interjújában a társaság vezető geológusa, Juval Bartov azt mondta: 350 méter vastagságú rétegről van szó, ami nagyon nagynak számít – de igen fontos az is, hogy milyen a porozitása – számolt be róla az Oilprice.com.
Bartov elmondta: a világban az átlagos palaréteg vastagság 20-30 méteres – vagyis, az Iraelben talált mező ennek tízszerese. Éppen ezért szignifikáns mennyiségű palaolajról van szó. Hogy pontosan mennyiről azt még nem tudni, ahogy azt sem, hogy mennyire éri meg felszínre hozni a leletet, a hidraulikus kitermelésnek (ún. fracking – víz nagy nyomáson történő befecskendezése a földalatti kőzetekbe) ugyanis borsos ára van, ami a jelenlegi olajárak mellett nem biztos, hogy megtérülne. Izrael jelenleg 270 ezer hordónyi olajat használ fel naponta.
A technológiai kihívás azonban nem az egyetlen akadály, amellyel szembe kell nézni a palaolaj kitermelésénél: várható, hogy az izraeli környezetvédő csoportok nem fogják karba tett kézzel nézni a műveletet. A Golán-fennsík lakossága eddig is ellenállt minden eddigi, helyszínen végzett fúrásnak, mivel attól tartanak, hogy a kitermelés veszélybe sodorhatja a vidék növény és élővilágát. Ennek következményeként biztos, hogy lesznek csúszások.
Geopolitikailag sem éppen egyértelmű a helyzet: az Egyesült Államok és más nemzetek megszállás alatti területként tartják számon a Golán-fennsíkot. Ezért megkérdőjelezik Izrael jogát arra, hogy független területként aknázhassa ki adottságait. Izrael a terület nagy részét 1967-ben, a Hatnapos háborúban foglalta el Szíriától, Damaszkusz pedig a mai napig követeli, hogy állítsák vissza a szíriai ellenőrzést a területen.
A teljes cikk itt olvasható.
