Netanjahu az amerikai kongresszusban bírálta az amerikai elnök Irán-politikáját

Írta: MTI/Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

A most készülőnél “jobb megállapodás” megkötését sürgette az iráni nukleáris program korlátozásáról kedden Washingtonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, kijelentve: nem igaz, hogy az Irán elleni háború egyetlen alternatívája a “rossz megállapodás”.

Netanjahu a washingtoni Kongresszusban beszél (AFP PHOTO / MANDEL NGAN

Netanjahu a washingtoni Kongresszusban beszél (AFP PHOTO / MANDEL NGAN)

“Ha a most tárgyalt megállapodást el is fogadja Irán, az az alku nem fogja meggátolni Iránt abban, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. Az az alku csaknem szavatolni fogja, hogy Irán megszerezze a nukleáris fegyvereket, sokat belőlük” – hangoztatta az izraeli miniszterelnök az amerikai törvényhozás két házának együttes gyűlésén.

Netanjahu felszólította az amerikai kongresszust, ne kockáztassa a világ biztonságát arra a reményre alapozva, hogy Irán előnyére fog megváltozni. Rámutatott, hogy az olaj alacsony világpiaci ára miatt Washington alkupozíciója erősödött, ezért nagyobb engedményekre képes rávenni a “sebezhető rezsimet”.

Az Iránnal kötendő esetleges egyezménnyel kapcsolatban kifogásolta, hogy az abban szereplő korlátozások egy évtized múlva kilátásba helyezett lazítása megnyitja majd Teherán előtt az utat, hogy nukleáris hatalommá váljon.

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok addig nem enyhíthet a szankciókon, amíg Irán “nem változtat a magatartásán”. Szavai szerint Teherán több alkalommal is bizonyította megbízhatatlanságát.

“A legnagyobb veszély, amely világunkat fenyegeti, a militáns iszlám házassága a nukleáris fegyverekkel” – mondta.

Netanjahu szerint az engedményekkel az Egyesült Államok nemcsak Irán nukleáris hatalommá válását teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az iszlám köztársaság megszabaduljon a nemzetközi gazdasági szankcióktól. Teherán számára ez lehetővé tenné, hogy a külföldön elkövetett agressziót gazdasági jóléttel párosítsa.

“Mindannyiunknak együtt kell kiállnunk Irán hódító, leigázó és terrorista menetelésének megfékezése érdekében” – jelentette ki Netanjahu.
Hangsúlyozta, hogy az iráni rezsim sohasem lesz az Egyesült Államok barátja. Rámutatott, hogy az Iszlám Állam és az (iráni) iszlám köztársaság csak a hatalomért küzd egymással.

“Az önök ellenségének ellensége (szintén) az önök ellensége” – mondta Netanjahu.

Az izraeli miniszterelnök szerint legyőzni az Iszlám Államot, de ugyanakkor megengedni azt, hogy Iránnak atomfegyvere legyen, olyan, mint megnyerni egy csatát, de elveszíteni a háborút.

Csitítandó az egyoldalú meghívása miatt az Egyesült Államokban kirobbant politikai vihart, Netanjahu sajnálkozását fejezte ki, hogy kongresszusi beszédét sokan még annak elhangzása előtt politikailag megosztónak állították be, és hangsúlyozta, hogy a két ország viszonyának politika felett állónak kell lennie. Köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet az Egyesült Államok az elmúlt évtizedek során “Trumantól Obamáig” Izraelnek nyújtott.

Netanjahut John Boehner, a képviselőház republikánus párti elnöke úgy hívta meg Washingtonba, hogy nem egyeztetett sem a Fehér Házzal, sem a külügyminisztériummal vagy a törvényhozás demokrata párti tagjaival. Mintegy 60 demokrata honatya bojkottálta az izraeli kormányfő beszédét, a Fehér Ház pedig a március 17-én tartandó izraeli választások közelségére hivatkozva közölte, hogy az elnök nem fogadjaNetanjahut.

Benjámin Netanjahu mögött a kongresszusi felszólalás alatt a szokásoktól eltérően a képviselőház elnöke mellett nem Joe Biden alelnök ült a szenátus képviseletében – aki a beszéd idejére tüntetőleg elutazott az országból -, hanem Orrin Hatch republikánus szenátor. A CNN értesülése szerint Barack Obama elnök nem nézte a Netanjahu-beszéd közvetítését.

Az elnök szerint “az izraeli miniszterelnök nem kínált fel semmilyen életképes alternatívát” az iráni nukleáris program korlátozását célzó lehetséges egyezménnyel szemben. Mint mondta, megegyezés híján Irán azonnal korlátozások nélkül és a külső betekintés kizárásával folytatná nukleáris programját.

Obama rámutatott: önmagukban a szankciók sem elegendőek ahhoz, hogy visszatartsák Iránt.

Az elnök Ashton Carter védelmi miniszter és Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke jelenlétében a Fehér Házból arra kérte a kongresszust, hogy várjon az iráni nukleáris megállapodás értékelésével annak véglegesítéséig. Leszögezte, hogy csakis olyan alkuba egyezne bele, amely megakadályozná az iszlám köztársaság nukleáris fegyverhez jutását.

Obama megismételte: külpolitikájának egyik fő célja annak megakadályozása, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. Az elnök a kongresszus segítségével bevezetett szankciókat “rendkívül hatékony eszköznek” nevezte annak a célnak az elérésében, hogy Iránt “komoly” tárgyalásokra kényszerítsék.

“A lényeg a következő: még nincs megállapodás. Lehet, hogy Irán nem mond majd igent egy jó megállapodásra. Többször is kijelentettem, hogy inkább nem lesz megállapodás, mintsem hogy rossz megállapodást kössünk, ám ha a tárgyalásokon sikereket érünk el, akkor ez a legjobb módja annak megakadályozására, hogy Irán nukleáris fegyverhez jusson” – nyilatkozott az elnök.

“Semmi más ennek a közelébe sem jön. A szankciók nem elegendőek. A katonai akció nem lenne olyan sikeres, mint a megállapodás, amelyet előterjesztettünk” – tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy Netanjahu az Iránnal 2013-ban létrejött átmeneti megállapodás megkötése előtt a mostanihoz hasonló beszédet mondott, holott a megállapodás az izraeli hírszerzés és az izraeli kormány egyes tagjai szerint is visszatartotta Iránt attól, hogy folytassa nukleáris programját.

“A miniszterelnök helytállóan mutatott rá arra, hogy az Egyesült Államok és az Izrael közötti kötelék megbonthatatlan, ezzel a ponttal teljes mértékben egyetértek” – mondta.

Obama abban is egyetértett Netanjahuval, hogy Irán egy veszélyes rendszer, amely többször is megfenyegette Izraelt, és “senki sem vitatja”, hogy antiszemita szólamokat hallat.

Az amerikai elnök elmondta, hogy a Netanjahu-beszédnek a leiratába pillantott bele, de nem nézte annak televíziós közvetítését, mert ahelyett európai államférfiakkal – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és az Európai Tanács első számú vezetőjével – folytatott videokonferenciát az ukrajnai válságról.

[popup][/popup]