Május végén választhat új igazgatót a Mazsihisz
Meghívásos pályázatot ír ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a szervezet ügyvezető igazgatói posztjának betöltésére – tájékoztatta a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) együttes vasárnapi vezetőségi ülését követően a Mazsihisz elnöke az MTI-t.
Heisler András közölte, az ügyvezető megválasztásáig, a vezetőségi ülés döntése alapján, ő maga veszi át a Mazsihisz igazgatói feladatait, a BZSH-ban pedig ugyancsak az elnököt, Tordai Pétert bízták meg az ügyvezető igazgatói jogkör ellátásával.
Az új ügyvezető igazgatót, várhatóan a Mazsihisz, illetve a BZSH május 22-én és 25-én megtartandó közgyűlésén választják meg – tette hozzá.
A most vasárnapi ülésre azt követően került sor, hogy Zoltai Gusztáv, aki 1991 óta töltötte be a Mazsihisz ügyvezető igazgatói tisztségét, lemondott posztjáról. A híradások szerint mentális leterheltségére hivatkozva hozta meg a döntést, ám felmerültek gazdasági indokok is.
A Mazsihisz elnöke elmondta: az ülés fontos pontja volt a Mazsihisz és a BZSH szervezeti, jogi és gazdasági átvilágítása, ami eredményes volt. Számos, a szervezetek működését jellemző anomáliára felhívta a figyelmet, amelynek nyomán lehetőség nyílik a hibák kijavítására.
Az átvilágítás kiterjedt a szervezet egészére, ám a Zsidó Múzeum liftberuházása, illetve a Kozma utcai temető körüli ügyek nem képezték az átvilágítás részét. Ugyanis ezek 2011-re datálhatóak, miközben az ülésen 2012-től vizsgálták a gazdálkodást. Vagyis “hibásak” az ezzel kapcsolatos sajtóértesülések – tette hozzá.
A Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: Zoltai Gusztáv szóban és írásban is azzal indokolta döntését, hogy nem kíván a magyar közéletben dolgozni. Ugyanakkor nyilvánvalóan komplex helyzetelemzés alapján hozta meg elhatározását, sok egyéb szempontot is figyelembe véve, így korát, munkatársainak körét, a jövő feladatait és az átvilágítás esetleges eredményét.
Heisler András a Szabadság téri szobor ügyével kapcsolatban megerősítve korábbi álláspontját azt mondta, hogy a Mazsihisz értékközpontúan közelíti meg a német megszállás áldozatai emlékművének kérdését, és nem kíván belefolyni a pártpolitikai csatározásokba. Véleménye szerint a sok tiltakozás azonban azt jelzi, hogy ez nem “zsidó ügy, hanem a magyar társadalom ügye”.
