Magyarország átadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnökségét Romániának
Magyarország kedden hivatalosan átadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét a tisztséget a következő 12 hónapban betöltő Romániának, az átadási ünnepséget Berlinben, a nemzetközi szervezet főtitkárságának székhelyén tartották.
A soros elnökség nagy megtiszteltetés volt Magyarországnak, és a magyar elnökség sikeres időszak volt a holokauszt emlékezetének megőrzéséért és a holokauszttal kapcsolatos tudományos kutatás és oktatás ügyének előmozdításáért dolgozó szervezet történetében – mondta az MTI-nek a rendezvény után Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, aki miniszteri biztosként irányította a magyar elnökség munkáját.
Kiemelte: sikerült növelni az IHRA “láthatóságát”, ismertségét, és elérni, hogy az EU új adatvédelmi rendelete ne korlátozza a hozzáférést a holokauszttal kapcsolatos levéltári forrásokhoz. A főtitkárság, a tagállamok és a terület szakértői szerint ez az IHRA eddigi legnagyobb sikere, mert a szervezet most először tudta érvényesíteni saját szempontjait egy másik nemzetközi szervezetben – mutatott rá Takács Szabolcs.
A magyar elnökség Kanadától Ausztráliáig több mint 100 rendezvénnyel, kiállítással, tudományos tanácskozással, megemlékezéssel, könyvbemutatóval, koncerttel és más eseménnyel igyekezett elősegíteni az IHRA ismertségének növelését és céljainak megvalósulását. A szervezet a magyar soros elnökség ideje alatt kiemelkedő politikai rendezvényeken is megjelent, például első ízben kapott meghívást az ENSZ Közgyűlésébe, és képviseltette magát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közgyűlésen.
Az IHRA munkájának fontosságát mutatja, hogy számos európai országban tapasztalható egy “új típusú” és egyre növekvő antiszemitizmus, amely “biztonsági kockázatot” is jelent – mondta Takács Szabolcs. A zsidóellenesség Nyugat-Európában véres támadásokban is kifejeződik, Európa középső és keleti részén elsősorban az interneten terjed. Ezért is rendezett a magyar elnökség konferenciát a holokauszt közbeszédben való megjelenéséről tavaly novemberben Budapesten az IHRA antiszemitizmussal és holokauszttagadással foglalkozó szakbizottságával.
A magyar elnökség programjának kiemelt része volt a roma holokauszt emlékezete is, és ezt az ügyet sikerült az eddiginél hangsúlyosabban megjeleníteni az IHRA tevékenységében. Magyarország jó példával jár elől, hiszen a romák elleni népirtás témáját beemelték a nemzeti alaptantervbe, míg például Németországban ez nem még nem történt meg – mondta Takács Szabolcs.
A roma holokauszt emlékezetének ügyét a román elnökség is továbbviszi, és ebben minden támogatást megkap Magyarországtól. Magyarország továbbá kezdeményezi az IHRA új soros elnökénél, hogy az Európa második legnagyobb zsinagógájaként számon tartott szabadkai zsinagóga restaurálását célzó magyar-szerb összefogás mintájára közösen újítsák fel a kolozsvári zsinagógát – tette hozzá.
Az átadó ünnepségen ismertetett román elnökségi programmal kapcsolatban Takács Szabolcs kiemelte: fontos üzenet, hogy Románia is szembe akar nézni a múltjával és teljes körűen fel akarja tárni történelmének “sötét korszakát”, a negyvenes évek elejének időszakát.
Az IHRA szervezeti fejlődéséről elmondta, hogy a magyar elnökség idején csatlakozott két új megfigyelői státusú tag, Ausztrália és Monaco, a Vatikánt pedig a júniusi budapesti közgyűlésen képviselte először egy kinevezett IHRA-kapcsolattartó.
Az IHRA előtt álló kihívásokról szólva kiemelte, hogy tovább kell növelni a szervezet ismertségét, főleg a fiatalok körében, és meg kell vizsgálni a munka hatékonyságát, vagyis azt, hogy mennyire formálják, alakítják a társadalmat az IHRA oktatási elvei. Dönteni kell majd arról is, hogy miként hangolják össze az immár 31 tagállam és 10 megfigyelő státusú ország együttműködését a kormányközi szervezetben.
Takács Szabolcs rámutatott, hogy a soros elnöki teendők irányítása mellett delegációvezetőként a magyar kormánynak a holokauszttal kapcsolatos politikáját is képviselte, “ezen belül természetesen a zéró tolerancia politikáját az antiszemitizmussal és a gyűlölet minden formájával szemben”.
Hangsúlyozta: a soros elnöki tevékenységért kapott sok elismerés megmutatta, hogy a magyar kormány “komolyan veszi az IHRA munkáját és komolyan vette az elnökséget is”.
Az IHRA Göran Persson volt svéd kormányfő kezdeményezésére alakult 2000-ben. Magyarország 2002 óta teljes jogú tag a szervezetben, és 2006 után most töltötte be másodszor a soros elnöki tisztséget.
