Magyar tisztek Izrael ellen a Hatnapos háborúban

Írta: MTI/Shiri Zsuzsa - Rovat: Hírek - lapszemle

Magyar repülőtisztek is voltak az egyiptomi front túloldalán a hatnapos háború idején – állítja egy Budapestről elszármazott volt izraeli katona az MTI-nek nyilatkozva.

Az 1967-es hatnapos háború idején a Beér-Seván élő Móse (Tomi) Schweitzer rádiósként sorkatonai szolgálatát töltötte az izraeli hadseregben. Gyakran hallott orosz beszédet az egyiptomiak oldaláról, ám egyszer – legnagyobb meglepetésére – magyar beszélgetésre lett figyelmes.

Mose Schweitzer

Mose Schweitzer napjainkban

„Rádiós voltam, és kerestem mindenféle dolgokat, amikor meghallottam, hogy magyarul beszélnek a rádión. Beleavatkoztam a beszélgetésbe, és egy ideig szépen beszélgettem egy magyar tiszttel, aki a légierőnél szolgált. Elmondta, hogy Magyarországról van kiküldve segíteni az egyiptomi hadsereget” – mesélte Schweitzer az MTI tudósítójának. „Amikor rájött, hogy izraeli katona vagyok, akkor kikapcsolódott, nem volt hajlandó tovább beszélni velem. Sajnos, nem emlékszem a nevére, az is lehet, hogy nem is hangzott el. Nem lepődtem meg, mert tudott dolog volt, hogy a kommunista országokból vannak kiképzők Szíriában, Egyiptomban, mert szovjet repülőik, tankjaik voltak, ezek használatát tanították ” – tette hozzá.

Schweitzer a magyar beszélgetést azonnal jelentette feletteseinek, és úgy véli, hogy az információ akkoriban „a legmagasabb helyeket is elérte”. Később a történetnek folytatása is lett, amikor Móse Schweitzer szülei a nyolcvanas évek végén megismerkedtek egy frissen Izraelbe költözött, Beér-Seván letelepedett magyar családdal. A férfi Magyarországon a légierőnél szolgált, és elmondta, hogy egy barátja 1967-ben Egyiptomban egy izraeli magyar rádióssal beszélgetett. Mósét elhívták, és neki is elmesélték a régi váratlan beszélgetést, ezúttal a túlsó oldal szemszögéből.

Schweitzer 1948-ban született Budapesten, és szüleivel 1956-ban hagyta el Magyarországot, Baross utcai lakásukat. Édesapja a Csepel művekben volt hegesztő, majd Izraelben a beér-sevai városháza vízügyi osztályán lakatos, édesanyja Magyarországon a Goldberger gyárban volt többszörös sztahanovista szövőnő, majd Izraelben a háztartást vezette. Leszerelése után Móse évtizedekig bérelszámolóként, később kereskedőként dolgozott Beér–Seván. Közben szinte mindegyik háborúban harcolt, és békeidőben is rendszeresen részt vett a tartalékos szolgálatban.

[popup][/popup]