Lázár János: a gyűlöletkeltést megtorolja a magyar jogrendszer

Aki gyűlöletet kelt, az arra számíthat, hogy a magyar jogrendszer nem hagyja annyiban tettét – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai ülése után újságíróknak.

A tárcavezető értékelése szerint Magyarországon jó jogszabályok vannak a különböző antiszemita jellegű bűncselekmények megakadályozása, megtorlása érdekében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jog alkalmazásában a rendőrségnek, ügyészségnek még van tennivalója.

Lázár János jó hangulatú, konstruktív értekezletként jellemezte a tanácskozást, amelyen részt vett Trócsányi László igazságügyi miniszter, valamint a Legfőbb Ügyészség, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság vezetése is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint a jelenlévő igazságügyi vezetők kaptak kritikákat és pozitív kezdeményezéseket is.

Az antiszemita jellegű bűncselekményekről szólva elmondta: ezek száma stagnál, de nem a szám a fontos, hanem az, hogy azok egy közösség nyugalmát képesek veszélyeztetni.

A tárcavezető szavai szerint a Sorsok Házáról nem esett szó, a kormány szándéka továbbra is a konszenzus megteremtése, mert nem lehet a magyarországi zsidóság nélkül létrehozni a múzeumot.

A tanácskozáson Bodnár Dániel a Tett és Védelem alapítványtól tartott statisztikákkal alátámasztott ismertetőt az általuk kezdeményezett jogi lépések eredményességéről, illetve a jogszabályi és jogalkalmazási buktatókról.

Feldmájer Péter a Mazsihisz alelnöke a tanácskozáson részletes jogi érveléssel mutatott rá a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos fellépés nehézségeire.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára arról számolt be a sajtónak, hogy a résztvevők az érdekvédelem szélesítésére kérték az igazságügyi minisztert. Egyeztettek arról is, hogy Magyarország 2015. márciusa és 2016. márciusa között a Nemzetközi Holokauszt Emlékbizottság (IHRA) soros elnökségét látja el, amelyet a résztvevők bevonásával szeretnének megvalósítani. Takács Szabolcs miniszteri biztos, a Nemzetközi Holokauszt Emlékbizottság reszortfelelőse ismertette a 2015-ös magyar elnökségre tervezett kezdeményezéseket.

Latorczai Csaba elmondta, hogy a kormány kiemelten kíván foglalkozni a temetők kérdésével, s nemcsak örökségvédelmi szempontból tekint a feladatra, hanem például az iskolai közösségi szolgálatot is bevonnák, hogy célzottan lehessen megismertetni a fiatalokat a helytörténeti vonatkozásokkal. Az erre szánt források nagysága milliárdos lehet – fűzte hozzá.

Latorcai arról is beszámolt, hogy a kormány döntött a politikai üldözöttek nyugdíjszerű ellátásának növeléséről, ez idén november 1-ig visszamenőlegesen 9,9 százalékos, január 1-jétől pedig 2,4 százalékos emelés. A kormány elhatározta, hogy az érintettek támogatásának meg kell haladnia az átlagnyugdíjat, s ezt a következő évek nyugdíjpolitikájában érvényesíteni kell – hangoztatta a helyettes államtitkár.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a tanácskozás után azt nyilatkozta: a gyakorlatban tapasztalnak a gyűlöletbeszéddel szembeni jogi fellépéssel kapcsolatos visszásságokat. Az antiszemitizmussal kapcsolatos feljelentések után megakadnak az ügyek, de ennek vizsgálatára ígéretet kaptak. A Sorsok Házát firtató kérdésre azt mondta: bízik a megállapodásban, s azt érzékeli, hogy mind a kormány, mind a zsidóság nyugvó pontra szeretné helyezni az ügyet.

Heisler a tanácskozáson a Mazsök támogatási rendszerének változtatására is javaslatot tett, hogy a civilszervezetek ne szenvedjenek hátrányt  a nagy érdekérvényesítő képességű hitközségekkel szemben. Ehhez a Mazsök döntési mechanizmusának változtatását javasolta, illetve a szükséges pénzeszközök garantálását kérte.

A Mazsihisz költségvetéséről szólva azt emelte ki: megerősítést kaptak, hogy lesz lehetőség zsinagógák felújítására. Az előkészítés folyamatban van, jövőre három zsinagóga felújításával számolnak – tette hozzá.