Ilan Mor: Magyarország és Izrael sok tekintetben hasonlóak

Írta: Rajcsányi Gellért/mandiner.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Speciálisak az izraeli-magyar kapcsolatok Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerint. Mor úgy véli, mind a Zsidó Világkongresszus, mind a magyar kormány részéről jó döntés volt, hogy a kongresszus budapesti megrendezése mellett döntöttek. A nagykövettel a Zsidó Világkongresszusról, a magyar-izraeli kapcsolatok jelenéről és jövőjéről, valamint Izrael jelenlegi közel-keleti helyzetéről beszélgettünk. Magyarország és Izrael hasonlít egymásra: kis országok vagyunk, egyedi nyelveink vannak, és az emberek nagyon tehetségesek – vallja Mor.

 

Ilan Mor3

Az izraeli külügyi szolgálatban dolgozik több mint harminc éve, négy kontinensen szolgálva. Melyek voltak a karrierje legfontosabb állomásai?

Minden kezdő diplomata arról álmodik, hogy egyszer nagykövet lesz, aki a hazáját és kormányát szolgálja. A karrierem kezdetétől lépdeltem felfelé, nem volt könnyű a feleségemmel és gyermekeimmel a kontinensről kontinensre való vándorlás. Németországban kétszer szolgáltam, de Kínában, Los Angelesben és Libériában is dolgoztam. Végül magyarországi nagykövet lettem, és örülök, hogy ebben a gyönyörű országban szolgálhatok. Európában úgy érzem magam, mintha majdnem otthon lennék, hiszen Izraelt szoros kötelékek fűzik ehhez a kontinenshez. Örökségünk és identitásunk része az európai kultúrához való tartozás.

Kína és Los Angeles természetesen fontosak Izraelnek és az izraeli társadalomnak – de Magyarország is speciális fontosságú Izrael számára?

Tetszik, hogy a „speciális” szót használta. Los Angelesben van a második legnagyobb zsidó közösség az Egyesült Államokban. Kína pedig Kína: egy vezető globális hatalom, szinte minden tekintetben. Kínával csak 1992-ben létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat, mivel Peking előtte hagyományosan az arab országokat támogatta. A magyar-izraeli kapcsolatok speciálisak a múlt, a Shoah miatt. A második világháború és 1956 után sok zsidó vándorolt ki Magyarországból Izraelbe, hogy egy új fejezetet nyissanak az életükben. De nem felejtették el magyarországi gyökereiket. Így különleges kapocs van a viszonyainkban: a múlt egyedileg befolyásolja azt, de a jövő felé tekintünk. Ez az, amin Magyarországon dolgozok. Különleges kapcsolatainkra építve támogatom, hogy fiatal magyarok és izraeliek látogassanak el egymáshoz. Idén májusban a két kormányzat megállapodást kötött az ifjúsági csereprogramokról, amelyek az elsők lesznek a két ország diplomáciai kapcsolatainak történetében.

2011 szeptembere óta képviseli Izraelt Magyarországon, ezalatt Budapesten kívül számos magyar vidéki helyszínen is megfordult, fiatalokkal is beszélve. Mit tudnak a magyar fiatalok Izraelről?

Nagykövetségünkre a jövőorientált napi munka a jellemző. Számos kulturális eseményt, filmfesztiválokat, koncerteket szervezünk. Magyarország-szerte tartottam előadásokat középiskolás diákoknak, Miskolctól Százhalombattán át Nagykanizsáig. Megkérdeztem tőlük, amikor az „Izrael” szót hallják, mire gondolnak? A válaszok változatosak voltak, és főleg a közel-keleti politikára koncentráltak. Sokan mondták, hogy Izrael a vallásról, a judaizmusról… és a háborúról, a terrorizmusról, a palesztinokról szól. Igen, mindezek a mi valóságunk részei, de valójában sokkal szélesebb, sokkal színesebb ennél a politikai konfliktusnál az összkép. Ezért szoktam a hazám másik, szép, modern oldaláról is beszélni nekik.

Egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy egy másik Izraelt szeretne bemutatni az embereknek.

Egy másik szemszögből szeretném bemutatni Izraelt. Nem a politikát, hanem az izraeli társadalmat, a kultúrát, tudományt és technológiát – amiről nem tud a magyar emberek többsége. Hadd mondjak egy példát: Izrael egy startup nemzet. Kevesen tudják, hogy közel négyezer startup cég működik Izraelben. Ez sikertörténet egy olyan ország számára, aminek nagyon szegényesek a természetes erőforrásai: nincs víz, nincs olaj. Az ország egyik fele sivatag, másik fele hegyekből áll. De fogtuk ezeket a hátrányokat, és előnyeinkre fordítottuk. Úgy döntöttünk, az emberekbe invesztálunk. Sokat – nem eleget! – fordítunk az oktatásra, miközben a GDP 4-5 százaléka megy kutatásra és fejlesztésre. Magyarország és Izrael hasonlít egymásra: kis országok vagyunk, egyedi nyelveink vannak, és az emberek nagyon tehetségesek. A magyar vállalkozók számára is nagy lehetőségek vannak Izraelben. Ha ismerjük egymást, sok sztereotípiát fel lehet oldani. Túl lehet lépni a rasszizmuson, az antiszemitizmuson és más téveszméken. Van egy pár összeesküvés-elmélet Izraellel kapcsolatban Magyarországon. De mi büszkék vagyunk Izraelre. Megvédjük az országunkat. A Közel-Kelethez tartozunk és nem megyünk innen sehová. Igen, vannak fenyegetések Irán részéről. De háborúztunk és a terrorizmussal harcoltunk a múltban, és győztünk. Persze valóban jönnek az izraeliek Magyarországra: 55 ezer turista minden évben. Ez egyébként a háromszorosa az Izraelbe érkező magyar turisták számának, amin szeretnék is változtatni. A Szentföldre érkező zarándokokat szívesen várjuk, de körbe is nézhetnek Izraelben, hogy egy élénk, plurális demokráciával találkozzanak – ami persze nem hibátlan, de az általános kép nagyon pozitív.

Melyek manapság az izraeli-magyar gazdasági kapcsolatok legfontosabb területei?

Kevésbé a high-tech, inkább a low-tech a jellemző, vegyi termékek, gépek, motorok, orvosi felszerelések. A teljes forgalom kicsit több mint félmilliárd dollár évente. Izrael többet vásárol Magyarországtól, mint amennyit elad. Szeretném sokszínűbbé tenni az izraeli cégek magyarországi tevékenységét. Úgy vélem, nem fog örökké tartani a jelenlegi recesszió, ideje az előrelépésre gondolni. Idén májusban megújítottuk az Izraeli-Magyar Közös Gazdasági Bizottság tevékenységét, protokollban összefoglalva a jelenlegi aktivitásokat és terveket készítve a jövőre. Hat passzív év után Izrael és Magyarország érdeke, hogy újra összeüljön a bizottság. A magyar high-tech szektorban és a mezőgazdaságban nagy lehetőségek vannak. Ha minden jól megy, ősszel fogjuk tartani az első magyar-izraeli innovációs napot a budapesti Graphisoft Parkban. Cséfalvay professzorral, izraeli cégekkel és a Fivosz fiatal vállalkozóival működünk együtt.

Amikor a magyar-izraeli vagy magyar-zsidó kapcsolatokról van szó, egyrészt az antiszemitizmus erősödéséről, másrészt pedig a zsidó reneszánszról hallunk, különösen Budapesten. Mit gondol ezekről a fejleményekről?

Ebben az országban több mint kétszáz éve jelen van az antiszemitizmus. Ez persze egy világméretű jelenség, egy helyet kivéve: Kínát. Ott egyszerűen nincs antiszemitizmus. Épp ellenkezőleg, Kínában nagyra becsülik a zsidók képességeit. Amikor Albert Einsteint említed nekik, tágra nyílik a szemük: Einstein egy ideális zsidó számukra: okos, szorgalmas és keményen dolgozik. Kína tehát más. Magyarországon és a világnak ebben a részében viszont a Tel Aviv Egyetem elemzései szerint sajnos növekszik az antiszemitizmus. Franciaországban, Németországban, Ukrajnában és Romániában is növekszik, sajnos senki nem immúnis.

És mi a véleménye a zsidó reneszánszról?

A zsidó élet és kultúra reneszánsza természetes folyamat volt a kommunista diktatúra bukása után. A mai világban – mivel nincsenek korlátok, működik a demokrácia és megvan a mozgás szabadsága – természetes, hogy újraéled a zsidó közösség, amely olyannyira élő és gazdag volt a múltban. Manapság, ha végigsétálsz a budapesti zsidónegyeden, az annyira pezseg az élettől, mintha Tel Avivban lenne. A nyári zsidó fesztivál hagyománnyá vált, zsidó művészek érkeznek és működnek közre benne. A zsidó élet Magyarország része, és Magyarország a zsidó élet része. Nem lehet szétválasztani a kettőt. A zsidó közösség sok mindennel hozzájárult Magyarországhoz az első világháború előtt, 1848-ban és a Monarchia prosperáló korszaka idején. A zsidók az attitűdjükben néha magyarabbak voltak a magyaroknál. Elhagyták a lengyel vagy német anyanyelvüket, hogy magyarul beszéljenek. Ez is mutatja az azonosulásukat Magyarországgal. Ami a 20. században történt, az mindannyiunk számára tragédia. Nem csak a zsidók, de a magyarok számára is. Támogatni és bátorítani kell a régi zsidó kulturális hagyományok újraéledését. A fesztiváloktól az öreg zsidó temetőkig, a zsidónegyedtől az üres miskolci zsinagógáig minden a történelem és a hagyomány része, amit minden magyarnak, különösen a fiatal nemzedékeknek ismernie és ápolnia kellene. A zsidó közösségeknek is meg kell szólítaniuk a nem zsidó embereket, hogy meghívják őket és bemutassák a saját hagyományaikat. Ha beszélünk egymáshoz, ha találkozunk egymással, csökkenthetjük a gyanakvást és a félelmet. A magyar zsidók nem kisebbségiek. Ők eltérő vallású magyarok, a magyar társadalom részei.

A Zsidó Világkongresszust Budapesten tartották: mit gondol a helyszín jelentőségéről és üzenetéről?

A WJC és a magyar kormányzat részéről is jó döntés volt, hogy a konferenciát Budapesten szervezzék. A zsidó közösségek közötti szolidaritás kimutatása volt ez egy nem túl könnyű időszakban. A magyar kormányzat is demonstrálni tudta a zsidó közösségek iránti támogatását, egyúttal üzenetet küldve azoknak, akik nem szeretik a zsidó közösségeket – és most nagyon diplomatikus voltam. Azt hiszem, mindkét fél elégedett lehet a konferencia utóéletével. Minden rendben ment. A magyar zsidó közösség támogatást kapott a testvéreitől a világ körül, az ügyeket baráti hangulatban megvitatták, majd döntéseket hoztak. Most várunk és figyelünk. Személyesen azt gondolom, ez egy lehetőség arra, hogy együtt dolgozzunk és harcoljunk az antiszemitizmus ellen. Jó, hogy ez megtörtént és úgy vélem, a konferencia új kezdetet jelent a kapcsolatokban.

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás
[popup][/popup]