Szombat előfizetés 2017

Emléktáblát avattak Wiesmeyer Emil embermentőnek

Írta: MTI - Rovat: Hírek - lapszemle

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Halálának 50. évfordulóján emléktáblát avattak Wiesmeyer Emil embermentőnek Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ (HDK) udvarán szerdán. 

 

 

Wiesmeyer Emil, az Antiqua Nyomda és Irodalmi Rt. igazgatójaként munkatársaival több ezer üldözött zsidó embert mentett meg azzal, hogy titokban svéd védőútleveleket és személyi okmányokat gyártott nekik.
Szita Szabolcs, a HDKE igazgatója a megemlékezésen kiemelte: a menlevelek gyártói, továbbítói nap mint nap az életüket kockáztatták, sokszor olyanokért, akiket soha nem láttak, és akik azt sem tudták, hogy ők a világon vannak.
Amikor az üldözés a tetőfokára hágott Magyarországon és Európában, akkor Wiesmeyer Emil és társai tudták, hogy az igaz embernek egyetlen kötelessége: segíteni másoknak – mondta.
A HDK igazgatója hozzátette: az emlékközpontban a jövőben még több figyelmet fordítanak majd az embermentők felkutatására és emlékük megőrzésére.
B. Kádár Zsuzsanna történész ismertette: Wiesmeyer Emil a Raoul Wallenbergnek és az Antiqua Nyomdának engedélyezett, tőlük megrendelt 4000 svéd követségi védőútlevélen felül mintegy húszezer “Schutz-Passt” készített illegálisan, néhány megbízható embere segítségével. Emellett nyomtattak hamis keresztleveleket, születési bizonyítványokat és házassági anyakönyvi kivonatokat is. Valószínűleg több ezer magyar zsidómenekült meg ezekkel a papírokkal – mondta.
A történész kitért arra: Wiesmeyer Emilre mindenki számíthatott, aki veszélyben volt. Bújtatott üldözött kommunistákat, a nyilas vérengzések idején a Duna-partról mentett meg embereket, de pasaréti lakásán angol pilótákat is rejtegetett.
A háború után nyomdáját államosították, őt magát az 1950-es években Hajdúhadházra internálták, mert “hangosan szidta a rendszert”.
Később gazdasági bűnözés vádjával letartóztatták, 1956-ban szabadult, az 1960-as években rehabilitálták, ezután 400 forint kegydíjat kapott. Ötven évvel ezelőtt, 67 évesen halt meg.
Drucker Tibor holokauszttúlélő arról beszélt, hogy a vészkorszak idején sokan segítettek az üldözötteknek. Segített sok Budapesten akkreditált követség, a svájci, a svéd, valamint a római katolikus egyház pápai nunciusa is.
A Jad Vasem Intézet 844 ember munkáját ismerte el, akiknek bizonyíthatóan szerepük volt az üldözöttek megmentésében, de miközben sokan dolgoztak, nagyon kevés embert sikerült megmenteniük – tette hozzá.
A 844-gyel szemben ugyanis körülbelül kétszázezer magyar ember – csendőr, rendőr, polgármester, katona és vasutas – dolgozott azon, hogy elpusztítsák az Európában élő zsidóságot. Mégis, “a Wiesmeyerek” bizonyítják, hogy van igazság és szeretet a földön, a neki állított emléktábla pedig jelzi, hogy “odafigyelünk a múltra”, és “minden egyes ember fontos nekünk, aki valamit tett az üldözöttekért” – mondta Drucker Tibor.
Az emléktáblát Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete és Szita Szabolcs leplezte le.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Magyarok, zsidók, romák, arabok a román társadalomban

A két évvel ezelőtti szinthez képest csökkent a magyarok elfogadottsága és megbecsültsége a román társadalomban - derült ki a romániai...

Az osztrák diákszövetség Izrael bojkottja ellen

Az egyetemistákat tömörítő Ausztriai Diákszövetség a múlt héten határozatban ítélte el az Izrael ellen irányuló nemzetközi BDS (Bojkott, tőkekivonás és...

Close