Ellenszavazat nélkül nyert felvételt az újjáalakult gyöngyösi hitközség a MAZSIHISZ kötelékébe

Írta: mazsihisz.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Az újjáalakult Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközséget, 2015. február 15-én a MAZSIHISZ Közgyűlése ellenszavazat nélkül vette fel taghitközségei sorába, így erősítve hazai vidéki hitközség – remélhetőleg tovább bővülő és erősödő – táborát. A közgyűlésen a gyöngyösi hitközséget Weisz Péter elnök, valamint Drelyó Ágnes és Waldner Tibor vezetőségi tagok képviselték.

gyongyos_weiszp__ter

A Gyöngyösi Hitközség elnöke Weisz Péter (Kinneret Photo)

A tavalyi év decembere minden bizonnyal örökre emlékezetes marad a Gyöngyösön élő zsidó emberek számára. Történelmi adósságot törleszthetett a város kicsiny zsidó közössége, amikor Weisz Péter vezetésével december 11-én, hosszú és komoly előkészítő munkálatok után, újra megalakította a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközséget. Emellett egyidőben megalakult a Gyöngyösi Magyar-Izraelita Baráti társaság Kiss Levente Balázs elnökletével, mely elkötelezett támogatója a zsidó és izraeli kultúra népszerűsítésének Gyöngyösön.

A Mátra aljai kisváros messze földön híres volt zsidó közösségéről a második világháború előtt. A gyöngyösi közösségnek csak kis része kívánt a kongresszusi (neológ) irányzathoz csatlakozni, a többség a kongresszus előtti állapotot kívánta fenntartani, ezért a gyöngyösi hitközség lett az egyik legnagyobb a status quo hitközségek között. Az 1880-as évek elején pedig egy kisebb csoport kivált a hitközségből, és megalakította a helyi ortodox hitközséget.

A patak partján, a legszigorúbb halachikus előírásokat is szem előtt tartva építette fel magának zsinagógáit mind az ortodox, mind pedig a már emlegetett status quo ante közösség a gyöngyösi zsidóság a legsikeresebb és egyben legbékésebb korszakát a 19. század utolsó harmadától élte néhány évtizeden át. A gazdasági élet szinte minden terén előretörtek.  Igaz volt ez a mezőgazdaságra, az iparra és a bankszférára is.

gyongyos_alakulo_ules

Az alakuló ülés

 

A holokauszt Gyöngyös város zsidó közösségét sem kímélte. Az először gettóba zárt majd Auschwitzba deportált zsidó emberek közül csupán néhány száz fő élte túl a borzalmakat. A hitélet nehezen indult meg újra. A mindennapi élet nehézségein túl az épületek, ingatlanok kérdése is megoldhatatlan problémát jelentett a hitközségnek.

A teljes cikk itt olvasható.

[popup][/popup]