Debreceni konferencia – 17. alkalommal

Debrecenben elkezdődött a hitközség hagyományos nemzetközi konferenciája

Idén már 17. alkalommal gyűlnek össze a határon túli és a magyarországi zsidó hitközségek és közösségek a Debreceni Zsidó Hitközség által szervezett találkozón. Mint minden évben, így ezúttal is egy olyan vezérgondolat mentén készülnek az előadók, ami országhatárokon átnyúló problémákat feszeget. A „Lenni, de hogyan?” kérdésre válaszolva igyekeznek majd a résztvevők minél szélesebb körben megoldási lehetőségeket kínálni, okulva saját tapasztalataikból és más közösségek beszámolóiból.

A három napos program pénteken délelőtt a város és a többi felekezet vezetőinek beszédével kezdődött. Dr Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte, hogy a tenni akarás, a fejlődés iránti vágy és a hit megőrzésének szándéka erős közösségeket hoz létre és erre a debreceni zsidó közösség a legjobb példa. A konferencia vezérgondolatával kapcsolatban fontosnak tartotta elmondani, hogy bár első olvasatra lemondónak tűnik, mégis sugallja a jövőbe tekintés és az építkezés fontosságának felismerését. Hangsúlyozta, hogy egy közösség csak akkor maradhat meg, ha tisztában van a múltjával de bizalommal fordulva egymás felé a jövőbe tekint.

Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye megyéspüspöke beszédét Ferenc pápa római gondolataival kezdte, kiemelve a vallások közötti párbeszéd fontosságát. A kereszténység zsidó gyökereinek újra felfedezését és a zsidókat érintő hátrányos megkülönböztetés teljes elutasítását megfogalmazó zsinati nyilatkozatok szellemében a közös gyökerekre való építkezést nevezte meg mint a zsidó és a keresztény közösségek egyik fő feladatát.

Fekete András, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye esperese személyes példákon keresztül mutatta be a hit megőrzésének fontosságát és hangsúlyozta, hogy a debreceni zsidóság pontosan tudja, hogy a hit segít megismerni, hogy honnan jövünk és hová tartunk.

Derencsényi István lelkészi főjegyző a Tiszántúli Református Egyházkerületet képviselve 416 gyülekezet nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit és a két felekezet közti hagyományosan erős és jó kapcsolatok méltatásán túl arról is beszélt, hogy a zsidók integráns részei a magyar társadalomnak és ezt soha nem szabad szem elől téveszteni.

Nemes Ákos, a Hit Gyülekezet lelkésze szintén a közös gyökereket emelte ki.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke elsőként azokat a résztvevőket köszöntötte, akik első alkalommal vesznek részt a konferencián. Elsősorban az ő számukra mondta el, hogy ezen a találkozón, csakúgy, mint az eddigi összes alkalommal, a programcím mellett aktuális kérdésekkel is fognak foglalkozni, mint ahogy mindig felmerülnek az antiszemitizmus és az Izrael-ellenes viselkedéssel szembeni küzdelem. A vezérgondolattal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy bár provokatív a kérdés, mégis fontos, hiszen nyílt és egyértelműen megfogalmazott célokra van szükség. Elmondta, hogy a létezés egyik alappillére az együttműködés, mely szűkebb értelemben a zsidóságon belül, tágabb kontextusban pedig a keresztény és zsidó közösségek viszonylatában kell, hogy megvalósuljon és megjegyezte, hogy itt, Debrecenben erről nemcsak beszél a helyi közösség, hanem tesz érte. A debreceni zsidó közösség már eddig is bizonyította, hogy nyitottságával a városban és az országban, de a határokon túl is sikeres együttműködésre képes bárkivel, aki erre nyitott.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi politikai és társadalmi környezetben az együttműködésen túl fontos a közömbösség felszámolása, hiszen az mindig tragédiához vezet, így volt ez a kevéssel több, mint 70 évvel ezelőtti eseményeknél is. Bátorságra buzdította a jelenlévőket, melyet a jelen és a jövő építéséhez kell használni és ennek záloga az emberi kapcsolatok, az oktatás és az infrastruktúra fejlesztése éppúgy, mint az éberség és az odafigyelés.

(A Debreceni Zsidó Hitközség sajtóközleménye)

*

Nemes Ákos, a Hit Gyülekezete lelkipásztora a debreceni konferencián arról beszélt, miszerint „ma Európa elrablása zajlik”. A menekültpolitikára utalva azt mondta: „ma nincsenek a kontinensnek olyan felelős vezetői, akik felfognák, mi lesz ennek a vége”.

Kijelentette, nem igaz, hogy nemzetünk nem befogadó, de kötelességünk megőrizni az örökségünket, amit őseinktől kaptunk. „Nem kirekesztésről, hanem kultúránk megőrzéséről van szó” – mondta az MTI tudósítása szerint.