Szombat előfizetés 2017

Csányi 5: Átvezetés a zsidó múltból a jelenbe és a jövőbe

Írta: zsido.com - Rovat: Hírek - lapszemle

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Az utóbbi idők egyik legizgalmasabb zsidó témájú projektjének ígérkezik a hamarosan elkészülő Erzsébetvárosi Történeti Tár. A kiállításnak otthont adó ház a Csányi utca 5. szám alatt már meg is nyitotta kapuit. A különböző zsidó életeket, sorsokat bemutató épület szakmai vezetőjével, Lefkovics Zsófiával beszélgettünk a projekt indulásáról és a tervekről. 

 

 

– Mit tudunk az épület történetéről?

– A XIX. században épült ház a háború idején kívül maradt a gettón (mellette húzódott a gettó fala), de sárga csillagos ház volt (Azok a budapesti lakóépületek, amelye­ket Farkas Ákos polgármester 1944. jú­nius 16-án kiadott 147.501–514/1944–IX számú rendeletében a „zsidók [a fennálló rendelkezések ér­telmében megkülönböztető jelzés – sárga csillag – viselésére kötelezettek” lakhelyéül kijelölt.] – a szerk.). A ki­lencvenes években az épület egyre lepusztultabb lett, a lakókat elköl­töz­tették, majd romkocsma működött benne. Később városvédők haj­léktalanokat szállásoltak el itt, a leomlás szélére került, életveszélyes épületben. Később műemlékké nyil­vánították és a homlokzat mö­gül az egészet elbontották, 2015-ben megkezdődött a felújítás.

– Kinek a fejéből pattant ki, hogy zsidó tematikájú programokat kínáló tér kapjon helyet itt?

– Az önkormányzat és Dombi Gábor ötlete volt. Az elmúlt évben megkezdődött a helyiségek kialakítása, a programok tervezése, a kiállítótermek berendezése. A belső udvart egy üvegtetővel fedték be, ami különleges hangulatot ad az itt zajló rendezvényeknek. Az emeleten, a körfolyosóról sorban nyílnak a lakások és szobák, amelyek az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárnak adnak otthont.

– Kik támogatják ténylegesen a ház működését?

– Az építkezést Erzsébetváros, a Fő­város és a Miniszterelnökség tá­mogatta.

Az intézmény fenntartó­ja pedig az erzsébetvárosi önkormány­zathoz tartozó Erőművház.

– Milyen állandó kiállítások lesznek a Csányi 5-ben?

– Sorra népesülnek be a szobák, bemutatva egy-egy lakástípust, szobabelsőt 1890-től a 30-as évek végéig. A lakásokat és szobákat az első emeleti körfolyosón rendeztük be, a kor berendezkedésének megfelelően, így például az utcafronton helyezkedik a polgári lakás. Ez egy, az 1890-es évekből származó lakásbelső, kóser konyhával, gyerekszobával, ebédlővel, hálóval. Bár ebben a korban már sok helyen voltak fürdőszobák, a tárgyak között még megtalálható éjjeliedény vagy a szobavécé is. A fürdőszoba és a gardrób helyhiány miatt csak néhány tárggyal, plakáttal jelenik meg a lakásban. Ahogy ki­lépünk a lakásból és haladunk a kör­folyosón, időben is haladunk to­vább, az 1910-es évekbe, és egy el­képzelt rabbi-dolgozószobába lé­pünk. Itt két könyvespolcot alakítunk ki, az egyik oldalon egy ortodox rabbi könyvei láthatóak majd, a másikon pedig egy neológ rabbié. A következő helyiség a mesterségek szo­bája, ahol időszakosan mindig más, jellemzően erzsébetvárosi zsidó mesterség mutatkozik be. Néhány havonta átrendezzük majd ezt a helyiséget, hogy sokféle szakmát be­mutathassunk. Bekukkanthatunk egy aranyműves, egy csillárkészítő, egy parókakészítő vagy egy cipész mű­helyébe. Ahogy haladunk tovább a folyosón, egy 30-as évekbeli fehérnemű varrónő szobájába lépünk. Itt már érezhető a zsidótörvények ha­tása, hiszen ez a lány nem tudott to­vábbtanulni, ezért vállalt kétkezi munkát.

A következő lakás egy szobakonyhás nyomdász lakás, az 1930-as évek végéről. A nyomdász apuka érdeklődik a szocializmus és a cionizmus eszméi iránt, ez érezhető az itt található tárgyakból. Tervezünk egy gettó-kiállítást is a pincében.

 

– A berendezési tárgyak, könyvek honnan származnak?

– Ezeket elsősorban a Nagyházi Galériától szereztük be, de szeretnénk folyamatosan „csinosítgatni” a kiállítást. Ennek érdekében örömmel fo­gadunk majd a kiállítás koncepciójába illeszkedő tárgyakat is, ha valaki szeretne ilyet felajánlani.

– Milyen kulturális programokkal indult a Csányi 5?

– Két színdarab fut nálunk, az egyik a Gólem Színház Szakácskönyv a túlélésért című előadása, a másik pedig Csákányi Eszterrel a Barhesz, Rubin Eszter monodrámája. Emellett pedig néhány hónapra a Bálint Ház is ide költöztette néhány rendezvényét, amíg náluk zajlik a felújítás.

– Mindkét mű kötődik a gasztronómiához. Van ehhez kapcsolódóan is valamilyen programterv?

– Igen, mindenképpen. Workshopokat, főzőprogramokat is szervezünk majd Fűszeres Eszterrel és Rubin Eszterrel. Az a koncepció, hogy fent, a kiállításon megjelenik a múlt, lent, a fedett udvaron pedig friss, trendi, mai dolgokkal a jelent mutatjuk be. Ennek részei a gasztronómiai események is.

 

A teljes cikk itt olvasható.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Egy zsidómentő legenda és ismeretlen segítője

Egy kevéssé ismert holland volt a legendás japán konzul partnere.

Márciusban indul a villamos gyorsvasút a Tel Aviv-Jeruzsálem vonalon

Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter kedden bejelentette: a Tel Aviv – Jeruzsálem gyorsvasút március végén elindul.     A villamos meghajtású...

Close