Balog Zoltán sajnálja a Mazsihisz döntését
Az emberi erőforrások minisztere sajnálja, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége úgy döntött, egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. A miniszter szerint Mazsihisz által felvetett kérdések figyelmet érdemelnek, de a bojkott, a párbeszédtől való elzárkózás rövid távú gondolkodásmódra vall.
“Sajnálom, hogy ezt a döntést hozták, és azt is, hogy az első perctől kezdve ebbe az irányba haladt ez az ügy” – kommentálta Balog Zoltán a Mazsihisz vasárnapi közgyűlésén meghozott döntést.
A Mazsihisz azt közölte: akkor vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain és használja fel a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a kormány határozatuk figyelembevételével változtat a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán.
A Mazsihisz azt kérte: a miniszterelnök állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását és a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet, valamint kérte a Veritas kutatóintézet élére kinevezett Szakály Sándor felmentését.
Balog Zoltán szerint mindhárom ügy, amely ellen a Mazsihisz felszólalt, „figyelmet, dialógust érdemel”. Itt azonban nem egyszerűen a kormányról és a Mazsihiszről van szó. Van még itt 10 millió ember – folytatta.
Rövid távú gondolkodásmódról tanúskodik az,
“ha valakik kijelentik, hogy amennyiben bizonyos dolgok nem úgy lesznek, ahogy azt ők szeretnék, akkor bojkottálják az egészet, és elzárkóznak a párbeszédtől”. “Az pedig ugyancsak elgondolkodtató, hogy sokan évtizedek óta Magyarországon mindig azt hangoztatják egy épp aktuális probléma kapcsán, hogy az az utolsó csepp a pohárban. Ha ez így folytatódik, hiteltelenné válhatnak” – tette hozzá.
A miniszter szerint néhány tucat történész van csak tisztában azzal, hogy mi történt 1941-ben Kamenyec-Podolszkban, és az elmúlt hetekig “néhány száz, néhány ezer ember hallott erről az eseményről. És ha nem csinálunk mást, mint hátat fordítunk egymásnak, akkor ez így is marad”. A Mazsihisz az ellen tiltakozott, hogy Szakály Sándor a zsidók Kamenyec-Podolszkba deportálását idegenrendészeti eljárásnak minősítette.
Balog Zoltán kívánatosnak tartaná, ha Karsai László vagy más történész nyílt tévévitára hívná ki Szakály Sándort arról, mi történt Magyarországon 1939 és 1945 között.
A német megszállás emlékművéről a miniszter azt mondta:
a náci megszállás áldozatainak az emlékművéről beszélünk. A rendszerváltás óta tartalmazzák tankönyvek az 1944. március 19-én bekövetkezett náci megszállással kapcsolatos álláspontot, amelyet két éve már az alaptörvény is rögzít.
“Nincs tehát új fejlemény, volt idő arra, hogy vita folyjék arról, ki mit gondol erről. Ami a felelősséget illeti, 1990 óta változatlan a hivatalos magyar álláspont: a magyarországi zsidók deportálásában és elpusztításában megkérdőjelezhetetlen szerepe van a magyar államnak. És megkérdőjelezhetetlen szerepe van a német államnak is. Nem lehet elosztani a felelősséget, az elkövetett bűntettekért száz százalékban a német, náci állam és száz százalékban a magyar állam kollaboránsai a felelősök” – magyarázta, kiemelve, hogy a Szabadság térre tervezett emlékmű nem a német megszállásnak, hanem a megszállás áldozatainak állít emléket.
A holokauszt-emlékévet a kormány kezdeményezte,
ezzel is jelezve mind a magyar zsidó közösségnek, mind az egész magyarságnak azt a célt, hogy egy év elteltével “ezekről a történelmi eseményekről többet tudjunk, másrészt jobban egyetértsünk a felelősség kérdésében is, mint eddig, és minél többen át tudják érezni az 1944-es tragédia súlyát” – közölte a miniszter. Balog Zoltán szerint az emlékév azért is szükséges, mert ebben a kérdésben ma Magyarországon nincs olyan erkölcsi konszenzus, amire szükség lenne.
A politikus felidézte, hogy az első Orbán-kormány döntése értelmében emlékeznek meg az iskolákban a holokausztról, jött létre a Holokauszt Dokumentációs Központ, a Terror Házában a nyilasterror mementójául szolgáló terem.
Kiemelte, hogy januárban tanárcsere-egyezményt írt alá a jeruzsálemi Yad Vashem intézettel, a világ legnagyobb holokauszt-emlékközpontjával, a Nemzeti Alaptantervbe pedig bekerült “a magyar zsidók és a magyarok közöse ügye, amely nemcsak a holokausztot jelenti, hanem a zsidók 1848-49-es szabadságharcban vállalt szerepét, akiket aztán egyedüliként kollektív büntetéssel sújtott Ferenc József, vagy az első világháborús zsidó hősi halottakról való megemlékezést, illetve az izraeli állam történetét is. Nem beszélve arról a kulturális többletről, amellyel ők gazdagították a magyar kultúrát “.
Az új alaptantervben az olvasható, s ez akár provokatív is lehet sokféle szélsőséges gondolkodó szemében, hogy Izrael a Közel-Kelet demokratikus állama, a legnagyobb Kárpát-medencén kívüli magyar ajkú kisebbség otthona – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Kapcsolódó cikkünk:
A Mazsihisz az alábbi levelet küldte a vitatott kérdésekben Orbán Viktor miniszterelnöknek.
